Hárompárti egyeztetés az új alkotmánybírókról

A Fidesz, a KDNP és az LMP frakciók 4 új alkotmánybíró személyéről állapodtak meg. Három alkotmánybírónak ugyanis idén járt le a mandátuma, köztük Lenkovics Barnabás elnöknek is, egy hely pedig Paczolay Péter tavaly februári távozása óta betöltetlen. Így jelenleg a 15 fős Alkotmánybíróság 11 bírával működik, az elnöki jogköröket Sulyok Tamás alelnök gyakorolja.

A megüresedett négy helyre Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelölik – jelentette be Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A testület új elnökének személyéről is egyetértésre jutott a három képviselőcsoport, Kövér László már fel is kérte Sulyok Tamást, jelenlegi alelnököt a tisztség betöltésére.

Marosi Ildikó a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az Alkotmányjogi Tanszéket vezeti, Szabó Marcel pedig a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A három frakció közös jelöltjeiről – akik elfogadták a felkérést – várhatóan kedden szavaz az Országgyűlés.

A témában az első egyeztetéseket idén januárban kezdték meg. Az AB-választás volt az egyik lényeges ügy, melyben a Fidesz-KDNP már nem rendelkezett az egyébként szükséges, kétharmados többséggel az országgyűlésben, ugyanis azt 2015 februárjában a veszprémi időközi választásokon elveszítette.
Az akkori liberálisok által követendő utat az Eötvös Károly Intézet jelölte ki: szerintük minden ellenzéki demokratikus pártnak meg kell tagadnia az együttműködést az új alkotmánybírók megválasztására irányuló tárgyalásokon, mert ezzel legitimálják az Alaptörvény által megcsonkított jogkörű AB létjogosultságát. Az intézet szerint az sem probléma, ha az alkotmánybíróság létszáma 10 fő alá csökken, azaz működésképtelenné válik, hiszen amúgy sem tölti már be a rendszerváltás után – a fékek és ellensúlyok rendszere szerint meghatározott funkcióját.
Schiffer András, az LMP akkori társelnöke már akkor jelezte, hogy pártja nem fog elzárkózni a tárgyalásoktól, véleménye szerint ugyanis az alkotmánybíróknak óriási szerepe van. Leszögezte, hogy olyan szakembereket kell jelölni, akik minden rájuk szavazó párt szempontjából elfogadhatók.

A Jobbik is jelezte januárban, hogy a nemzeti értékek iránt elkötelezett szaktekintélyeket keresi és támogatja, az MSZP már akkor sem mutatott egységes képet a témában, a DK viszont egyértelműen elutasította az együttműködést.

Ilyen előzmények után kerülhetett sor a megállapodásra, melynek különös színezetet adnak a mostani politikai események. A napokban szavazta le a betelepítés ellen irányuló alkotmánymódosítást a parlament. A Fidesz ezért a Jobbikot hibáztatja, álláspontjuk szerint ugyanis a radikális ellenzékiek nem vették figyelembe a pártok felett álló nemzeti érdekeket, pedig elviekben nemzeti pártként indultak 2014-ben a választásokon.
A Fideszhez közelálló médiumok ezzel egyidőben össztüzet zúdítottak a párt elnökére, Vona Gáborra, aki ezzel egy többfrontos védekező háborúra kényszerült, hiszen a nemzeti radikális Jobbik-szavazótábor-mag már nyáron elkezdte szídni a pártelnököt a baloldali médiumoknak adott nagyinterjúi miatt. A 24.hu-nak például Vona arról beszélt, hogy Novák Előd harcostársa volt ugyan, de sosem volt barátja. De előtte az ATV-ben is többször szerepelt már és nem csak vita-résztvevőként…

Ha visszaemlékszünk, már az alkotmánymódosításról való szavazáskor sem volt túlságosan egyértelmű az LMP álláspontja, szemben a többi ellenzéki párttal, az ő véleményüket a témáról nehezen tudta megismerni a közvélemény. A szavazáson végül az LMP frakció sem nyomott gombot, a letelepedési kötvényeket ők sem kívánták megtartani.

Ezzel szemben felelős ellenzékként működtek együtt a kormánypártokkal az alkotmánybíróság új tagjainak kijelölése ügyében, szem előtt tartva, hogy egy funkcionáló alkotmánybíróság fenntartása minden demokratikus rendszerben fontos.

Az LMP szempontjából ez azért lehet kedvező, mert az utóbbi időben eltűntek a médiafelületekről, aktív politikusaik nem tudtak témára kerülni.
A Fidesz ezzel a húzással megkerülte a Jobbikot, hiszen a személyekről nem tudtak dűlőre jutni. Így viszont még közelebb sikerült lökniük a radikális pártot a baloldalhoz, melyre az ellenzéki reakciók is ráerősítettek.
Az MSZP puccsszerű választásról beszél, a DK kollaboránsnak tartja az LMP-t, míg a Jobbik hasonlóan az előző két ellenzéki párthoz elutasít minden részvételt, paktumkötésről és korrupt, antidemokratikus politikai helyzetről adott ki közleményt, és talán még nem is vette észre, hogy ezzel ismét egy platformra került a korábbi ősellenségeivel: Gyurcsánnyal, és az MSZP-vel…

kép forrása: kormany.hu

Be the first to comment

Leave a Reply