A Borkai ügy hatása

Október 13-án a fővárosban ellenzéki siker született és a megyei jogú városokban is sokkal jobban szerepelt az ellenzék, mint öt évvel ezelőtt. Ezzel szemben vidéken a Fidesz ereje továbbra is megingathatatlan. Minek köszönhető az ellenzék nagyvárosokban elért sikere? Vajon a korábban rejtőzködő, most megjelenő kormányellenes szavazókat az ellenzéki összefogásba vetett hitük vagy a Borkai botrány mozgósította inkább?

 

Borkai ügy: A kormánypárt nem tudott vele mit kezdeni, az ellenzék meglovagolta.

A kormánypárt részéről a választási kampány során nem történt egyértelmű és markáns állásfoglalás a Borkai-botránnyal kapcsolatban. Két nappal a választások előtt, október 11-én délután váratlanul megjelent az MTI-ben, hogy Borkai Zsolt rendkívüli sajtótájékoztatót fog tartani. Kormánypárti közlés szerint a szexbotrányba keveredett és korrupciós ügyekkel is vádolt Borkai közleményt adott volna ki. Az eseményt egy óra múlva lefújták. Napvilágot láttak olyan információk is miszerint Kövér László utasítására került meghirdetésre a rendkívüli Borkai sajtótájékoztató, majd az épp külföldön tartózkodó Orbán Viktor közbelépésére törölték végül a polgármester állítólagos visszalépésének bejelentését..

A kormánypárti oldalon érzékelhető tanácstalansággal szemben az ellenzék tökéletesen használta ki a Borkai ügyet. Egyértelműen rá tudta azt fűzni a már addig felépített kampányára. Kijelenthető: a botrány volt az ellenzék kormányellenes kampányának beteljesítője, valamint a szerintük romlott, korrupt Fideszes vádaskodásokat is igazolta.

Karácsony Gergely kampányzáró beszéde is bizonyíték arra, hogy mennyire kapóra jött az ellenzéknek a botrány, és erre milyen nagymértékben építettek. Az akkor még főpolgármester-jelölt, következőképp fogalmazott a Madách téren: „- Az a mocsok, ami Győrben napvilágot látott, ne higgyétek, hogy egyedi eset. Mindenhol, ahol a fideszesek úgy érzik, hogy nekik mindent szabad, ahol nincsen felettük kontroll, szándékosan, tudatosan, eleve előre megtervezett módon lopják szét a várost és az országot. Ne higgyetek azoknak a fideszes polgármesterjelölteknek, akik most mikroszkóppal is alig látható fideszes logóval plakátoznak. Nincs két Fidesz. Egy Fidesz van és az velejéig romlott.”

A kampány során az ellenzék próbált minél inkább országos tétet és narratívát adni a helyi önkormányzati választásoknak. Céljuk különösen Budapesten az volt, hogy egy protest szavazást csináljanak az önkormányzati választásokból. Kampányuk lényege az volt, hogy a Fidesz ellen kell szavazni. A Borkai faktor igazi jelentősége pedig éppen emiatt az addigi rejtőzködő, bizonytalan kormánykritikus szavazók mozgósításában rejlett.

 

Valóban a Borkai ügy volt a valódi mozgósítóerő?

Ez  egy nehezen vizsgálható és igazolható kérdés. A kérdés körüljárását a kampány utolsó pár napjának vizsgálatával kezdem, a Google Trends adatait felhasználva. Ezek megmutatják, hogy melyik kifejezésre hányszor kerestek rá egy adott időintervallumban.

Az ábra mutatja, hogy a győri polgármesterről készült felvételek első publikálása (október 4.) és a választás napja (október 13.) között mennyien kerestek rá a két főpolgármester jelölt nevére és hányan a botrányba keveredett győri polgármesterére. Jól látszik, hogy a kampány utolsó napjait a Borkai ügy uralta és igazán ez érdekelte az embereket, csak a választás napján sikerült Karácsonynak éppen, hogy megelőznie Borkait ebben a tekintetben.

 

Tarlós érezte a közelgő vihart?

Tarlós István október 10-én interjút adott az Inforádió Aréna című műsorának, melyben a Borkai ügyről így nyilatkozott: „- Kezdjük a győri történettel, ami engem mélységesen felháborít és elkeserít. Borkai Zsolt története – aki ráadásul élsportoló és olimpiai bajnok – védhetetlen, vállalhatatlan és méltatlan. Ez az ember méltatlanná vált. Sokan, sokat és tisztességesen dolgoztak azért, hogy teljesítményt mutassanak fel, erre most Borkai Úr előállítja ezt a helyzetet mások tulajdonképpen bizonyos mértékig az egész közössége kontójára. Én nem is tudom. Nem érzi, hogy mi lenne a kötelessége?

Riporter: „- De gondolja, hogy ez Budapesten bármit befolyásolhat?”

Tarlós: „- Nézze, én attól félek, hogy vannak emberek, akiket elgondolkodtat.”

 

Tarlós István érezte, hogy a Borkai ügynek nem csupán hatása lehet a budapesti eredményekre is, hanem akár döntő faktor is lehet. Igyekezett tőle elhatárolódni, de vereségét ez sem akadályozta meg.

 

Mit mutatnak az eredmények?

Kimutatható-e a választási eredményekből a Borkai hatás?

Győrött és a fővárosban is elsősorban a részvételi adatok, az igazán lényegesek a kérdést tekintve. Győrben 2014-ben 34.215 (32,88%-os részvétel) választópolgár ment el szavazni, idén pedig 44.989 (44,17%). Hiába maradt idén ősszel az országos részvételi arány (48,58%) alatt a győri, az öt évvel ezelőtti szavazáshoz képest 12%-kal többen mentek el voksolni. Egész pontosan ez 10.774 embert jelentett. A továbbiakban  nem lehet kérdés, hogy a szavazói aktivitás jóval magasabb volt most.

Az eredményeket tekintve Borkai összességében alig 1.300 szavazatot bukott, de Budapesthez hasonlóan az ellenzék itt is jóval többet szerzett, mint öt évvel ezelőtt. Míg 2014-ben az ellenzéki polgármesterjelöltek összesen 13.160 szavazatot kaptak, addig idén a Fidesszel szemben induló erők (a közös ellenzéki jelölt Glázer Tímea, a Civilek Győrért és az Összefogás Győrért Egyesület polgármesterjelöltjei) 24.254 szavazatot könyvelhettek el. (Ebből az összellenzéki polgármester jelölt, Glázer Tímea egymaga 18.671 szavazatot szerzett.)  10.774 fős részvételi növekmény mellett 11.094 plusz szavazatot kaptak a Fidesz ellenében induló polgármesterjelöltek. Az adatok fényében aligha merész feltételezés, hogy az újonnan belépő szavazók nagytöbbsége Borkai elleni protest-szavazatot adhatott le.

Mi a helyzet a fővárosban?

A Budapesti főpolgármesteri választás adatait elemezve nagyon hasonló eredményekre bukkanhatunk. A részvétel itt is jelentős mértékben nőtt. 2014-ben 604.591 (43,11%-os részvétel) míg 2019-ben 704.073 (51,74%) választópolgár ment el szavazni. Csaknem százezer szavazó jelent meg az urnáknál 2014-hez képest, amely valóban figyelemreméltó növekedés.

A végeredményt tekintve Tarlós István még növelni is tudta szavazótáborát, 16.000 szavazattal többet kapott, mint öt éve. Az azonban elmondható, hogy a százezer plusz szavazó függvényében (figyelembe véve, hogy Tarlós végül összeségében a szavaztok 44,10%-át szerezte meg) a 16.000 megszerzett plusz voks várakozáson aluli teljesítmény és az összeredményéhez viszonyítva is jócskán elmarad. A Fidesszel szemben induló erők főpolgármesterjelöltjei ugyanis több mint nyolcvanezerrel több szavazatot kaptak, mint öt éve.

Az ellenzéki mozgósítás itt is jól sikerült.  A Fidesz megőrizte, sőt bővítette táborát, de további jelentős embertömegeket mozgósítani nem tudott.

A nagyobb részvétel (ellentétben a 2018-as országgyűlési választással) most valóban az ellenzéket segítette, hiszen ők jelentős, újonnan belépő, eddig „rejtőzködő” szavazókat is képesek voltak aktivizálni.

Összegzésként elmondható, hogy az ellenzék Budapesten (és számos nagyvárosban) elért sikerének talán legfontosabb oka, a hatékonyabb mozgósítás volt. A választási eredmények és kampány értékelésekor az ellenzéki összefogás jelentőségének kiemelése mellett fontos a Borkai hatást is kiemelni, mint döntő jelentőségű faktort, amely aktivizálta a szavazókat.