A lángoló utcák éve II.

Az előző részben az európai tüntetés hullám egy részét vettük górcső alá, most a Közel-Kelettel fogunk foglalkozni. Fontos leszögezni, hogy az első rész még 2019-ben íródott és habár nagy reménnyel vártuk az események jobbra fordulását, 2020-ra sajnos Irán és Irak helyzete egyelőre nem változott, sőt az új év első hónapja rengeteg nem éppen kellemes történést tartogatott nekünk. Azonban a cikk célja a 2019-es események bemutatása így az új év történései csak felületesen, röviden lesznek összefoglalva.

Irán

2019. november 17. óta heves tüntetések zajlanak Iránban, miután Hasszán Rohani elnök bejelentette, hogy másfélszeresére növelik az üzemanyagárakat, ezzel több pénzt juttatva az iráni szociális rendszerbe, a szegények ellátására. Bár az iráni üzemanyagárak még ezzel az áremelkedéssel is a világ között vannak, több tízezren vonultak utcára.

A helyzet tovább fokozódott, miután Ali Hámenei Ajatollah, Irán legfelsőbb vallási vezetője bejelentette: támogatja az áremelést, a tüntetőket pedig ellenforradalmároknak, az Iráni Iszlám Köztársaság ellenségeinek nevezte. Az embereket nemcsak az üzemanyagárak zavarják, hanem az utóbbi hónapok gazdasági nehézségei is, a riál (iráni valuta) összeomlásával több család megtakarítása elveszett, megroppant az ország gazdasága, ami az Egyesült Államok felé továbbra is érvényben lévő szankciók miatt egyébként sincs olyan jó helyzetben.

Valamint Amerika a tüntetéseket is támogatja tovább nehezítve ezzel a helyzetet.

A tüntetések eleinte békések voltak, de több városban erőszakra is sor került, volt, ahol könnygázgránátokat lőttek a rendőrök a demonstrálókra, Behbahanban pedig a tiltakozók felgyújtották az Iráni Nemzeti Bank helyi irodáját.

Az előző évben nagyon keveset lehetett tudni arról, hogy mi is történik az iráni városokban, mivel országszerte lekapcsolták az internetet. A kiszivárgó hírek szerint ugyanakkor több városban is folytatódtak a tiltakozások. 2019-ben 12 halálos áldozata volt a tüntetés hullámnak.

2020 januárja azonban számos fordulatot hozott az ország életébe. Ilyen például az Egyesült Államokkal való konfliktusuk, amely az ország kémfőnöke, Szulejmani meggyilkoltatása után még inkább elmérgesedett. Másik történés, amely Iránt a világ figyelmének központjába állította, az az ukrán személyszállító repülőgép lelövése volt, amit az iráni kormány megpróbált eltussolni. A beismerést követőfelháborodás pedig azóta is tüntetéseket szül, amelyekben számos polgár vesztette életét a nagyobb városokban.

Irak

Irak fővárosában, Bagdadban és az ország déli területein 2019 október 15-én kezdődtek a tüntetések, melyek 2019 decemberében új erőre kaptak. A tiltakozók és a rendőrség összecsapásainak már több mint 250 halálos áldozata van, a sérültek számát legalább nyolcezerre teszik. A tüntetések  spontán szerveződtek. Sőt a síita területekre koncentrálódótiltakozásoknak még csak vezetőik sincsenek. . A tüntetők a jelenleg hatalmon lévő, korruptnak tartott politikai vezetés leváltását követelik, illetve rossz életkörülmények és a munkanélküliség ellen tiltakoznak.

Bagdadban a tüntetők segítik egymást, a fodrászok ingyen vágják az emberek haját, mások az utcán grilleznek halat, amit aztán szétosztanak a tömegben. Van, aki focizik, más dominózik a barikádok között. Szerdán ismét tízezrek gyűltek össze a fővárosban és a déli tartományokban. A tüntetések egyik jelszava ez lett: „Az emberek szóltak: elég volt az igazságtalanságból, elég volt a hallgatásból”.

2020 első hónapjában újabb tüntetések voltak Irakban. Január 27.-én Bagdadban a rendőrség agyonlőtt egy demonstrálót – adták hírül szemtanúk, továbbá kórházi és biztonsági források.

A tüntetők a korrupció és a kormány elleni tiltakozásul jeléül vonultak az utcákra. Bagdadban kövekkel és gyújtópalackokkal dobálták a rendőröket, akik könnygázzal, majd éles lőszerrel válaszoltak.

Az Irak déli részén fekvő Násziríjában a tüntetők felgyújtottak két autót és hidakat foglaltak el. A rendőrséggel való összecsapásokban legalább száz demonstráló megsérült.

Irakban, mint ahogyan említettem, tavaly októberben kezdődtek tüntetések, amelyekben eddig legalább 500 ember vesztette életét.

A korábbi kormányfő, Ádil Abdel Mahdi a tüntetések nyomására novemberben lemondott, de ügyvezetőként a helyén maradt. A politikai patthelyzetet azóta sem sikerült feloldani.

 

A cikk harmadik és egyben utolsó része a Dél-Amerikai történésekkel fog foglalkozni amelyek a 2019-es évben megrázták a kontinenset a tömegek által.

Kép forrása:   AP Photo/Bilal Hussein