Ma már jobb a Vajdaságban magyarnak lenni

– Interjú Juhász Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökségi tagjával

Először egy személyes kérdést szeretnék feltenni Önnek. Ahogy visszaemlékezik, milyen volt felnőnie vajdasági magyarként?

Nagyon változatos és izgalmas volt vajdasági magyarként felnőni, minden előnyét és hátrányát megélve annak, hogy az anyaországon túl vagyunk kénytelenek a saját döntésünk ellenére élni. Az 1980-as évek elején születtem, a jugoszláv jólét lecsengő időszakában. Az 1990-es évek balkáni háborúi idején általános, illetve középiskolás voltam. Emiatt engem személy szerint nem érintetettek a fegyveres konfliktusok, azonban a környezetemben élők számára megterhelő időszak volt, többek között a hiperinfláció és a nélkülözés miatt is. Az 1999-es NATO-bombázás szomorú esemény volt számunkra. Akkoriban úgy éltük meg, hogy a Vajdaság északi részét nem fogják érinteni a katonai műveletek, de reményeink ellenére sajnos ezen a területen is történtek bombázások. Ezen történések miatt fiatalon belénk ivódott a kitartás és a küzdőszellem. Egy többségében magyarok lakta faluban nőttem fel, ennek minden előnyét és hátrányát megismerve. A szerbekkel együtt élve sokat tanultunk tőlük összetartásból, valamint kitartásból. Örülök annak, hogy fiatalon a szerb nyelvet is megtanultam, mindemellett fontos volt számomra, hogy az általános és a középiskolában is magyarul tanulhattam, illetve az egyetemen a vizsgáim 1/3-a magyar nyelvű volt.

Mik voltak azok a hatások, amik arra ösztönözték, hogy politikával kezdjen el foglalkozni?

A középiskolai éveim végéig éltem a tinédzserek életét és nem foglalkoztam sem közösségi témákkal, sem pedig politikával. Az egyetemi tanulmányok kezdetén a Vajdasági Magyar Ifjúság szervezetben volt aktivista a barátnőm és egy konferenciára elkísérve ismerkedtem meg a politikával. Ettől kezdve bekerültem a politika körforgásába és a helyi idősebb politikusok felkértek, hogy először függetlenként induljak a Vajdasági Magyar Szövetség listáján, majd 2006-ban beléptem a VMSZ-be. Miután Pásztor István elnök úr átvette a VMSZ irányítását 2007-ben, alelnökként segítettem a munkáját. Emellett idestova 5-6 éve vezetem a helyi önkormányzati szervezetet. Fiatal éveimhez mérten, ma aktívabban foglalkozok a közélettel és a politikával.

A vajdasági magyar közösség számára mik jelentik a legnagyobb kihívást?

Nagyon sok intézkedés és fejlemény jellemzi a VMSZ munkáját. Hangsúlyos a nyelvhasználat, valamint az oktatás és a kultúra területén elért eredményeink az elmúlt években. Nagyon erős a művelődési és hagyományőrző tevékenységünk. Az oktatás területén elért sikereink közül kiemelendő, hogy olyan településen is tudtunk magyar nyelvű iskolai osztályt indítani, ahol immáron 40 éve nem történt ilyen. Mindezek mellett kiterjedt magyar nyelvű sajtó is a rendelkezésére áll a vajdasági magyaroknak. Fontos kihívás, hogy ezeket az értékeket ne vegyük alapértelmezettnek, mivel ezekért minden nap küzdeni kell, hogy a közösség szolgálatában legyen. Jelentős próbatételt jelent a gazdasági megerősödés, hiszen a gazdasági helyzet itt Szerbiában, Európai Unión kívüli országként teljesen más, mint akár Magyarországon, akár az Unió más országaiban. Nagyon nehéz megtalálni a boldogulás lehetőségét, de Magyarország Kormányának köszönhetően a gazdaságfejlesztési program keretein belül számtalan példát tudunk mutatni arra, hogy kitartással és szakértelemmel lehetséges a boldogulás a vajdasági magyarok számára. Megtalálható olyan táskagyár, amely 27 országba exportál saját fejlesztésű terméket, de van olyan vállalkozás, ami a szerbiai piac 1/3-át fedi le és van olyan csokoládégyár is, amely jelentős sikereket ér el. Mindenképpen küzdelmesebb a Vajdaságban magyarnak lenni, mint az anyaországban, viszont a 2010 óta tartó nemzetpolitikának köszönhetően elmondható, hogy ma már jobb a Vajdaságban magyarnak lenni, mint nem magyarnak.

A vajdasági magyarok életének tárgyalása kapcsán megkerülhetetlen a szerb-magyar kapcsolatok helyzete. Ön milyennek látja jelenleg a két ország közötti viszonyt?

Kijelenthető, hogy történelmi magasságokban van a két ország kapcsolata egymással és pozitív irányba változott a magyar közösség elfogadása is. A 2000-es évek közepén még lehetett arról olvasni, hogy nemzetiségi alapon inzultáltak fiatalokat, azonban az elmúlt időszakban már nagyon ritkán lehet ilyen jellegű esetekről hallani. Jelentős mérföldköveket ért el a történelmi megbékélés folyamata egyrészről a csúrogi emlékmű vonatkozásában, másrészről, hogy az akkori szerb miniszterelnök megemlékezett a II. világháború délvidéki magyar áldozatairól az emlékükre állított szabadkai Vergődő Madár szobránál. A közös múltat, amikor a magyar és a szerb fél olykor egymással szemben állt, fontos, hogy lezárjuk, mivel ez a megbékélés szükséges a közös jövő építéséhez. Napjainkra Szerbia egyik legfontosabb külpolitikai szövetségese Magyarország. A különböző projektek megvalósítása kapcsán is szoros az együttműködés a két ország között. Ezek is mindenképpen azt bizonyítják, hogy történelmi magaslatokban vannak a magyar-szerb kapcsolatok.

Ahogy említette, jelentős pénzügyi, gazdasági források állnak a vajdasági magyarok rendelkezésére. Pontosan milyen területek támogatására használják fel a rendelkezésre álló összeget?

A gazdaságfejlesztési program keretében az elmúlt három évben 10500 pályázatot és 75 milliárd forintnyi beruházást jelent, amiből 38 milliárd forint került kiosztásra. A beruházási értéknek a tekintélyes részét az itteni vállalkozók és gazdálkodók hozzá adott értéke teszi ki. A programnak köszönhetően megvalósítottunk 7300 kis értékű mezőgazdasági fejlesztést, támogattunk 1100 mikro- és kis vállalkozást és fiatal házasok számára biztosítottuk 600 falusi ház vásárlását. Mindezek mellett 23 nagyberuházás támogatására is lehetőséget nyújt a pénzügyi keret. A forrásoknak köszönhetően egy életképes, jó ötletekkel rendelkező vállalkozói réteg alakulhatott ki, ami a foglalkoztatottak számára is rendkívüli lehetőségeket jelent, így elmondható, hogy a teljes vajdasági magyar közösség javát szolgálja a program.

A magyar érdekek képviselete és a Vajdasági Magyar Szövetség munkája kapcsán mik azok a legfontosabb területek, amelyek megemlítendőek?

Az érdekképviselet kapcsán a legfontosabb, amit ki kell emelnem, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség részese a köztársasági kormánynak, továbbá négy parlamenti képviselőnk van jelen a szerb törvényhozásban. A tartományi kormányban megtalálhatóak alelnökeink és titkáraink. A VMSZ elnöke, Pásztor István házelnöki teendőket is ellát. Megtalálhatóak a VMSZ tagjai húsz önkormányzatban is és három polgármester is segíti a magyar érdekek becsatornázását a döntéshozatalba. A kormányzó Szerb Haladó Párttal kialakított stratégiai együttműködés lehetővé teszi, hogy legkülönbözőbb területeken érvényesítsük a magyarok érdekeit. Ehhez szükséges hatalmi pozícióba kerülni, ami rengeteg feladattal és felelősséggel, valamint mindennapi küzdelemmel jár, de ezek nélkül a vajdasági magyarok helyzete sokkal rosszabb lenne a jelenleginél.