Előadások a Civil Udvarban – második nap

„Bármeddig is tart ez a szolgálat, emberként szálljak ki belőle”

Második napunkon hasznos és érdekes információkat tudhattunk meg az Európai Unióról, annak jövőjéről és a kihívásokról, amelyekkel szembe kell néznünk. Első beszélgetésünk címe „Parlamenti munka és a jövő törésvonalai az Európai Unióban” volt, melyen Krisztel Renáta tehetett fel kérdéseket Sógor Csabának.

Sógor Csaba fiatal erdélyi magyar lelkészként csöppent bele a politikai életbe és 12 évig volt az Európai Parlament tagja. Bár munkája sok fáradtsággal járt – a rengeteg utazás miatt igen kevés ideje maradt családjára -, már a legelején eldöntötte, hogy mindig a közt fogja szolgálni. A legfontosabb az, hogy „bármeddig is tart ez a szolgálat, emberként szálljak ki belőle” – jegyezte meg. Szerinte a jó politikus képes az emberek közelében maradni, gyorsan dönteni és cselekedni, valamint remek szakértőkből és tanácsadókból álló csapattal rendelkezik. Pályafutása legnagyobb eredményének tekinti, hogy sikerült hozzájárulnia a kisebbségiekkel szembeni ellenségeskedés csökkenéséhez.

Véleménye szerint a politikusok nagy részét egy buborék veszi körül, amelyen kívül semmit nem történik számukra. Mivel ebben a buborékban szocializálódnak, az átlag ember számára érthetetlen nyelvezetet használnak. Egyik legfőbb problémának tekinti, hogy az Európai Unióban kettős mércét alkalmaznak, hiszen a nyugati liberális államokat kevésbé vonják felelősségre egy-egy konfliktus során, mint például a magyarokat, akik kevesebb befolyással rendelkeznek. Pedig most válik csak igazán fontossá, hogy mind le tudjunk ülni és megbeszélni ügyeinket, hiszen folyamatban van a világ átrendeződése többet között a gazdasági-, pénzügyi-, migrációs- és klímaválság miatt.

Az úzvölgyi temetőben történt esetre kitérve Sógor Csaba elmondta, hogy a magyarok csak magukra számíthatnak és nagy eséllyel alulmaradnak a románokkal szemben, de továbbra is ki kell állniuk magukért anélkül, hogy „önként belefutnának a pofonokba”. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nem szabad külső erőkre támaszkodnia, először a saját pártjukban kell rendet teremteni. Az erdélyi magyarság hibát követ el, ha jobban bízik a baloldali erőkben, mint a sajátjaiban.

A hazai ellenzék egyre több problémával küszködik

Eseményünket Rotyis Bálint  a PROKON alelnöke és a Médianéző Központ elemzője előadásával folytattuk, melynek témája a magyar ellenzék helyzete volt. Milyen kihívásokkal szembesülnek az ellenzéki pártok, illetve milyen perspektíváik lehetnek a jövőre nézve?

Előadónk beszélgetését azzal kezdte, hogy az ellenzéknek nehéz rezonáns témát találni, hiszen a Fidesz-KDNP kormányzat erős panelekkel, fontos és a közvélemény számára értékes témákkal foglalkozik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elért választási eredmények. Ugyanakkor Rotyis Bálint kitért arra is, hogy mindegyik pártnak megvannak a saját problémái, de azokra nehézkesen találnak megoldásokat. Szóba került az LMP belügyeiben érzékelhető káosz, a Jobbik identitásvesztése, illetve az MSZP vezető-hiánya, melyet szürke politikusokkal próbálnak kiküszöbölni.

Bálint külön említette Gyurcsány Ferenc pártját, és a Momentumot. Szerinte a DK hosszú távú célja, hogy az egyetlen releváns ellenzéki ereje legyen, akár a baloldal egyesítésével is, míg a Momentum részéről fontosabbnak látja a tagok egyéni céljainak beteljesítését. A DK tábora mondhatni stabil, de a Momentum esetében megmutatkozik az a tendencia, hogy sok szavazatot a klasszikusnak mondható ellenzéki erők kompetencia hiányának köszönhet, illetve annak, hogy újdonságnak számítanak a magyar politikai palettán.

Az idei választásnak végre értelmezhető tétje volt

A napot Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója és Rotyis Bálint beszélgetése zárta, amely az „EU választási körkép” címet kapta. A beszélgetést Krisztel Renáta moderálta.

Soha nem látott részvételi aránnyal zárultak az európai parlamenti választások. Törcsi Péter szerint a szavazókat az összeurópai ügyek mozgósították, mint például a migrációs, vagy a pénzügyi válság. Ezekre nem tudott az összeurópai vezetés választ adni.

„Európai Egyesült Államok kontra nemzetállamok Európája”

Rotyis Bálint elmondta, hogy az állampolgárok nagy részének fogalma sincs, mit csinál egy EP képviselő, és emiatt nem is mennek el szavazni. A voksolásra az ösztönzi a választópolgárokat, ha számukra is értelmezhető üzenetet fogalmaznak meg a pártok, amelyet a Fideszen és a DK-n kívül mind elmulasztottak megtenni. Arra a kérdésre, hogy vonható-e párhuzam az USA és az Európai Unió között, Törcsi Péter a heterogenitás problematikájának bemutatásával válaszolt: Nehéz úgy egyesíteni az Uniót, hogy ennyire különböznek a tagállamok egymástól.

Ursula Von der Leyen szerepe is szóba került. Előadóink megegyeztek abban, hogy bár ismert a leendő bizottsági elnökasszony politikai pályája, kedvező alternatívája volt Timmermansnak. Von der Leyen megválasztása az Európai Bizottság élére azt bizonyítja, hogy már nem lehet megkerülni a V4-eket, igenis számba kell venni Kelet-Közép-Európa országait.

 

A beszámolót Szabó Fruzsina és Jávori Levente állította össze.