Mi folyik itt Budapesten? I.

Idén májusban és ősszel is nagy választások elé néz kis hazánk, ezeknek a politikai előszelét pedig már most érezhetjük. Még koránt sincsen kampányidőszak, de akár az EP-választást, akár a főpolgármester-választást nézzük, már ősszel elkezdett mozgolódni valami a közéletben.

Május 26-án dönthetnek az állampolgárok, hogy kik legyenek Európa döntéshozói. Mi a tét? – kérdezhetik sokan joggal. Vannak, akik a migráció helyzetére feszítik fel a tényállást, mások pedig még mindig „egyenlősdit” próbálnak játszani és azt állítják: az egyenlő bánásmód, a jogállam és az alkotmányos keretek a legfontosabbak. A nyugat-kelet, illetve az uniós-nem uniós ellentét pedig feszültebb, mint valaha.

Most pedig kíséreljük meg elhelyezni a koncepcióban a magyar kormányt és ellenzéket! Tehát mi is a magyar politikusok és pártok véleménye Európával és a választásokkal kapcsolatban?

A Fidesz-KDNP nem meglepő módon az illegális migrációt tartja Európa jövője szempontjából a legégetőbb kérdésnek. Mivel a kormánypárt azért küzd, hogy állampolgárait minél tudatosabbá és felkészültebbé tegye mindkét álláspont képviselőivel kapcsolatban (migránspárti és migránsellenes), ezért nemrég plakátkampányba kezdett, melynek következményeként konfliktus alakult ki a Fidesz és európai pártcsaládja között. A választásokig valószínűleg a felfüggesztésnél több fejleményt nem várhatunk, a jövőbeli kilátásokról, a Fidesz helyzetéről a Néppártban pedig már közöltünk egy írást.

A Jobbik frakció még egy év után is európai emberekhez illő európai béreket óhajt és ezért küzdene, ha a magyar emberek őket választanák májusban. Egy modern technikára és tudásra alapuló országot szeretnének, a kis- és középvállalkozókat felkarolván. Felhívták a figyelmet arra, hogy az Európai Unió támogatásait a leghatékonyabban az oktatásban és az egészségügyben hasznosulna. Fontos lenne továbbá az Európai Ügyészségbe való belépés, hiszen a jobbikos képviselők álláspontja szerint a korrupció elleni küzdelem az egyik legfontosabb kérdés.

Természetesen a Fidesz-KDNP politikájának becsmérlése sem maradhatott le a napirendről. Habár javaslataik, melyek hétfőn a parlamentben elhangzottak, mind szépek, s jók, az talán még jobb lenne, ha a legnagyobb (de egyre kisebb támogatottsággal bíró) ellenzéki párt a saját háza táján söprögetne, esetleg meglelné a gerendát a saját szemében, mielőtt a kormányéban talál szálkára. Gondolhatunk itt az elszámolási botrányaikra, az emberi jogokat sértő, holokauszttagadó tevékenységeikre és felszólalásaikra, amelyekkel a hátterükben hiába akarnak új életet kezdeni a néppártosodás útján, csak népszerűségüket vesztik . Továbbá a hatalomért még arra is képesek lennének, hogy a programjukban és ideológiájukban teljesen különböző baloldallal is összeálljanak.

A DK, Magyarország „legeurópaibb” pártja továbbra is az Európai Egyesült Államok absztrakt víziójára törekedne, figyelembe nem véve bármiféle nemzeti érdekeket vagy a történelmi-szociokulturális vonatkozásokat. A gazdasági közösségen túlmutatva az univerzális egyenlősdi természetesen nem maradhat ki programjukból (európai minimálbér, minimál nyugdíj, családi pótlék és multiadó). Hiszen a katasztrofális magyarországi helyzeten, melyet az Orbán-kormány elmúlt nyolc évében okoztak, csak ezekkel tudnának segíteni – gondolják ők. Magyarország jövője csak az Unióban, minden uniós országgal egyenlő viszonyban képzelhető el.

A Párbeszéd és az MSZP, egymás kölcsönös lélegeztetőgépei, azon kívül, hogy a kormány politikáját ostorozzák nap, mint nap, nem igazán dolgoztak ki a Demokratikus Koalícióhoz hasonló, határozott Európa-politikát. Tóth Bertalan egy sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy küzdelmük azon erők ellen irányul, akik az EU szétverésén dolgoznak, hogy így minél kevésbé tudjanak beleszólni a döntéshozatalba. Idetartozik természetszerűen a Fidesz is, amely populista és szélsőséges erőkkel való szövetkezése során az együttműködés széthúzásán, és saját hatalmának erősítésén dolgozik. Egyébiránt elsőszámú jelöltjük is Tóth Bertalan lenne, de csak mint “húzónév”, aki utalt arra, hogy amennyiben elérik a küszöböt, úgy lemond az EP-székéről.

Az LMP újfent visszatért saját arcához, kifejezetten zöld programmal indul neki a megmérettetésnek. Ennek keretében fontosnak tartják, hogy a klímaváltozásra minél előbb felfigyeljünk és kezeljük is azt. Ez nem megoldható az óriásvállalatok további kiszolgálásával, a környezetvédelmi törvények figyelmen kívül hagyásával. Magyarországnak nem szabad az ilyesfajta érdekek kiszolgálójának lennie – állítják. Az LMP tehát ismét egy zöldebb jövőért küzdene, ha helyet kapna az EP-ben. Ez ugye kétséges, mivel az Európai Parlament legfrissebb mandátumbecslése szerint a párt csak 4,5 százalékot kapna, mellyel éppen nem jutna be . További nyugtalanságra adhatnak okot, azok a felröppenő pletykák, miszerint zöldpárti tagságuk is veszélybe kerülhet, ha esetleg összefognak a Jobbikkal. Ez valószínűleg már túl sok lenne az európai zöldeknek.

Magyarország fiatalos és feltörekvő politikusainak pártja, a Momentum Mozgalom az „Európa mi vagyunk!” felkiáltással indul a csatába. Az ALDE-be nemrég felvételt nyert, ugyanakkor a magyar parlamentbe be nem került párt programja talán a „legprogresszívabb” és „legszociálisabb”. Ahogyan programjukat olvassuk, kirajzolódik az Európai Egyesült Államok már említett képe (például „Egységes piacra egységes pénznemet”). Fontosnak tartják még a gazdasági függetlenséget más nem európai országoktól, elsősorban Oroszországtól. Őszintén meglepődtem volna, ha a program első pár sorában nem találkozom Orbán Viktor nevével. De hála égnek, nem kellett csalódnom, hiszen megtudhatjuk, hogy a Fidesz ki akar lépni az EU-ból, ezzel meg akar minket fosztani az Unió adta értékektől. Ezt nem hagyva annyiban, Európa megújítása lobog zászlajukon, melyért olyan méltán híres politikusokkal dolgozhatnak együtt, mint Guy Verhofstadt, Margrethe Vestager, Violeta Bulc, Nicola Beer, Emma Bonino…

A végén kicsit visszakanyarodnék a DK-hoz, annak is kvintesszenciához, Gyurcsány Ferenchez. Ugyanis április elsején ő is felszólalt a Tisztelt Házban, és azt találta mondani, hogy a miniszterelnök „régóta nem ura európai politikájának”. Gyurcsány talán amnéziában szenved és kimaradt neki, hogy már több mint 10 éve nem ő a miniszterelnök?

Orbán Viktor köszöni, jól van, valójában soha jobban, hiszen ahogyan az a Republikon elemzéséből is kiderül, a Fidesz az EP-választások kapcsán 50 százalékos támogatottságot élvez a biztos pártválasztók körében és akár 12 mandátumot is szerezhet az EP-ben. A kormány Európa-politikájára bármit lehet mondani, csak azt nem, hogy kidolgozatlan, vagy nem ura a helyzetnek. A kormánypárt 2015 óta látványosan uralja a napirendet, amikor is elsők között lépett fel az illegális migráció ellen, és ezt a politikát a mai napig erősen érvényesíti, a lehető legtöbb európai fórumon. „Kell még valamit mondanom, Ildikó?”

 

folytatása következik…

kép forrása: Shutterstock