Mire számíthat a román gazdaság a koronajárvány idején? – II. rész

Románia mennyire veszi komolyan a gazdaság megóvását?

Az újonnan megalakult kormánynak lényegében 2 hete volt arra, hogy bizonyos intézkedéseket meghozzon, mert azelőtt csak az előrehozott választásokhoz tartozó politikai játszmákkal foglalatoskodtak. Mindehhez mérten elég gyorsan tudtak döntéseket meghozni a gazdaság élénkítése érdekében. Két minisztérium foglalkozott ezzel, az egyik a gazdasági minisztérium (Ministrul Economiei, Energiei si Mediului de Afaceri), valamint a pénzügyminisztérium (Ministerul Finanțelor Publice). A fentebb említett két sürgősségi kormányrendelet egyelőre pozitívan értékelhető, és reménykedjünk abban, hogy így is marad. A módszertan kidolgozása és az alkalmazás még hátra van, de önmagában pozitív előjelként könyvelhetjük el azzal együtt, hogy az Európai Bizottság is felfüggesztette a tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó szigorú szabályait, így költségvetési tér is maradt e programok finanszírozására. Ez jó hír a kormánynak, hiszen Románia amúgy sem tudta volna tartani 3% alatt az államháztartási hiányát, így viszont nincs további költségvetési nyomás a gazdaságélénkítő kormányprogramokon. Ez az intézkedés tulajdonképpen lehetőséget ad arra, hogy az államok el tudjanak adósodni. Románia GDP-arányos államadósságának mértéke 37,2%, azaz 392 milliárd lej, amely egyik legalacsonyabb az EU-s országok közül, így van lehetőség további hitelek felvételére.

Elkerülhetetlen az eladósodottság? Vannak más alternatívák jelen helyzetben?

A gazdaság részleges leállásával a forgalom lecsökken, így a befizetendő ÁFA és adók mértéke is csökkeni fog. Ha a cégek haladékot kapnak a járulék- és adóbefizetések befizetésekor, a polgárok elzárkózása pedig csökkenti a kereskedelmet, az igénybe vett szolgáltatások mértékét, akkor ennek közvetlen következménye lesz a költségvetési bevételek megcsappanása is, ami költségvetési hiányhoz vezet. Ezt a hiányt a kiadások megnövekedése mellett – lásd járványintézkedések – valahonnan pótolni kell. Honnan tudja pótolni ezt Románia? Hát a nemzetközi piacokról, magán- vagy intézményi befektetőktől vagy erre szakosodott nemzetközi pénzügyi intézményektől mint az IMF vagy hasonló alapok.

A 2009-es válsággal szemben alapvető különbség most az, hogy nincsenek egyelőre likviditási gondok. 2009-ben a válság onnan indult, hogy a bankok egyharmadának, vagy még többnek egyik percről a másikra megszűnt a likviditása. Jelen helyzetben ez nem áll fenn, ha végignézünk Európától az Egyesült Államokig.

Az európai uniós forrásokból 2,5 milliárd euró áll rendelkezésünkre, amelyből félmilliárdot már most a válságkezelésre fordíthatunk, ugyanakkor elkerülhetetlen lesz az IMF-hitel felvétele, hiszen ha megnézzük a számokat, világosan látszik, hogy Románia nagy bajban lesz az elkövetkezőkben. A reálgazdaságnak ebben az önmagában nehéz helyzetben nem lesz meg a kellő ereje, hogy finanszírozza a járványvédekezés kapcsán felmerülő extra kiadásokat, a szociális rendszerre rázúduló akár milliós munkanélküliséget, valamint az eddig külföldön dolgozó, de most hazajövő tömegek tízezreit. Nyilvánvalóan ezeket a hónapokat majd komoly megszorítások is fogják követni, azonban a jelenlegi helyzet megkívánja a gyors és hatásos intézkedéseket, amihez forrásokra van szükség.

A pénznyomtatás is egy finanszírozási lehetőség, amelyet a jegybankok képesek megtenni, de annak egyenes következménye az infláció.

Milyen hatásai vannak és lesznek a román autóiparra?

Az autóipar már lassulóban volt válság nélkül is. 6 év után 2020 az első év, amely negatívan indult.  A Dacia és a Ford működését meghatározatlan időre le is állították. Az autóipar meg fogja szenvedni ezt az egészet, már csak azért is mert az elmúlt években felépítettek egy „just in time” alapú beszállítási rendszert, ami azt jelenti, hogy ezeknek a cégeknek minimális készleteik vannak, és minden eszköz, alkatrész akkor fut be, amikor éppen szükségük van rá. Ennek a rendszernek az egyik fő pillére pedig maga Kína. Az, hogy ők leálltak 2–3 hónapra, elindított egy hullámot, amely végigsöpör az egész világgazdaságon. Ezt csak tetőzi az a tény, hogy jelen pillanatban a beszállítási láncok is akadoznak. Ha a beszállítás nem működik megfelelően, akkor a gyártás sem fog, és így nem csak keresleti oldalon jelentkezik probléma, hanem kínálati oldalon is. Az autóipar Románia GDP-jéhez való teljes hozzájárulása 14%, a romániai exportnak pedig 26%-át teszi ki, így egy komolyabb leállásnak nagy hatása van a gazdaság egészére.

 

Kétségkívül nehéz időszak elé nézünk. Nagy felelősség hárul most a kéthetes kormányra, minden döntés meghatározó az állampolgárok életét tekintve. Tudja-e majd kezelni mindezt a nyomást? Idővel kiderül, addig is, reméljük a legjobbakat.