Donald Trump ázsiai körutazása

November 5-én Donald Trump megkezdte az első ázsiai körutazását mint az Egyesült Államok elnöke. Az utazás 5 országot érint 12 nap alatt, kezdve Japánban, folytatva Dél-Koreában, Kínában, Vietnámban, majd november 13-án befejezve a Fülöp-szigeteken. Az utazás célja a diplomáciai kapcsolatok megerősítése és a kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalások, amelyek mellett elkerülhetetlen volt az észak-koreai fenyegetésről szóló egyeztetés is.

Japánban, Shinzo Abe miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Trump a japán gazdaság erejét és az észak-koreai fenyegetést helyezte fókuszba. Dicsérte Japán gazdasági fejlődését és az életszínvonalat, amelyet ez a gazdaság lehetővé tesz, de miközben összehasonlította az Egyesült Államok és Japán gazdaságát, hozzátette, hogy „…nem gondolom, hogy annyira erős lenne, mint a mi gazdaságunk.” Észak-Koreával kapcsolatban csodálkozott, hogy a „szamurájharcosok országa” miért nem lőtte le a rakétákat, amelyek Japán felett repültek el augusztus végén. Trump kijelentésére a japán önvédelmi erők szakértője elmagyarázta, hogy úgy döntöttek, felesleges lelőni a rakétákat, amelyek végeredményben a Csendes-óceánban landoltak. A Japan Times hozzátette, hogy repülés közben nehéz lelőni a rakétákat, és egy sikertelen próba esetén Japán zavartnak látszódna, amely csak bátorítaná Észak-Koreát.

Szerdán Trump beszédet mondott a dél-koreai országgyűlés előtt, amelyben egyszerre dicsérte Dél-Koreát, és figyelmeztette Észak-Koreát, amennyiben a jelenlegi úton halad tovább, a veszély, amely fenyegeti az országot, lényegesen súlyosabb lesz. Az egyik kulcspontja Trump beszédének az Észak- és Dél-Korea közötti kontraszt kidomborítása volt. „Ez a város és gyűlés élő bizonyítéka annak, hogy egy szabad és önálló Korea nem csak képes, hanem erősen, függetlenül és büszkén áll a világ nemzetei között.” Az észak-koreai fenyegetés kapcsán Trump közvetlenül Kim-Dzsong Un-nak címezte a beszédét. „Észak-Korea nem az a paradicsom, amelyet a nagyapád vízionált, hanem egy pokol, amelyet senki nem érdemel meg”. Majd kijelentette, hogy Észak-Korea ne kísérletezzen az Egyesült Államokkal, mert ez nem az az adminisztráció, amely megelőzte Trumpot. Ezt twitteren később megerősítette: „Észak-Korea gyengeségnek értelmezte Amerika korábbi önuralmát. Ez végzetes tévedés lenne. Ne becsülje le Amerikát és ne próbálkozzon semmivel”. Trump kiemelte Kínát mint az észak-koreai rezsim legfőbb szövetségesét. Felszólította Kínát és Oroszországot, hogy szakítsák meg a gazdasági és csökkentsék a diplomáciai kapcsolatot Észak-Koreával, és hajtsák végre az ENSZ-szankciók életbeléptetését.

Kínában hatalmas ceremóniával fogadták Trumpot, amelyen egy ritka vacsorára is sor került a Tiltott Városban. Trump természetesen le volt nyűgözve, és hangot is adott ámulatának: „Egy felejthetelen délután és este a Tiltott Városban.”  A kampánya során használt retorikával ellentétben Trump dicsérte Xi vezetését és Kínát egyaránt. A kínai látogatása nem pusztán protokolláris eseményekből állt, hanem gazdasági tárgyalásokból egyaránt. A látogatás végére Trump egy 250 milliárd dolláros kereskedelmi egyezményben állapodott meg Kínával. Elemzők szerint a kereskedelmi egyezmények nem sokban fogják befolyásolni a két ország kapcsolatának természetét. Nick Marro, az Economist hírszerzési egységének Kína-szakértője a következőt nyilatkozta a találkozóval kapcsolatban: „Elnöki találkozók történelmileg politika változást hoztak, és ez a látogatás egy némiképp elszalasztott lehetőség. Kína ellenállt a piac hozzáférésének megnyitásának, amely csalódást keltő a nemzetközi gazdasági közösségben.”  Észak-Koreával kapcsolatban Trump határozottan kiállt azon meggyőződése mellett, hogy Kína segítsége nélkül a konfliktus évekig elhúzódhat. A kínai olajexport leállítása lenne a legjelentősebb elmozdulás, amely azonban nem várható a közeljövőben. Trump csütörtökön Xi Jinping mellett állva a következőket nyilatkozta: „Felhívom Kínát és nagyszerű elnökét, hogy dolgozzanak keményen a dolgon. Egy dologban biztos vagyok az elnök személyével kapcsolatban, hogy ha keményen dolgozik, akkor meg fogja valósítani.” A nyilatkozatok homályosak, ami azt jelentheti, hogy a két vezető nem tudott megegyezni stratégiai kérdésekben, amely  tovább hosszabbíthatja a konfliktust.

Vietnámban Trump felszólalt az ázsiai és csendes-óceáni országok között rendezett kereskedelmi találkozón. Beszéde során nagyon határozott hangot ütött meg, amelyben kiemelte, hogy Amerika nem fogja tétlenül nézni a kereskedelmi visszaéléseket és ragaszkodni fog a korrekt és egyenlő politikához. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nyitott, kétoldalú kereskedelmi egyezményekre, amelyek a kölcsönös tisztelet és haszon elvére épülnek. Ezzel szemben Xi Jinping, megerősítve az ellentétet a két elnök között, kijelentette, hogy a globalizáció egy elkerülhetetlen folyamat és támogatását fejezte ki a többoldalú kereskedelmi egyezmények mellett. További gazdasági szembenállás várható Kína és az Egyesült Államok között azok után, hogy Trump kijelentette, hogy támogatni fogja a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank infrastruktúra-fejlesztését a régióban, amely szemben áll Kína „Egy öv, egy út” kezdeményésevel, amely egy fejlesztési stratégia az eurázsiai régióban.

Várakozásoknak megfelelően, Észak-Korea szombaton reagált az amerikai elnök beszédeire. Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője a következő, erős hangvételű nyilatkozatot tette közzé: “Ez semmi más, mint egy háborús uszító üzleti útja, annak érdekében, hogy gazdagabbá tegye az Egyesült Államok védelmi iparát, az alattvaló “szövetségesei” pénzeszsákjának megfejésével”. A nyilatkozat kitért az észak-koreai atomprogramra, amelyet “igazságosnak és elkerülhetetlennek” nevezett, majd így folytatta:  “[Trump] Hencegett az Egyesült Államok megsemmisítő erejével és a béke erőn keresztül kifejezéssel. De, jó tanácsokkal kell ellátni, mert az észak-koreai demokratikus népköztársaság álláspontja, hogy megvédjük önállóságunkat és a létezéshez, fejlődéshez való jogunkat azáltal, hogy igazi erőegyensúlyt tartunk az Egyesült Államokkal”. A nyilatkozat egy átmeneti békés időszakban született, amely újraindíthatja a konfliktus eszkalálódását. Szeptember óta nem történtek nukleáris tesztek Észak-Korea részéről, de a jelen állás szerint, ez a közeljövőben bekövetkezhet.

Trump ázsiai körútja egyelőre egy félig üres-félig teli pohár. Látható, hogy a kampány során használt kritikus hangnem enyhült és Trump valamelyest nyitottabbá vált a régióbeli kereskedelmi egyezményekre. Azonban Trump határozottan kiállt az amerikai érdekek mellett, amelyek meggátolhatják a jövőbeli kooperációt. Választ egyelőre nem kaptunk arra, hogy a régiónak milyen stratégiai tervei vannak Észak-Koreával kapcsolatban. Kína várhatóan nem fog elmozdulni a mostani pozíciójából, Dél-Korea és Japán tartja magát a diplomáciai megoldások kereséséhez. Trump nem rejtette véka alá ellenszenvét Kim-Dzsong Unról, amely akadályozhatja Rex Tillerson amerikai külügyminiszter munkáját a régióban.

Kép forrása: cdn.cnn.com