Radikális Ukrajna

Alig indult el a visszaszámlálás a beregszászi konzul kiutasítása óta, de egy percig sem pihent az ukrán politikai elit. Csütörtökön ugyanis az ukrán parlament első olvasatban elfogadta az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az előterjesztést hetvenhét képviselő nyújtotta be, és a 450 fős testületből 261 tag támogatta a megszavazást. A törvénytől várt valódi hatás a sorok között van elrejtve. A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy Ukrajnában kizárólagos államnyelv az ukrán, melynek elhanyagolása és megsértése büntetést von maga után. Aki ilyet tenne, az a pénzbírságtól egészen a három évig terjedő szabadságvesztésre is számíthat. Hogy ez mit jelenthet a gyakorlatban, az már valószínűleg csak a betartató „lelkiismeretén múlhat”.

Egyértelműek a szándékok viszont az oktatás terén. A javaslat értelmében kötelező lesz az ukrán nyelv használata az oktatási intézményekben, tehát azokban a kárpátaljai iskolákban is, ahova csak magyar gyerekek járnak. Személyes ismereteim alapján elmondható: fizikailag sem kivitelezhető ez a törekvés, hiszen ezeken a területeken élő kisközösségek otthon nem használják az ukrán nyelvet, és a gyermekek nem részesülnek megfelelő ukránoktatásban sem, tehát még esélyük sincs megtanulni a kötelezően elvárt államnyelvet.

A törvényjavaslat szabályozná a mozikat is. Minden filmet kötelező lesz ukrán nyelven vagy felirattal bemutatni, azonban az eredeti nyelven leadott, ukrán feliratos filmek aránya nem lépheti át a havi 10 százalékos határt. A tervezet erősen szabályozza a sajtót is. Minden többnyelvű sajtóterméknek meg kell jelennie ukránul is, és minden esetben azonosnak kell lenniük címükben, tartalmukban és terjedelmükben(!). A könyvkiadást sem kíméli a javaslat. A kiadott könyvek legalább felének az államnyelven kell megjelennie, ugyanez vonatkozik a számítógépes programokra, felszólalásokra, hirdetésekre és egyéb jelzésekre is.

Brenzovics László, a KMKSZ parlamenti képviselője is a tervezet szigorát emelte ki, felhívva a figyelmet arra, hogy a magyar nyelvet a magánszféra és a templomok területére szorítja vissza a tervezet. A képviselő elmondta, hogy csütörtöktől számolva két hét áll rendelkezésre, hogy az országgyűlési képviselők benyújtsák a módosító indítványaikat. Brenzovics pesszimista a jövőt illetően, hiszen a folyamatok mögött egyértelműen a közelgő választások kampányaként használt hangulatkeltést látja.

A valódi kérdés: mit tehet Magyarország egy ilyen helyzetben?

Kép forrása: Magyar Nemzet