“Nyelvében él a nemzet” – kolozsvári túránkról

Péntek reggel indult el a PROKON négy fős delegációja Kolozsvárra. Az év ezen időszakához képest rekord meleg kísért az utunkon, melyre a Kolozsvári Magyar Politológus Hallgatók Társasága, röviden a KoMPoT meghívására kerekedtünk fel.

Megtisztelő és örömteli az, hogy határon túli honfitársaink meghívtak minket az első – általuk szervezett – Politológus-hallgatók találkozójára. Az esemény nem titkolt célja a kapcsolatépítés volt, illetve az, hogy a két szervezet bemutassa tevékenységét és megvitassa a jövőbeni együttműködés lehetőségeit. Nem árulunk zsákbamacskát: számunkra a külhoni magyarok ügye mindig is kiemelt jelentőségű volt, így nagyon örültünk a meghívásnak.

IMG_2231

A pénteki esti ismerkedés után szombaton volt lehetőségünk meghallgatni több interaktív előadást. A prezentációk számos témát említettek: szó volt a kampányok szervezésének különféle trükkjeiről, a kettős állampolgárság történetéről és a demokrácia-indexekről is. Az előadók között volt például Porcsalmi Bálint, az RMDSZ pártigazgatója vagy Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem dékán-helyettese is.

A szakmai előadások után természetesen sor kerülhetett a kötetlenebb kapcsolatépítésre is. A jó hangulatú belvárosi „kultúrprogram” nagyon feldobott minket is.

IMG_1517

Alapvetően mindig örömmel olvasunk olyan önszerveződésekről, amelyeknek célja a helyi magyarság lehetőségeinek kiszélesítése, helyzetének javítása. Külön öröm volt számunkra, hogy fiatal politológusokkal, többnyire egyetemi hallgatókkal sikerült találkozni. Számunkra természetes, hogy az egyetemi életet diákszervezetek sokasága teszi színesebbé. Öröm volt látni, hogy mindez a jelenlegi határainkon túl is működik! Keleti szomszédaink felől azért sok mindent hallani. Gondolni kell itt a jelenlegi marosvásárhelyi helyzetre, ahol egy masszív magyar-román kultúrharc alakult ki, melynek tárgya a magyar nyelvű oktatási intézmények visszaszorítása, de például Ukrajnában is nagy port kavart az oktatási törvény szigorítása, mely a helyi kisebbségek anyanyelvi tanulását korlátozza.

Mindezek a kiragadott példák jól szemléltetik nagyban azt a helyzetet, amivel kicsiben egy induló diákszervezetnek meg kell küzdenie. Erre is tekintettel azt gondoljuk, nincs kétség afelől, hogy kötelességünk a lehetőségeinkhez mérten segíteni munkájukat, fejlődésüket. Az anyaországi és határon túli magyarság közötti kötelék erősítése törvényeken, gazdasági és oktatási programokon túl az ilyen szerveződésekben is megragadható, hiszen közös értékteremtés, közös gondolkodás és közös munkavégzés történik. „Nyelvében él a nemzet” – mondta igen bölcsen Kazinczy. Igaz ez most is, a magyar nyelv 2018-ban is összeköt és felelős nemzetté kovácsol minket: legyünk akár határon innen vagy túl.