Mennyire tartja fontosnak a klímaváltozást? – Európa válaszol! I.

Az elmúlt évtizedek során egyre többet hallani a klímaváltozásról, illetve annak feltételezett kellemetlen következményeiről. Néhány negatív jövőbeli – esetleg jelenlegi – hatást kiemelve megemlíthetjük az olvadó jégsapkákról, a kiszámíthatatlan időjárásról, az egyre nehezebben tervezhető mezőgazdasági termelésről, a gyakoribb járványokról, az új betegségekről, valamint a flórák és a faunák kipusztulásáról szóló fenyegető híreket. A borúlátó jövőképekkel párhuzamosan természetesen megjelentek a megelőzést pártolók körei is: civilek, nemzeti és nemzetközi szerveztek, államok, színészek, sztárok, illetve az objektívebb megközelítést hangoztató tudósi körök egyaránt. Kutatások és egyezmények sora foglalkozik a kérdéssel. A felsorolás magától értetődően nem teljes, a kérdéssel foglalkozó szerepelők köre végeláthatatlan. Nem is csoda, hiszen mindnyájunkat érinti a kérdés. Sőt, tovább gondolva méltán kijelenthetjük, hogy megvalósulása esetén még rajtunk túlmutatóan is lesz hatása: a jövő nemzedékeinek – azaz a mi gyermekeinknek – egy teljes új világban kell tudniuk megélniük.

A témával az Európai Unió is foglalkozik. Mint nemzetközi szervezet, 2019 áprilisában a klímaválság kérdéskörével fordult az európai lakosokhoz véleményük kikérése érdekében (Eurobarometer 93.1). A felmérés során készített adatbázist szeptemberben tették közzé, melyből jelen, illetve a soron következő cikkekben megvizsgáljuk az európai uniós állampolgári álláspontok mellett a Visegrádi Négyek átlagos, illetve az azt alkotó nemzetek lakosainak megközelítését (cseh, szlovák, lengyel, magyar).

Az első vizsgált kérdés így szól: Mennyire tartják fontosnak a klímaváltozást? A megkérdezettek egy 1-től 10-ig terjedő skálán illusztrálhatták vélekedéseiket, melyben az egyes az „egyáltalán nem tekinthető komoly problémának”, míg a tízes a „rendkívül komoly problémaként kezelendő” választ jelentette. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az emberek többsége kihívásként kezeli a jelenséget (6-os vagy annál nagyobb értékű választ adott).

 

 

Magyarországon tíz emberből kilenc érzékeli jelentős veszélynek a klímaváltozást. Továbbá minden harmadik ember egyetért azon állítással, miszerint az éghajlat átalakulása különösen nagy kockázatként kezelendő.  A vizsgált hat közösség vonatkozásában a magyarok tekinthetőek a leginkább aggodalmasnak a kérdést illetően (91,5%).

Szlovákiában is magas azok aránya, akik negatívan tekintenek a klímaváltozásra (86,8%). Azonban a visszajelzések megoszlását vizsgálva kijelenthetjük, hogy esetükben a társadalom mérsékeltebben tekint kockázatként a jelenségre. Többségük a 6-os és a 7-es értéket jelölte meg a már korábban említett „veszélyességi skálán”.

Míg a szlovák és a magyar válaszadók az európai uniós átlag (84,4%) feletti mértékben kezelik aggodalommal a klímaváltozást, addig a cseh (79,7%) és a lengyel (80,4%) megkérdezettek kevésbé tartanak ettől a veszélytől.

Ennek ellenére mind a hat közösségben többségben vannak a klímaváltozást „rendkívül komoly problémaként” kezelők aránya – a globális környezeti és éghajlati átalakulást általánosságban komoly problémának tekintik.

Azonban felmerül a kérdés, amennyiben egyéb fenyegetésekkel hasonlítjuk össze a klímaváltozást, akkor milyen mértékben állja meg ez az állítás a helyét? A kutatás kitért erre a témakörre is.

Egy felsorolásból, melyben a klímaváltozás mellett megemlítik a szegénységet, éhínséget és az ivóvízhiányt, a nemzetközi terrorizmust, a világot érintő gazdasági problémákat, katonai konfliktusokat, fertőző járványok terjedését, a túlnépesedést és a nukleáris fegyverek elterjedését is, a válaszadóknak az volt a feladatuk, hogy egy nehézséget jelöljenek meg, ezáltal saját nézőpontjuk szerint megnevezve a napjaink világát érintő legnagyobb kihívást.

Ennek türkében az Európai Unió lakosai elsősorban az szegénységet, éhínséget és ivóvízhiányt, a klímaváltozást, illetve a nemzetközi terrorizmust tekintik elsődlegesen világszintű problémának. Némileg hasonló mintázatot mutatnak a Visegrádi Négyek nemzetállamai is. Eltérés egyedül Lengyelország esetében mutatkozik, ahol a három legfontosabb probléma között szerepel a háborús konfliktusok által jelentette veszély. A téma iránti nagyobb fokú érzékenység feltételezhetőleg a krími válságra vezethető vissza, melyben Lengyelország két szomszédos országa is érintett a hadviselésben.

 

 

 

A felmérés alapján megállapíthatjuk, hogy a vizsgált közösségek vonatkozásában a klímaváltozás rendkívül fontos kérdéskör. Azonban világviszonylatban vizsgálva napjaink során nem tekintik korunk legégetőbb problémájának.

Ebből a szempontból elemezve a környezet és az éghajlat átalakulása tekintetében a V4-ek átlagosan és nemzetállami szinten is az európai uniós átlag alatt maradtak. Míg a Közösségben minden ötödik megkérdezett, addig Magyarországon majdnem minden hatodik, Csehországban és Lengyelországban minden hetedik, Szlovákiában pedig csaknem minden nyolcadik tekintette a világ jelenlegi legnagyobb problémájának a klímaváltozást.

Hazánk esetében átlag feletti aggodalommal kezelik a globális szegénység, éhínség és az ivóvízhiány által generált veszedelmet (23,2%). A nemzetközi terrorizmus súlya – Szlovákiához és az EU-hoz hasonlóan – relatíve alacsony (Magyarország: 12,2%, Szlovákia: 13,6%, EU28: 15,6%). Meglepő módon ezen szegmensen belül a cseh és a lengyel társadalom fokozott figyelemmel szemléli a világ folyamatait (Csehország: 23,2%, Lengyelország: 22,5%).

Összességében megállapíthatjuk, hogy a cikk kezdetén feltett kérdésünkre adott rövid válaszunk a következő is lehetne: az Európai Unió állampolgárai – beleértve a Visegrádi Négyek nemzeteit is – általánosságban komoly problémaként kezelik a klímaváltozást. Azonban a felmérés által biztosított adatok alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a lakosok jelenleg nem ezt tekintik a világ legnagyobb kihívásának. A „veszélyességi rangsorban” a megkérdezettek véleménye szerint elsősorban a szegénység, éhínség és az ivóvízhiány, valamint a nemzetközi terrorizmus áll.  Azonban a három leggyakrabban megnevezett kockázat között szerepel a klímaváltozás is.