A kasmíri konfliktus

Október 8-i kezdettel helyhatósági választásokat tartanak az indiai Jammu és Kasmír tartományban. A választások különösen kényes helyzetben zajlanak, hiszen júniusban összeomlott a helyi kormánykoalíció, az indiai kormánypárt BJP (Indiai Néppárt), és az elszakadáspárti, muszlim JKPDP (Jammu és Kasmíri Demokratikus Néppárt) között, miután a BJP az államban folyó erőszakos cselekmények miatt felmondta a szövetséget. Emiatt a PDP és a Nemzeti Kongresszus bojkottálja a választásokat.

A krízis tavasszal kezdődött, miután április elején legalább húszan meghaltak és kétszázan megsérültek Kasmírban a szeparatista tüntetések során. A tiltakozás kiváltó oka a kormányerők Srinagar környéki terrorellenes hadművelete volt, minek során – hivatalos források szerint – militánsok mellett négy civilt is megöltek. A tüntetők kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erőket, akik könnygázzal és gumilövedékkel válaszoltak. Indiát fellépése miatt többször megvádolták az emberi jogok megsértésével. A megmozdulás része a 2016 óta tartó kasmíri elégedetlenségi hullámnak, ami a Hizbul Mujahideen egykori parancsnokának, Burhan Waninak a meggyilkolása miatt kezdődött. A koalíció vége óta tovább nőtt a feszültség, nem kis részben azért, mert jelenleg egy Újdelhiből kinevezett kormányzó vezeti a gyakorlatilag szövetségi irányítás alá került államot.

India legészakibb állama, Jammu és Kasmír eddig sem volt különösebben békés hely, India és Pakisztán eddig három háborút és nyolc kisebb konfliktust vívott a himalájai területért. A két ország ellentéte 1947-ben, Brit-India felosztásakor kezdődött, a függetlenné váló és hindu többségű India és a muszlim többségű Pakisztán is magának követelte a hercegséget. A felosztás értelmében viszont Kasmír maga dönthetett arról, hogy melyik országhoz csatlakozik, amit Pakisztán nem akart kivárni annak ellenére sem, hogy a hercegség 70-80%-ban muszlim volt. A pakisztáni agresszióra válaszul Kasmír uralkodója, Hari Singh bejelentette csatlakozási kérelmét Indiához, így kitört a két újonnan megalakult állam első háborúja. A harcok több mint egy éven át tartottak, végül pedig az ENSZ nyomására létrejött egy törékeny tűzszünet, a határt pedig a mai “Line of Control”, a korábbi tűzszüneti vonal mentén húzták meg. Kasmír kétharmada Indiához került, továbbra is jelentős muszlim többséggel, ami garantálta a további feszültséget. Később Kína meghódította Aksai Chin régiót, így már három hatalom tart igényt a terület egy részére, vagy egészére – nem mellékesen három atomhatalom.

A nyílt háborúkon túl – amiket rendszerint Pakisztán kezdett, és India nyert meg – muszlim szélsőségesek, és nacionalista szeparatisták is gyakran kerültek összetűzésbe a hadsereggel, 1989 óta óvatos becslések szerint is 47000 áldozatot szedve. A 71 éve tartó konfliktus egyelőre nem tűnik békés eszközökkel megoldhatónak, hiszen az utóbbi évek egyeztetései nem vezettek eredményre a kormány és a szakadárok között. Miközben Újdelhi erővel próbálja megtörni a szeparatistákat, Kasmír hegyei közé megérkezett az Al-Kaida terrorszervezet is, semmi jót nem ígérve a régió lakóinak.

A kép forrása