Eldördült az ágyú…

Orbán Viktor 2016. szeptember 13-i napirend előtti felszólalásában egyértelműsítette az országnak kijelölt politikai irányt. A hosszabb beszédek közé sorolható napirend előtti felszólalások illeszkednek az évértékelők, az iktatóbeszédek és a szabadegyetemi előadások körébe, ezzel jelentőségük kiemelkedővé válik. A nagy volumenű előadások alapját legtöbbször a kontextus kibontása adja, majd Orbán Viktor egyértelműsíti választói felé hogy mi a kormány elképzelése, és mi (vagy ki) jelenthet akadályt ennek megvalósításában.

A miniszterelnök szóban forgó beszédét alapvetően 5 részre oszthatjuk. Az első rész a belföldi számvetés (vagy ha úgy tetszik belföldi kontextus). Orbán Viktor a ciklusfelezőn néhány percen keresztül Magyarország gazdasági sikereit alátámasztó statisztikákat sorol, megjegyzi sikerült visszafizetni az IMF-nek a felvett kölcsönöket. Kitér a magyar életszínvonal növekedésére is: a statisztikák szerint például sokkal több magyar jutott el idén nyaralni, mint korábban. A magyar sikerek közül nem maradhat ki az Olimpia, mint sikeresen teljesített feladat.

Felszólalásának következő részében a miniszterelnök egyből át is tér külföldi, ám Magyarországot szorosan érintő témákra. Véleményt mond a Brexitről és hangsúlyozza, hogy az EU-nak most kell erősnek maradnia, és nem szabad tovább gyengülnie.

Az Európai Unió problémáitól egyenes út vezet a migránsválság problematikájának felvázolásáig. Orbán szerint Brüsszel bevándorlás-politikája naivnak és elhibázottnak bizonyult. A „Brüsszel” kifejezés gyakorisága kihangsúlyozása a „mi” és az „ők” elválasztását. A miniszterelnök kiemeli, hogy az eljövendő pozsonyi EU-csúcson új alapokra kell emelni a migráció kezelését. Amellyel talán utalhat arra is, hogy az Európai Uniót is új alapokra szükséges helyezni.

A felszólalás befejező részében – ahogy azt a politikai kommunikáció szabályai előírják – érkezik a legnagyobb felhívás, mely az október 2-i népszavazás fontosságát emeli ki. Orbán Viktor nem hagy kételyt az egymással szembenálló felek viszonylatában: Brüsszel már kidolgozta programját, melyben felső határ nélküli kvóta alapú szétosztást is meg akar honosítani Európában.
A miniszterelnök előhozza Martin Schulz márciusi nyilatkozatát is, miszerint Szeged, mint baloldali város szívesen fogad be majd menekülteket. E kijelentés alapján azt vetíti előre, hogy ha a baloldali szavazók nem mennek el szavazni, Brüsszel majd a balos vezetésű városokba (Zugló, Salgótarján, Szeged) fogja betelepíteni a menekülteket.

A felszólalás lezárásában Orbán kijelenti, hogy büszke arra, hogy Európában ezidáig csak a magyarokat kérdezik meg a kvóta ügyében. Újra hangsúlyt kap a gondolat, miszerint a referendum pártok felett álló nemzeti ügy, a zárszó pedig a kormány kampányából jól ismert „Ne kockáztassunk!” felhívás.

Összességében elmondható, hogy a beszéd jól illeszkedik a körülbelül másfél éve kezdődött, de azóta folyamatosan fokozódó migráció-központú retorikába. Új elemként elsősorban az önkormányzatok egyéni felelőssége emelhető ki, mely alighanem a népszavazás tétjét emeli a választók és a helyi döntéshozók körében.

 

A kép forrása: portfolio.hu

Be the first to comment

Leave a Reply