PROKON alapszervezet alakult Topolyán is – interjú Német Klaudió elnökkel

„A startvonalon azért is állhatunk ennyien, mert ezeknek a fiataloknak tetszik az a vízió, amit a PROKON jelent.”- Interjú Német Klaudióval, az újonnan alakult PROKON-Topolya elnökével

Ha jól tudom, lassan egy éve vagy tagja a PROKON-nak. Ki mutatta be a szervezetet? Hogyan ismerkedtél meg velünk?

Bagi Gáborral -aki most a PROKON kommunikációs alelnöke- kollégiumi szobatársak voltunk több mint egy évig Szegeden. Azután is tartottuk a kapcsolatot, hogy elköltöztem, és az egyik kávézásunk alkalmával említette, hogy van egy PROKON nevű szervezet, még Ő sem tud róla sokat, de menjünk el Kiss Szabolcs barátunkhoz beszélgetni erről. Mivel Gábor jó barátom a mai napig, ezért elmentem vele, ahol őszintén megtetszett az, hogy olyan emberekkel dolgozhatnék együtt, akik hasonlóan gondolkoznak mint én, és tenni akarnak a közösségért. Így alakult, hogy 2019. április másodikán megalapítottuk Szegeden az alapszervezetet, és elkezdődött egy olyan folyamat, mellyel tudatosult bennem, hogy milyen különleges közösség is ez, ezért a mai napig hálás vagyok Gábornak és Szabinak.

Ezalatt az idő alatt rengeteget dolgoztál velünk. Milyen együtt dolgozni? Hogyan tudtad kibontakoztatni nálunk a történelem iránti szenvedélyed?

A legelső szó, ami eszembe jut, az a motiváció. Én a mindennapokban is egy motivált  ember vagyok, de üdítő az, amikor az ember azt látja, hogy a körülötte levőknek is ugyanakkora elköteleződése van a munka- és a tenni akarás iránt. A metszetre való írás, a megemlékezések szervezése, az előadások tartása mellett olyan embereket ismertem meg – úgy az egyesület berkeiben, mint a szakmai életben – akik segítettek a történelmi kérdésekhez való komplex látásom növelésében. Az általános iskolai történelemtanáromtól megtanultam, de a PROKON-ban tovább erősödött bennem a tudat, hogy a dolgok sosem fekete fehérek.

Valójában a PROKON újonnan alakult, topolyai szervezete miatt is beszélgetünk most. Ez egy kiváló lehetőség a vajdasági fiatalság számára. Miért fontos, hogy a határainkon túli magyarság is részese legyen egy ilyen közösségnek, mint a PROKON?

Úgy gondolom a PROKON identitás erősítő közösségének szerepe van az anyaországi, és a külhoni magyarság életében is. Vajdaságban elsődleges célként azt tűztük ki, hogy azon eszközökkel, melyekkel egy egyesület rendelkezhet, tegyünk az elvándorlás ellen, amely a külhoni magyarság egyik, ha nem a legnagyobb problémája ezen a vidéken. Emellett természetesen az is egy külön szempont, hogy mi is fejlődjük belső előadásokkal, tréningekkel.

A PROKON-Topolya elnökeként mit gondolsz, zökkenőmentes lesz a beilleszkedés a többi alapszervezet soraiba?

Számomra ez nem is kérdés. Nemrég tartottunk egy jó hangulatú vacsorát a bácskossuthfalvi/ómoravicai Ady Endre MK művelődési házában. A pörköltet én főztem, és bekapcsolódott az országos elnökség három tagja is. A jó hangulatú beszélgetést követően egyből megszülettek azon szállóigék, melyek a PROKON közösségében rendre megjelennek, egyedivé teszi a szervezetet. Egy jó hangulatú esemény volt, mely véleményem szerint előrevetíti egy jó történet kezdetét.

Tehát azt mondod, hogy az általad említett „PROKON-identitást” a topolyai tagok már az első pillanattól kezdve felvették? Ezzel kijelenthető, hogy szinte azonnal egy hullámhosszon voltatok?

Igen. Teljesen biztos vagyok abban, hogy ezt a bizonyos identitást már most érzik a topolyai PROKON tagjai. Kellő mértékben nyitottak és kritikusan állnak azon dolgokhoz, melyek őket érintik és szeretnének erről többet is megtudni, nem mellesleg a „poénkodás” sem hiányzott, mely úgy gondolom elengedhetetlen a mi jó hangulatú közösségünk esetében.

Minek tulajdonítod, hogy már első körben ennyi fiatal jelentkezett, és kezdetektől fogva sok taggal tudtok elindulni?

Kilenc taggal alapítottuk meg az alapszervezetet, akikkel eltudunk kezdeni szervezni egy értékes közösséget. Több ember életkoránál fogva egyelőre nem lehetett tag, de ők is hamarosan csatlakozhatnak majd a munkába, ugyanis a legtöbben idén végeznek a középiskolában. Tevékenységünk nem csak Topolya városhoz köthető, hanem Topolya „községhez” (ehhez a közigazgatási egységhez 23 település tartozik, a lakosság majdnem hatvan százaléka magyar nemzetiségű – a szerk.). A tagság 4 településről származik és két kishegyesi tagunk is van, így ide is kiterjedhet a munkánk. A startvonalon azért is állhatunk ennyien, mert ezeknek a fiataloknak tetszik az a vízió, amit a PROKON jelent.

Mit tud az első vajdasági alapszervezet hozzáadni az országszerte eddig is működő szervezetek munkájához?

Egy tágabb és reálisabb értelmezését a szerb-magyar viszonyoknak, tájékozottságot a vajdasági magyarok helyzetéről, de nem utolsósorban barátokat és munkatársakat egyaránt. Valószínűleg ez is erősíti majd a magyar-magyar kapcsolatot a PROKON berkein belül.