A lángoló utcák éve

Gondolom nem én vagyok az egyetlen, aki figyelemmel követi a világ történéseit. Sok ember kíváncsi arra, hogy mi történik körülötte a nagyvilágban, abban is biztos vagyok, hogy nem csak nekem szúrt szemet valami igazán nyomasztó dolog a hetek, de akár a hónapok során. Akik napi vagy heti szinten olvasnak híreket, követnek televíziós hírcsatornákat megdöbbenve tapasztalhatják, hogy a világ kezd a “lángokba” borulni.

Nem a dél-kaliforniai erdőtüzekre gondolok ,habár a katasztrófa sújtotta amerikai állam is megérdemel minden empátiát és támogatást. Szintén nem Ausztráliára gondolok ahol hasonló a helyzet – az ország ugyanis a történetének egyik legsúlyosabb bozóttüzével küzd.

 

Miről van akkor szó?

Az utcákról.

 

Chile, Bolívia, Katalónia, Franciaország, Irán, Irak és Hong Kong.

Mindegyik hely esetében elmondható az, hogy az emberek tömegesen vonultak utcára, a legtöbb hely esetében, azonban  erőszakossá váltak az események és csak kevés helyen tudták megtartani a tüntetések békés jellegét.

Kezdjük az események bemutatását itthon, Európában.

 

Franciaország

A sárga mellényesek tüntetéssorozatai már 2018-ban elindultak, és habár úgy néz ki egy ideje nem vált ki  nagy érdeklődést az emberek körében( ráadásul belső viták is megosztják őket), ennek ellenére az (előző  hét szombat) évfordulón két összetűzés is volt: a Diadalív környékén a rendőrök oszlattak szét egy kisebb csoportot, Párizs déli részén pedig egy bankfiókot támadtak meg Molotov-koktélokkal, itt autókat és kukákat is felborítottak, elégettek, és a rendőrségnek vízágyút illetve könnygázt is be kellett vetnie, 33 embert pedig letartóztattak.

A hivatalos vezetők nélküli, és a pártoktól független szerveződés egy éve minden szombaton tüntet valahol, a legtöbbször Párizsban. Népszerűségük csúcsán 300 ezer embert is utcára vonzottak, akik eredetileg a benzin környezetvédelmi adójának megemelése ellen indultak tüntetni, azonban hamar előtérbe kerültek komolyabb és összetettebb politikai és szociális kérdések is, mint például az egyenlőtlenségek csökkentése, jobb szociális ellátás és továbbá bojkottálni akarták az új nyugdíjreform bevezetését is.

A mozgalom elnevezése a láthatósági mellény viseléséből fakad.

Tüntetéseik sokszor durva erőszakban csúcsosodtak ki : lángoló bankirodák, autók és rengeteg sérült maradt a csataterekké vált utcákon a tüntetések nyomán, amelyek után a rendőrséget és a tüntetők radikálisait is brutális erőszakkal vádolták.

Az erőfeszítéseik azonban nem voltak hiábavalók: a benzin árát végül nem emelték fel, és növeltek bizonyos szociális kiadásokat, illetve számos tervezett reformot (amit a tüntetők megszorításként értékeltek) elhalasztottak.

 

Katalónia

Október közepén a két évvel ezelőtti botrányba fulladt népszavazás miatt ítélték el a katalán vezetőket. 2017. október 1-jén tartották meg a spanyol hatóságok által alkotmányellenesnek nyilvánított függetlenségi referendumot, ahol 42 százalékos részvétel mellett a választópolgárok 90 százaléka szavazott az elszakadás mellett – az eredményt viszont sem a spanyol kormány, sem az EU nem ismerte el. A hatóságok eljárást indítottak a népszavazást szervező vezetők ellen. Carles Puigdemont akkori katalán elnök 9 miniszterével együtt Belgiumba menekült, azonban  kilenc vezető katalán politikust még 2017 őszén letartoztattak és zendülés miatt börtönre ítéltek.

Erre reagálva tüntettek az utcákon délután, már az ítélethirdetés után Barcelonában, a Hongkongi helyzethez hasonló módszerekkel éltek a szervezés során: a diákok sztrájkot hirdettek az egyetemeken, és igyekeztek megbénítani a legfontosabb közlekedési csomópontokat – így akcióztak például az El Prat nemzetközi repülőtéren is több órán keresztül. Az este folyamán lezajló utcai harcokban pedig mindent bevetettek: tűzoltó palackokkal és korlátokkal dobálták a rendőröket, akik gumilövedékkel és könnygázzal próbálták eloszlatni a tömeget.

Lángokba borultak a katalán főváros utcái, éjjelente ugyanis felégették az autógumikból emelt barikádjaikat, amire a rendőrök tűzoltó habbal igyekeztek válaszolni. A nagy tüntetések utáni pénteken egy egész napos általános sztrájkot hirdettek a katalán fővárosban, ami érintette a közlekedést, az egészségügyi ellátást, sőt, még a SEAT helybeli gyárát is – ennek is volt köszönhető, hogy több mint fél millió ember vonult utcára a rendőrség jelentései szerint

Aznap este az utcai erőszakban több mint 700 szemetes konténert égettek el a városban, a vandalizmussal okozott kár pedig a tüntetések első öt napja alatt meghaladta a másfél millió eurót (átszámítva kb. 492 millió forintot).

Mostanra úgy tűnik, helyre állt a hétköznapok rendje, hétvégénként viszont továbbra is tömegtüntetések zajlanak az utcákon. Legutóbb október 26-án vonultak 350 ezren az utcára a függetlenségért, tüntetésük pedig estére – az első heti eseményekhez hasonlóan – ismét erőszakba torkollott, és legalább hat embert kellett kórházba szállítani. Nem csak Barcelonában, de Katalónia más városaiban is tüntetéseket szerveztek a bebörtönzött politikusok szabadulásáért, több vidéki város polgármestere a katalán fővárosba utazott, hogy együtt fejezzék ki szolidaritásukat az elítélt katalán vezetőkkel.

A szeparatistákon kívül viszont a maradáspártiak is felvonultak azon a hétvégén Barcelonában: a Euronews tudósítása szerint a vasárnapi (október 27.) menetben jóval kevesebben, becslések szerint 80 ezren vehettek részt. Fontos megemlíteni, hogy ennek ellenére Katalónia jelentős része maradáspárti.

Egy 2019 júliusi közvélemény-kutatás szerint, míg a függetlenség mellett a katalánok 44 százaléka áll ki, addig 48,3 százalék ellenzi azt, hogy Katalónia független állam legyen. Frissebb közvélemény-kutatási adat egyelőre nincs, de hamarosan kiderülhet, hogyan állnak most a függetlenségpártiak Katalóniában.

 

A folytatásban a közel-keleti eseményekkel fogunk foglalkozni.

 

kép forrása