A humorista győzelme – Egy igazi „politikai startupper” története?

Meglepő fordulat – a humorista győzelme

Április 21-én, vasárnap elnökválasztásra került sor Ukrajnában, melyen Petro Porosenko és Volodimir Zelenszkij volt a két legesélyesebb jelölt. Az eredmények jól mutatják, hogy az emberek többsége kiábrándult a rendszerváltás utáni elitet képviselő Porosenkoból, hiszen a szavazók mindössze 24,5 százaléka tette le rá voksát, míg 73,16 százaléknyi esélyt adtak Zelenszkijnek, aki többek között korrupcióellenes kampánya miatt lehetett szimpatikus a választóknak.

Vizsgálatunk középpontjába a kárpátaljai magyarságot helyeztük, akik helyzetére reflektálva kívántunk következtetéseket levonni az ukrán elnökválasztás eredményeiből. Azt leszögezhetjük, hogy a magyar lakta részeken, vagyis Kárpátalján, az emberek 90 százaléka bízik abban, hogy Zelenszkij segítséget nyújt jogaik érvényesítésére, legalábbis a szavazatok megoszlása mindenképpen erre enged következtetni. A magyar szavazatok valószínűleg protest-szavazatok voltak, mely az éppen néhány napja második olvasatban is megszavazott nyelvtörvény végett nem is meglepő.

Ki is Volodimir Zelenszkij?

Az ukrán választók hatalmas kihívás elé állították Volodimir Zelenszkijt, aki semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkezik. Érdekesség személyével kapcsolatban, hogy korábban szerepelt A nép szolgája című ukrán politikát parodizáló televíziós sorozatban 2016-ban, melynek címéből pártot alakított az ezt követő évben. Porosenko azt állította vetélytársáról, hogy az oligarchia marionettbábuja. Azzal érvelt, hogy 1+1 tévécsatorna – melyen A nép szolgája fut – a Porosenkoval négy éve összekülönbözött Ihor Kolomojszkij érdekeltsége. Erre Zelenszkij kijelentette „Nem született még meg az az ember, aki engem tudna irányítani.”

A humorista bejelentését, miszerint indul az elnöki székért, 2018. szilveszter éjszakáján Porosenko újévi köszöntője helyett közvetítették a fent említett csatornán. Ekkor azt nyilatkozta, hogy csak egy ciklusra vállalja az elnökséget. Ezalatt a célja, hogy egészen megváltoztassa a rendszert a jövő érdekében.

Ugyan Oroszországban született, és az ukrán nyelvet alig beszéli, az újonnan megválasztott miniszterelnök teljesen elkötelezett Ukrajna mellett, és deklarált célja Ukrajna békéjének helyreállítása. Választási programjában megígérte, hogy a háború lezárására és a béke megteremtésére fog törekedni. Nem visszakozott azonban az olyan grandiózus kijelentésektől sem, miszerint visszaszerzi a háborús területeket, a károkat pedig Oroszországgal fizetteti meg.

Számos olyan programpont jelent meg ugyanakkor kampányában, melyeket könnyedén lehet egyfajta ideológiamentes politikai ígéretként „eladni”–az idősek számára elegendő nyugdíj, jó minőségű utak, gyors internet, korszerű hulladékfeldolgozás, környezetvédelem, az elnöki hivatal külvárosba költöztetése csökkentve az azzal járó kijevi közúti forgalmat, valamint az elnöki hivatali bürokrácia csökkentése stb. – mellyel Zelenszkij azt kívánta érzékeltetni, hogy a korábbi, klasszikus politikai tagoltságot meghaladva egy újfajta, centrista politikát képviselne. Ha ez valóban így lenne, akkor el tudna távolodni a Porosenko-féle politikától, akinél az oroszellenes, nyugat melletti elkötelezettséget felmutató pozicionálás együtt járt a nacionalista erőkre való támaszkodással.

Első intézkedései között nyílt! pályázatot hirdetett meg az elnöki szóvivői posztra. A jelentkezőknek három nyelven kell beszélniük: ukránul, oroszul és angolul, valamint újságírói vagy egyéb közéleti területen szerzett tapasztalattal rendelkezniük. A felhívás mikéntjéből levonhatjuk azt a következtetést is, hogy Zelenszkij fontosnak tartja tudatni a polgárokkal, hogy számára a fontosabb döntések sem párthűség alapján dőlnek el.

Az választási eredmények kihirdetése után még inkább hangsúlyozta, hogy mindent megtesz a korrupció visszaszorításáért, a szakadároknál lévő hadifoglyok hazahozataláért, valamint azért, hogy békét teremtsen Kelet-Ukrajnában.  A katonai konfliktussal kapcsolatos kijelentéseitől eltekintve Zelenszkij a kampány alatt mindvégig tartózkodott a kényes kérdésekben – mint pl. nyelvtörvény, kisebbségek helyzete – történő erőteljes állításoktól. Erős állításokat sokkal inkább olyan témákat, szakpolitikákat illetően fogalmazott meg, melyek Zelenszkij Ukrajna modernizációs elképzeléseivel álltak összefüggésben, hiszen ki ne szeretne korszerűbb hulladékfeldolgozást vagy éppen gyorsabb internetet. Ezek az ígéretek ideális összhangban álltak a politikai elit körein kívülről, a nép szavát értő humorista képével. Pontosan ezen kényes kérdésekről történő hallgatás teszik a nyelvtörvénnyel kapcsolatos reményeinket illékonnyá.

Milyen változást eredményezhet az új politikai irányvonal a kárpátaljai magyarok életében?

Bár a kampány alatt ugyan konkrétan nem foglalkozott a nyelvtörvénnyel és nemzeti kisebbségeket érintő ügyekkel, beiktatása után nem kerülgetheti ezeket a kényes kérdéseket sem, hiszen Ukrajna lakosságának csupán 46 százaléka használja a hétköznapok során az ukrán nyelvet. Programjában arról is beszélt, hogy Ukrajna NATO-hoz való közeledéséről ő sem mondana le. Ez reményt kelthet a kárpátaljai magyarokban, mivel Magyarország a nyelvtörvény rendezése előtt semmiképpen sem fogja észak-keleti szomszédja nyugati integrációját támogatni. Ha Zelenszkij valóban elkötelezett korábbi kijelentése, illetve az ország NATO-val való kapcsolatának megerősítése mellett, melynek érdekében alkuképesnek mutatkozik, az akár még egy win-win helyzetet is teremthet a magyar kormányzat számára, amely eddig is a nyelvtörvény kurrens állapotához kötötte Ukrajna nyugati integrációjának támogatását.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a kárpátaljai magyarok is reménykednek abban, hogy az új miniszterelnök nem tervez magyarellenes politikát folytatni. A KMKSZ (és a Politico) szerint Zelenszkij enyhíteni fog a nyelvtörvényen és mind az ukrán oktatásban, mind a hétköznapokban élhetőbb körülményeket teremt a magyarság számára. A KMKSZ állásfoglalása nem meglepő, hiszen az elnök a kampány során utalt rá, hogy más, inkább ösztönző eszközökkel képzeli el az ukrán nyelv „védelmét”.

A szövetség reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a kisebbségek lehetőséget kapnak képviseltetni magukat a parlamentben, és ezáltal tárgyalások indulhatnak meg a magyar-ukrán kapcsolatok javításáról, valamint a kettős állampolgárság legalizálásáról. Szeretnék, ha nem zaklatnák tovább a magyar közéleti személyeket és a magyar szervezetek is békében működhetnének. „A KMKSZ kész együttműködni minden olyan kérdésben, ami elősegítheti az ország felemelkedését, a kárpátaljai magyarok helyzetének javulását, Ukrajna partneri kapcsolatainak megerősödését Magyarországgal és az Európai Unióval” – hogy az új elnök valóban elkötelezett marad kijelentése mellett, nem tudni, azonban az erős kiállás nem véletlen a KMKSZ részéről, hiszen az egyetlen pozitívabb alternatíva melletti mihamarabbi határozott kiállás még politikai gyümölcsöt is teremhet.

Kurt Volker, a washingtoni kormányzat különmegbízottja, aki központi szerepet tölt be az amerikai-magyar-ukrán viszonyrendszerben, sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország és Ukrajna nyelvtörvénnyel kapcsolatos konfliktusa ily hatással lett a két ország politikai kapcsolataira. A magyarokban azonban látja a hajlandóságot arra, hogy az ukrán szuverenitást tiszteletben tartva, ugyanakkor érdekeiket határozottan képviselve tárgyaljanak Zelenszkijjel. Úgy gondolja, a nyelvtörvényről szóló vitáknak még nem szabad pontot tennünk a végére, annak ellenére sem, hogy Porosenko pártja utolsó intézkedései között elfogadta azt. Véleménye szerint a magyaroknak fel kell ismerniük, mennyire fontos, hogy minden Ukrajnában élő állampolgár tudjon ukránul kommunikálni, míg az ukránoknak azt kell belátniuk, hogy a kisebbségek jogosan ragaszkodnak az anyanyelvükhöz.

Rendkívül releváns szempont Ackermann Sándor Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának kommentárja az üggyel kapcsolatban, miszerint Zelenszkijben egyelőre hiába született meg a hajlam a törvények módosítására, mivel a parlamentben nincsenek pártfogói, így az október végi parlamenti választásokig nem várhatunk változást például a nyelvtörvénnyel kapcsolatban sem.

Nagy szavak, nagy remények

Kijelenthetjük, hogy jelenleg Volodimir Zelenszkij személye igen nagy népszerűségnek örvend országszerte. Hogy támogatottsága növekedni fog-e, nagymértékben függ az októberi parlamenti választásoktól. Bár Ukrajna prezidenciális köztársaság, de az országban bekövetkező radikális változásokhoz – melyeket az újdonsült elnök kilátásba helyezett – igencsak szükséges a törvényhozó hatalom támogatása is. Az elnök egyik legfontosabb politikai célkitűzése így a következő félévben népszerűségének megőrzése kell legyen, hogy minél nagyobb mandátumarányt tudjon egyéves pártjának a parlamentben szerezni. Egy elnöki ciklus minden bizonnyal kevés Ukrajna identitásválságának teljes megoldásához, de talán képes valami újat, frissességet, politikai innovációt hozni az ukrán politikába, melyre nagy szüksége van a gazdaságilag megrekedt, a háború miatt komoly társadalmi nehézségekkel küzdő, hatalmas országnak.

Kép forrása