Pre- és posztkoronás időszak között – Mire számíthat a román gazdaság a koronajárvány idején?

A koronavírus járvány néhány hét alatt felforgatta a világot. A rendkívüli helyzetben Romániában is szigorú intézkedéseket hoztak. Jelenleg a 7. számú katonai rendeletnél tartunk, de Románia kormánya a belügyminisztériumon keresztül további rendeleteket írhat még elő. A világjárvány-helyzet, valamint az ezt követő különböző hatósági intézkedések velejárója a gazdasági visszaesés és válsághelyzet. A prekoronás és posztkoronás időszakok között történelmi különbségekre számíthatunk minden szempontból. Gyakorlatilag ez a járvány meg fogja változtatni a társadalmat, a szokásainkat, így a gazdasági működésünket is, ami nem csak a munkaerőpiacon, hanem majd minden területen átalakulást fog eredményezni.

Szőcs Endre közgazdásszal, vállalkozóval beszélgettünk a román helyzetről és annak lehetséges kimeneteliről.

Van a gazdaságtörténetben olyan kapaszkodó, ami alapján a közgazdászok modellezni tudják, hogy mit várhatunk?

Minden válság valamilyen szempontból másfajta. A 2010-es évek elejétől folyamatosan gazdasági növekedést produkáltunk, így hát várható volt, hogy bekövetkezik egy gazdasági korrekció valamikor. Várható volt, de mégis nagyon hirtelen jött, szinte egyik napról a másikra szakadt ránk a koronavírus. Ha belegondolunk, ezelőtt pár héttel még a tőzsdén minden a csúcson volt, senki nem gondolta, hogy ilyen hamar megváltozik minden körülöttünk. Mint minden válságnak, így a gazdasági válságoknak is velejárója a nagymértékű bizalomvesztés, aminek tulajdonképpen a koronavírus járvány most a kiindulópontja.

Ha ezt vesszük figyelembe, akkor talán a 1920-as évek nagy világválságát előzte meg egy nagy világjárvány – a spanyolnátha –, de alapjaiban tekintve azonban nem összehasonlítható az akkori helyzet a mostanival. Következésképp nincs az a modell, amely alapján előrevetíthető lenne a válság kimenetele, vagy messzemenő következtetéseket lehetne levonni egyik vagy másik kor válságából. Hasonlóságokat fellelhetünk más válságokban, de ezek alapján modellezni nem lehet, és nem is érdemes.

Milyen iparágakat, szektorokat érint fokozottan a kialakult helyzet és ennek következményei?

Véleményem szerint minden iparágat érint vagy érinteni fog valamiképp a mostani helyzet. A járvány visszaszorítása érdekében hozott katonai rendeletek és szükségállapot értelmében egyik percről a másikra lenullázódtak bizonyos iparágak. Ilyen például a turizmus, a vendéglátás, a rendezvényszervezés stb. A turizmus hirtelen eltűnése érinti az ingatlanpiacokat is, főleg nagyvárosokban rengeteg ingatlant vettek bérbe különböző online platformokon, amilyen az AirBNB is, ezek az üzleti modellek napok alatt szűntek meg. Így idő kérdése, hogy az ingatlan bérpiacon is megjelenik majd egy többlet, melynek következtében az ingatlanok bérleti díjai is esni fognak, ami nyilvánvalóan hatással lesz majd az ingatlanok árára is. Ennek következményeként pedig az építőipar is meg fog torpanni. Ezen kívül a járvány jelentősen érinti a személy- és árúszállítást is. Repülőtársaságok állították le járataikat, ugyanakkor még nem érzékeljük, de jelentősen érintett a logisztika, amelynek egy látható manifesztációja, hogy kilométeres kamionsorok torlódnak a határokon.

Ez mind jól szemlélteti, hogy gyakorlatilag ez a válság minden iparágba be fog gyűrűzni. De ez nem is volt kérdés, inkább az a kérdés, hogy mennyire intenzíven és mennyi ideig fog tartani ez a leállás. Ha megnézzük Kínát, akkor azt láthatjuk, hogy olyan 2–3 hónap alatt lendültek át a járványhelyzeten, de ez a példa egyáltalán nem beszédes európai vagy más országok esetére. Napjainkban összefonódott gazdaságokról beszélünk, ezért hiába küzdi le egyik vagy másik ország hamarabb és hatékonyabban a válsághelyzetet, az még nem jelenti hogy egymagában helyre is tud állni.

Milyen következményei lesznek egyes gazdasági ágazatok részleges vagy teljes leállásának a munkaerőpiacra? 

Elbocsátásokra kell számítani, egyes becslések szerint ez akár több mint 1 millió főt is jelenthet, ugyanakkor a kormány hozott olyan intézkedéseket, amelyek ezek meggátolását, enyhítését szolgálják. A múlt heti sürgősségi kormányrendeletében meghatározott bizonyos támogatási/juttatási keretet a reálszférának. Tulajdonképpen az állam átvállalja azon alkalmazottak alapbérének 75%-os fizetését, akik technikai munkanélküliségre jutottak a kialakult helyzet következményeként. Azt érdemes megemlíteni, hogy a juttatás összege nem haladhatja meg a bruttó átlagfizetés 75%-át, amely a 2020. évi 6-os számú állami társadalombiztosítás költségvetéséről szóló törvény rendelkezése szerint 5429 lej. Ennek egyfajta visszatartó ereje van, ami az elbocsátásokat illeti.

Mit gondolsz, kik lehetnek a legnagyobb áldozatai (kis-, közép-, nagyvállalkozók) az előrelátható gazdasági válságnak?

Nem bontható le ez a kérdés kis- és középvállalkozók vs. nagyvállalatok szintjére, minden válság változásokat hoz, amelyekhez adaptálódni kell, valamint ki is kell bírni a nehéz időszakot, ami lehet pár hónap, de akár félév vagy akár évek. Azon cégek, amelyek képesek lesznek változni, átalakítani üzleti modelljüket, azok még nagyobb lendülettel fognak majd az újrakezdésbe. Természetesen ahhoz, hogy ezt a nehéz helyzetet túlélje egy vállalkozás, tőkeerősnek is kell lenni vagy pedig állami/külső finanszírozásra van szükség. A kisebb szervezetek általában könnyebben képesek a változásra, így jobban meg tudnak felelni az adaptálódás kényszerének, viszont a nagyvállalatok sokkal tőkeerősebbek, így nekik vannak meg a kellő tartalékaik az átvészeléshez. Ahol egyik képesség sincs meg, ott akár borítékolható a megszűnés, főleg ha elhúzódik az egész krízishelyzet.

Neked mint vállalkozónak milyen javaslataid vannak a KKV szektorban küszködő cégek és alkalmazottak számára?

Általános szabályként csak azt tanácsolhatom minden vállalkozónak és alkalmazottnak egyaránt, hogy figyeljenek a változásokra, és éljenek az állam és más rendkívüli helyzet kapcsán felkínálkozó lehetőségekkel. Jelen pillanatban nagyon fontos, hogy legyenek a vállalkozásoknak likvid eszközeik vagy pénztartalékaik, mert ezekkel lehet finanszírozni a válságköltségeket vagy vásárolni majd, ha az árak leesnek és fejlesztéseket megvalósítani a későbbi újrainduláshoz.

Mit gondolsz, melyek ezek a felkínálkozó lehetőségek? Milyen intézkedéseket hozott a kormány ennek érdekében, illetve mit javasolnál, milyen intézkedésekre lenne szükség?

A pénztartalékok megnövelésére most lehetőség adódik, hiszen a kormány sürgősségi kormányrendelettel felfüggesztette különböző járulékok, adók, áfa, az állam fele befizetendő kötelezettségek büntető kamatát és következményeit. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás elhalasztja az adó és más járulékai befizetését, az nem jár számára késedelmi büntetéssel vagy egyéb másfajta hátránnyal és behajtással. Azért érdemes itt megemlíteni, hogy a rendelet nem az adók befizetését függesztette fel, hanem azok elhalasztásából származó büntetéseket, így ha valaki nem is fizeti be most az adóit, majd a rendkívüli helyzet lejárta után ezen összeget köteles lesz beutalni az államkasszába.

Ezeken túl a kormány gyakorlatilag hitelmoratóriumot vezetett be mind jogi, mind magánszemélyek számára.

Jelentős vállalati finanszírozási csomagot is bejelentettek, ahol lényegében mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatokig, a bankszektor bevonásával hitelcsomagok lesznek a bajba jutott cégek számára, mégpedig állami garanciával.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a szükségállapot miatt tevékenységüket megszüntetni kényszerülő vállalkozások kamatfizetését az állam egy meghatározott periódusig át fogja vállalni. Ezen hiteleket 80, illetve 90%-ban az állam garantálja, a vállalkozásoknak csak a maradék 10 illetve 20%-ot kell garantálniuk. A program keretében kvázi költség nélkül lehet hitel formájában pénzhez jutni a forgótőke fedezésére, valamint nagyobb cégek esetén beruházások finanszírozására is.

Én örömmel fogadom azon állami intézkedéseket, amelyek gyakorlatilag kiiktatnak bürokratikus plusz lépéseket. Az aktuális helyzet rávezetett minket arra, hogy akár teljesen online is megoldhatóak ügyek, problémák, amelyeket eddig csak személyesen lehetett intézni, pl. egy bankhitelszerződés módosítása. Nagyon örülök, hogy a kényszer hatására hirtelen le tudtunk építeni fölösleges bürokratikus lépéseket, és azt remélem, hogy ezt a folyamatot tovább erősíti majd az állam. Ha ez a trend folytatódik, a sok fölösleges bürokratikus procedúra elhagyásával további energiák szabadulnak fel, amelyeket értelmes dolgok elvégzésére tudunk majd használni akár magánszemélyként vagy vállalkozóként.

Folytatása következik!