Lázár újra akcióban

Budapest, 2016. november 24. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter elõadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fõvárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy óra múlva kezdődik a 72. Kormányinfó, amit kíváncsian várunk, tekintve, hogy éppen egy héttel ezelőtt Lázár János milyen részletességgel árult el erősségeket és gyengeségeket a magyar gazdaságról. Múlt csütörtökön az EU fejlesztési források konferencián…

Az EU fejlesztési források felhasználásáról rendeztek konferenciát csütörtök délelőtt a Baross utcai Premier Kultcaféban. A rendezvényt vendégül látó helyet Kárász Róbert televíziós személyiség alapította, melynek célja, hogy Magyarországon – az uniós átlagtól jócskán elmaradó szintről – magasabb százalékban foglalkoztassák a fogyatékkal élőket. Kárász köszöntőjében színpadra is szólította a kávézó nyolcfős, hátrányos helyzetű emberekből álló személyzetét, akiket a résztvevők tapssal köszöntöttek.

A konferencia „sztárvendége” Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter volt, aki az európai uniós pénzek elköltésének stratégiáját a kormány szemszögéből vázolta fel.
A miniszter kiemelte, hogy a mai hagyományteremtő céllal megrendezett konferencia lényege a nyilvánosság, a párbeszéd és a társadalmi vita kiszélesítése, továbbá egy ígéret is elhangzott az esemény félévenkénti megismétlésével kapcsolatban.

Lázár mondandója első felében az Európai Unió jövőjét boncolgatta. Szerinte Európa vezető országai (Franciaország, Hollandia, Németország, Ausztria, Olaszország) olyan választások előtt állnak, melyek az egész Unió jövőjét is meghatározhatják. Többször elhangzott, hogy mind az uniós politikában, mind a világpolitikában érdemi változások történhetnek rövid idő alatt, mely során Magyarországnak egy erős Nemzetek Európája felfogás szerinti egység megóvásán kell dolgoznia.

Ezután a miniszter felvázolta Magyarországnak a gazdasági téren elért eredményeit – kiemelte, hogy Magyarországon az elmúlt 30 év legerősebb gazdasága van kiépülőben, melyhez az EU-s pénzek józanul felhasználása elengedhetetlen. Hangsúlyozta továbbá a V4-es országok együttműködésének, gazdaságilag egységes fellépésének fontosságát. Megítélése szerint a kibővülő visegrádiak egy biztos közép-európai szövetséget jelenthetnek Európa jövőjében.
Egy humoros gondolattal kifejtésre került az önkritika gyakorlásának kérdése is, mely témában a miniszter úgy nyilatkozott, hogy most van rá lehetőség, hiszen a kormányzó párt politikailag viszonylag stabil. Ennek megfelelően elhangzott néhány gazdaságot meghatározó gyengeség magyarázata is.
A legsúlyosabb hiányosságként Lázár a tőke hiányát hozta fel. Meglátása szerint ez a rendszerváltás óta probléma, komoly gyengeség, így egyértelmű, hogy Magyarországon a gazdaság fejlesztéséhez külső tőke kell.
A miniszter meglátása szerint a közép-kelet-európai országok helyzetét tovább nehezíti, hogy az olcsó munkaerő ideje lejárt, mely eddig komparatív előnyt jelentett a többiekkel szemben, továbbá jelenleg nem látszik, hogy mi lehet az az alternatív előny, mellyel majd operálhatnak a térség országai.
Szóba került még Magyarország versenyképessége, mely a V4-ekhez képest is rossznak számít, tehát még a 2 %-os növekedés sem elegendő.
További probléma Lázár János szerint, hogy a korábbi években az EU-s forrásokat a költségvetés stabilizálására költötték. Kijelentette, hogy ez a tendencia meg fog fordulni: a 2017-es EU-s támogatások 60%-át már a gazdaság megerősítésére fogják fordítani.
A negatívumok sorát a miniszter olyan slágertémákkal zárta, mint oktatás, egészségügy, és bürokrácia. A köznevelés színvonala szerinte zuhanó tendenciát mutat, itt tartalomváltoztatást szükséges. Az egészségügyben a népegészségügy fogalmának boncolgatásával kerülte meg a kórházkérdést – állítása szerint ugyanis az, hogy mennyire élnek egészségesen az emberek, nem a kórházak színvonalától függ. A bürokráciacsökkentés kudarcát gyakorlatilag maga Lázár is kimondta (legalábbis az adózási adminisztráció terén), továbbá a közigazgatásban folyamatban van egy átszervezés, mely még nem zárult le.

A negatívumok után természetesen maradtak még pozitív dolgok is Lázár tarsolyában. Egy kohéziós gondolatból az egyszerű ember számára érthetően is kifejezésre juttatta a „Nincs vám.” problematikáját. Eszerint a kohézió lényege, hogy habár az exportra szánt termékeink vámjáról lemondunk, de később pont ezért kapunk vissza uniós pénzeket. Innen egyenes út vezetett az eu-s és a magyar érdekek szembenállására, mely nem egy állandó jelenség, csak egyes kérdésekben (pl. gender-kérdés) ütközik ki a miniszter szerint.
Újra előkerült a gazdaságfejlesztésre szánt EU-s pénzek jelentős növelése. A másik ügycsoportot, a pályáztatás – EU által sokat kritizált – folyamatai képezték. Lázár kiemelte, hogy sokkal többen pályáznak ma Magyarországon EU-s pénzekre, mint korábban, ami mindenképp siker. A pályázatkiírások kritikájával szorosan összefonódó korrupciós vádak megcáfolásával vezette fel záró gondolatait a Miniszterelnökség első embere.
Hangsúlyt kapott, hogy a piacot a kormány nem tudja befolyásolni, így, ha egy pályázatra csak egyvalaki pályázik, az ellen nem tudnak mit tenni (korábban Brüsszel rendszeresen bírálta ezekért a magyar kormányt). Lázár rámutatott, hogy a térség országaiban mindenhol előkerül ez a probléma, nem egy magyar sajátosság.
Végezetül pedig a magyar cégek gazdasági előnyhöz juttatásával kapcsolatos ellenséges hangokra reagált. Kijelentette, hogy a megadott jogi keretek között (játékszabályok) a kormány mindig figyelembe fogja venni a nemzeti érdekeket, mint ahogy teszik azt más uniós vezető országok is.

kép forrása: kormany.hu

Be the first to comment

Leave a Reply