Alkotmányellenesen függetlenedne Katalónia?

Alkotmányellenesnek minősítette a spanyol alkotmánybíróság az október 1-jére kiírt katalán referendumot az autonóm közösség függetlenségét illetően. Ennek ellenére azonban Carles Puigdemont katalán elnök kijelentette, megtartják a népszavazást.

 

A mostani népszavazás tétje nem kevesebb, mint eldönteni, hogy Katalónia egy független köztársasággá válljon, vagy pedig maradjon a Spanyol Királyság egyik autonóm közössége. Amennyiben az elszakadás győzne október 1-jén, úgy életbe lépne a katalán parlament által elfogadott, az átmenetet szabályozó jogszabály, amely rendezi Katalónia jogi kereteit addig, amíg ki nem dolgozzák az új katalán alkotmányt.

A referendum ellenzői között találjuk a katalán ellenzéket, valamint a madridi kormányt is, mely Spanyolországot egy nemzetnek tekinti, ugyanakkor elismeri a széles körű autonómiát a történelmi-kulturális közösségek esetében. Mariano Rajoy spanyol kormányfő leszögezte, hogy kötelessége megvédenie a nemzeti egységet, valamint azzal érvelt, hogy Katalónia függetlenségének kérdése nem csupán a katalánok ügye, hanem az egész országot érintő döntés, amiből nem lehet kizárni Spanyolország többi polgárát.

Katalónia mellett Skóciában és Québecben is újra felerősödött a szeparatizmus igénye az utóbbi években. Ennek oka talán, hogy a függetlenségpárti hagyománnyal rendelkező nemzetek ösztönzik egymást az önálló országgá válás céljának elérésére. Bár Skóciában idén júniusban Nicola Sturgeon skót miniszterelnök bejelentette, hogy kivárják a Brexit-tárgyalások eredményét, azonban a szeparatizmus ügye nem merült feledésbe. Kanada francia-ajkú Québec tartományában a jövő évi választások kimenetelétől függ az újabb referendum kiírása. A legerősebb ellenzéki párt, a Jean-François Lisée által vezetett Parti Québécois deklarálta, hogy győzelmük esetén 2022-ben népszavazást tartanak, mely Québec életében már a harmadik lenne.

A katalán eset abban különbözik leginkább Québectől és Skóciától, hogy Katalónia Spanyolország gazdaságilag legerősebb területe, elszakadása nagy csapást jelentene az amúgy is magas államadóssággal küzdő mediterrán országnak. Nem csoda tehát, hogy Madrid sokkal jobban ellenáll a szeparatista törekvéseknek, mint Ottawa vagy London. Annyi biztos, hogy a katalán történet nem ér véget október 1-jén, az elszakadást pártolók tovább fognak küzdeni céljuk megvalósításáért, de annak kicsi az esélye, hogy az alkotmányellenes népszavazás eredményét Madrid legitimnek tekintse.

 

A kép forrása: www.journaldequebec.com