Karácsonyi ígéretek

Az Orbán Viktorral való vita az ellenzék egyik legtöbbször hangozatott vágya, viszont ez a közeljövőben úgy tűnik, nem fog megvalósulni, bármennyire is akarják. Karácsony Gergely a napokban úgy reagált erre, hogy a miniszterelnök azért nem vállalja a vitát, mert „gyáva és szemfényvesztő”. Felmerül a kérdés, vajon miért ragaszkodik foggal-körömmel az újdonsült MSZP-miniszterelnök-jelölt a politikai vita ilyen régi műfajához, ha korábban még azt gondolta, hogy lehet más a politika?

Persze érthető, hogy Karácsonynak szüksége van a médiafigyelemre és a felületre, ugyanis másként aligha tud eljutni a magyar választókhoz. De ahelyett, hogy egyből megsajnálnánk, és Orbánt pellengérre állítanánk amiért nem fogadja el a kihívást, érdemes lehet egy pillantást vetni a miniszterelnöki álláspont mögött meghúzódó indokokra is. A napnál is világosabb, Orbánnak nem származik érdeke abból, hogy nyílt vitába szálljon az ellenzéki vezetőkkel, hiszen az övé a legerősebb párt és ezzel a lépéssel azt kockáztatná, hogy a választók jobban megismerjék ellenfeleit és ezáltal szimpátia ébredjen bennük feléjük. Emellett Orbán Viktor szerint a parlamentben már sor került a vitákra, így nincs értelme megismételni azokat. Természetesen egy másfél órás tévévita és a parlamenti kérdezfelelek egészen más műfaj, de politikailag legitimnek tekinthetjük azt az álláspontot, hogy ha valaki (ti. ellenzéki vezető) 5 percben nem tudott olyat produkálni, amelyre érdemes lenne odafigyelni, akkor minek adjon az ember teret ugyanerre a „sületlenségre” másfél órás időtartamban.

Azután, hogy Karácsony eképp minősítette a miniszterelnököt a vitából való kimaradásért, 10 pontban összefoglalva elmondta, hogy miniszterelnökként mik lennének a fő célkitűzései. Ezek között szerepel antikorrupciós ügyészség felállítása, az eu-s pénzek másfajta elosztása, nyugdíjemelés, egészségügy- és oktatásfejlesztés, rezsicsökkentés és egy népszavazás is. A legtöbb pontja az ígéreteinek megszokott és várható is volt, viszont a népszavazás az Alaptörvényről egy új színfoltot visz a terveikbe, hiszen így kvázi „alkotmányosan” is elkülönítené kormányzását a 2010 és 2018 közötti időszaktól eltörölve a Fideszhez kötött Alaptörvényt, amit persze az elmúlt években kifejezetten sok kritika ért. Karácsony Gergely sem tud többet, mint mások, és indoklásában a már sokszor olvasott, kicsit talán populizmusba is hajló jogászi véleményekre hivatkozik, melyek szerint „… ami Magyarországon most van, az nem jog, mert az a jog, ami a törvénytelenséget törvényesíti, az nem jog, és az minket nem kötelez.”

Az alkotmányozás az országgyűlések egyik legfontosabb feladata, amit minden állam másféle módon szabályoz, ebből kifolyólag van, ahol könnyebben és van, ahol nehezebben lehet az alkotmányon változtatni. Az USA-ban csak kiegészítése lehetséges, megváltoztatása nem, míg itthon elég, ha a parlament kétharmada megszavazza. Ez mutatja, hogy nálunk viszonylag könnyebb új szöveget írni, vagy módosítani, és ezt akarja majd az MSZP – Párbeszéd jelöltje kihasználni. Bár Én úgy gondolom, hogy mielőtt még ilyen ígéreteket tennének, be kéne mutatni egy alternatívát, hiszen, rombolni könnyű lenne, viszont a helyére egy mást, jobbat felépíteni, az már nehezebb.

Meglátjuk, hogy ezek az ígéretek mit fognak eredményezni a választásokon, de egyelőre a Závecz Research eredményei szerint Karácsony Gergely a legszimpatikusabb jelölt az ellenzékben (32 ponttal), habár az ismeretségén még javítani kell, mivel az mindösszesen 78 százalékon áll. A következő napok mutathatják majd meg, hogy a felelőtlen ígérgetések magasabb ismertséget és szimpátiát váltanak-e ki, vagy továbbra is beváltatlanul és üresen lógnak majd a kampánylevegőben.

kép forrása: szelsokozep.com