Tarlós olimpiája

266 151, ezzel a számmal írták tele címlapjaikat az internetes híroldalak, csütörtökön. Ennyi aláírást adott le ugyanis a Momentum Mozgalom az olimpia ellen, jóval túlszárnyalva ezzel a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezret.

Aztán Kósa Lajos, Fidesz-frakcióvezető megtartotta sajtótájékoztatóját. Ami alapján a valasz.hu publicistái meg is látták azt a „kommunikációs folyosót”, melyen a Fidesz el kívánja hagyni a süllyedő hajót, ugyanis Kósa egyértelműen Budapest hatáskörébe utalta az olimpiai pályázatot mondván: „Az olimpiára városok pályáznak”. A nolimpiás aláírók legfőbb véleményvezető lapja, az index.hu erre felháborodva ekézni kezdte a gyáva Fideszt, akik szerintük ezt is – mint a vasárnapi boltzáras népszavazást –  „meg akarják úszni” annyival, hogy kihátrálnak a pályázat mögül.

Ezek után szinte egyből beszállt a meccsbe Tarlós István. Budapest főpolgármestere az index.hu-nak azt mondta, ha rátolják a felelősséget, szerdán be is viszi a fővárosi közgyűlés elé, és visszavonatja a pályázatot. Vasárnapra aztán még konkrétabb álláspontot fogalmazott meg Tarlós, aki reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában nyilatkozott, majd még aznap elment a mára köztudottan ellenzékivé vált Hír TV-be is. Ezekben a nyilatkozatokban egyértelműsítette álláspontját, miszerint nem a főváros akart egymaga olimpiát, és a kormány nem tolhatja rá a felelősséget.

Az ellenzéki újságok szinte mind kiemelték a főpolgármester két fontos állítását: 1. nem a Momentum Mozgalomra haragszik, hanem a többi ellenzéki pártra, akik korábban támogatták az olimpiát, most azonban meggondolták magukat, 2. Kósa Lajosnak is nekiment, arcátlanságnak nevezte, hogy a Fidesz a fővárosra akarja tolni az olimpiarendezés ügyét.

Ha távolabbról nézzük, akkor mi is történt? A Fidesz ismét jól alábecsülte a budapesti proteszt-hangulatú rétegek erejét. Az aláírásgyűjtés kezdetekor a legtöbb hír arról szólt, hogy azért nem is foglalkoznak vele, mert kizárt dolognak tartják, hogy a Momentum képes lesz összegyűjteni megfelelő számú szignót. Aztán ahogy telt szépen az egy hónap, mindenki számára egyértelművé vált, hogy ez a gyűjtés a Fidesz ellen szól, az olimpia ennek csak az elszenvedő alanya. Ezzel a főváros simán összehozta a szükséges aláírások csaknem kétszeresét.

Lássuk meg azt is, hogy mekkora lehetőséget kapott ezzel Tarlós István, aki egy jól előkészített terepre oda tudta helyezni magát a kormánnyal szemben. Nyilvánvalóan ő is érzi, veszélyesen nagy szám ez a 266 ezer, négy éve a megválasztásához mindössze 30 ezerrel több szavazatra volt szükség. Tarlós képes volt a Fideszen belül is elkülöníteni két pólust, amellyel elérte, hogy a nolimpiások legalább rokonszenvezzenek vele. Ennek a taktikának része a megengedő hangnem a Momentummal szemben, és a régi ellenzéki pártok szidása (emlékezzünk, a MoMo-s fiatalok sem szeretik a meglévő ellenzéki erőket).

És amikor a pártnélküli ellenzék egy másik jeles képviselője, Puzsér Róbert is úgy írja le a történteket, hogy szegény Tarlóst magára hagyta az egyébként forráselvonásoktól szenvedő fővárosában a saját pártja, akkor lehet, hogy Tarlós István valamit jól csinált. Annál is inkább, hiszen a másik oldalon pedig mintha elindított volna valamilyen fordulatot a Fideszben. Talán emiatt lett cél, hogy pártpolitikából ismét nemzeti ügy legyen az olimpia kérdése?

kép forrása: origo.hu