Határozatlan idejű rendeleti kormányzás léphet hatályba Magyarországon a koronavírus elleni küzdelem során

Budapest, 2012. szeptember 24. Az Országgyûlés plenáris ülésén 2012. szeptember 24-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az Országgyűlés hétfőn szavaz a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos védekezést támogató törvényjavaslatról.  Elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának „Igen” szavazatára van szükség (sarkalatos törvény). A cikkben a törvényjavaslat főbb pontjait törekedtünk összegyűjteni. Maga az előterjesztés az Országgyűlés honlapján is megismerhető. (Minden kedves Olvasó figyelmébe ajánlom annak részletes átolvasását.)

Különleges jogrend határozatlan időre

A járvány által okozott krízis hatékonyabb és gyorsabb kezelése céljából a Kormány által a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet – amely jelenleg az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdés alapján 15 napra került elrendelésre –, a nemzetgazdaság stabilitása és az állampolgárok védelme érdekében meghosszabbításra kerülne a járványhelyzet végéig. Ennek értelmében a veszélyhelyzet idején a Kormány rendeletek formájában felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a megszokott törvényi rendelkezésektől és egyéb rendkívüli döntéseket is meghozhat (2. § (1)). Mozgásterét korlátozná, hogy tevékenysége során a járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, illetve a további káros hatások elhárításának és mérséklésének figyelembevételével járhatna csak el (2. § (2)). A 3.§ meghosszabbítja a Korm. rendelet rendelkezéseit, valamint az eddig az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése alapján meghozott veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet végéig. A Kormány jogköreinek gyakorlásáról köteles lenne továbbra is tájékoztatni az Országgyűlést. Amennyiben az ülés nem lenne összehívható, akkor az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére adhatna tájékoztatást (4. §).

Az indoklás felveti annak a lehetőségét is, hogy a tömeges megfertőződések következtében a parlament működését garantáló határozatképesség sem lesz feltétlen biztosítható. Ezáltal a törvényjavaslatban megfogalmazottakra az ország politikai döntéshozatalának folytonosságának fenntartása érdekében is szükség van.

Alkotmánybíróság

Az Alaptörvény legfőbb őrzőjeként funkcionáló Alkotmánybíróság működésének folytonos fenntartása érdekében különleges eszközöket engedélyeznének alkalmazni. A vészhelyzetre való tekintettel az Alkotmánybíróság saját elnöki döntése alapján digitális formában is tanácskozhatna (5. § (2)). Szükség esetén akár a korábban meghatározott napirendi pontoktól is eltérhetne (5. § (3)), ezáltal reakciós képessége is megmaradhatna.

Helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, választások

A különleges jogrend fennállásáig a korábban felfüggesztett helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei tovább folytathatnák munkájukat, feloszlatásuk a vészhelyzeti időszakot követő első nap lépne hatályba (6. § (1)).

A vészhelyzet fennállásáig sem helyi, sem pedig országos népszavazást vagy választást nem írhatnának ki és tarthatnának meg. A már kitűzött választások és népszavazások pedig elmaradnának. Amennyiben a törvényt elfogadja a plenáris ülés, úgy a kiadott ajánlóíveket 15 napon belül lenne szükséges leadni a helyi választási irodában, ahol azok megsemmisítésre kerülnének (6. § (2)).  Az elmaradt és a ki nem tűzött választásokat a vészhelyzet megszűnését követő 15 napon belül lenne szükséges kitűzni (6. § (3)).

A koronavírus miatt módosíthatják a Büntető Törvénykönyvet is

A járványügyi védekezés akadályozása (10. §) névvel új bűncselekmény kerülne a Büntető Törvénykönyvbe:

  • aki az elrendelt járványügyi elkülönítést, megfigyelést, zárlatot vagy az ellenőrzés végrehajtását akadályozná, azt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnék,
  • amennyiben az akadályoztatást csoportosan követnék el, úgy a büntetés mértéke háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés,
  • amennyiben a bűncselekmény halált is okoz, úgy a szabadságvesztés időtartalma kettő évtől nyolc évig terjedhetne,
  • azon személyeket, akik a járványügyi intézkedések akadályoztatására irányuló magatartás előkészületét valósítanák meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnék.
  • három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető lenne, ha valaki olyan valótlan tényeket állítana és híresztelne, amely közveszély színhelyén félelmet, zavart és nyugtalanságot kelthet. Amennyiben ezt a bűncselekményt nagy nyilvánosság előtt követné el, és ez a védekezés eredményességét akadályozhatja vagy meghiúsítja, akár egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztésre is számíthatna.

A törvényjavaslatban foglaltak és a különleges jogrend a vészhelyzet megszűnését követően az Országgyűlés döntésével szűnne meg. (8. §).

Az ellenzéken belül negatív hullámokat vert a törvényjavaslat.

Schiffer András facebook bejegyzésében a következő gondolatot osztotta meg:

„… A védekezés eredményességéről … csak a történelem tud ítéletet alkotni, bíróság aligha. A véleményszabadság világos normatartalom nélküli büntetőjogi korlátozása még veszélyhelyzetben is Alaptörvény-ellenes.”

Jakab Péter szerint „A vírustól nem a miniszterelnök korlátlan hatalma fog megvédeni, hanem minél több teszt, szűrés, védőfelszerelés. És ha kell, a kijárási tilalom!”

Ezzel párhuzamosan egy, a felhatalmazási törvény elfogadását megelőző hétpárti egyeztetésre hívja fel a figyelmet több ellenzéki politikus is. A Demokratikus Koalíció honlapján Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Dr. Keresztes László Lóránt (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd), illetve Dr. Tóth Bertalan (MSZP) is jelezte ezen szándékát.

A parlamenti közvetítést élőben is megtekinthetik az Országgyűlés honlapján.

Ne feledjék! Hiteles és hivatalos információkról a kormányzat által létrehozott „Tájékoztató oldal a koronavírusról” nevezetű honlapról tájékozódhatnak.