Íme, az ország, ahol valóban létezik az antiszemitizmus

Magyarország furcsa helyzetben van. Nyugat-Európából egyre-másra fogalmaznak meg hazánkkal szemben antiszemita vádakat, miközben Izrael egyik legnagyobb szövetségese vagyunk – legalábbis Európát tekintve. Ugyanakkor a belpolitikában sokan még azt sem tudják eldönteni, mi a valódi antiszemitizmus (Karácsony Gergely kedvéért zsidó képviselőket listázni, az), és mi nem. Bemutatnám azonban azt az országot, ahol a mindennapi élet szerves része az antiszemitizmus: ez pedig Franciaország.

A francia belügyminiszter, Christophe Castaner hétfőn tartott sajtótájékoztatójában közölte, hogy 74 százalékkal nőtt az antiszemita indíttatású támadások száma tavaly a 2017-eshez képest. Ez azt jelenti, hogy 2018-ban 541 antiszemita „incidens” – ahogy a miniszter fogalmazott – történt az országban. Magyarán a 2018-as év minden napjára másfél zsidók ellen irányuló támadás történt – legyen az fizikális vagy mentális.

Castener Sainte-Genevieve-des-Bois-ban, egy Párizstól délre fekvő településen tartotta sajtótájékoztatóját. A helyszín pedig egy bizonyos Ilan Halimi emlékére állított fa volt. A 23 éves zsidó férfit 2006-ban váltságdíj reményében rabolta el egy külvárosi banda. Az eset szörnyűsége, hogy végül úgy döntöttek: halálra kínozzák Ilan Halimit. Három héten keresztül tartották fogva és kínozták, míg végül 2006. február 13-án súlyosan megégve, meztelenül dobták Sainte-Genevieve-des-Bois egyik utcájára. A férfi a kórházban belehalt sérüléseibe.

A francia belügyminiszter nem véletlen tartotta ezen a helyen sajtótájékoztatóját. Ismeretlenek múlt hét vasárnap éjjel ugyanis átvágták a Halimi emlékére ültetett fa törzsét. Üzenetértékű tett volt ez pár nappal Ilan Halimi brutális meggyilkolásának 13. évfordulója előtt. Nem mellesleg, az esetből látszik: 2019-ben sem igazán fog csillapodni az antiszemitizmus szele Franciaországban.

Az elmúlt két évben tehát gall földön hatalmasat ugrott az antiszemitizmus mértéke. Ez sok tényező eredménye, de leginkább a tömeges bevándorlásé. Mára addig fajult az antiszemitizmus Franciaországban, hogy a toulous-i imám zsidók meggyilkolására szólította fel a híveit, vagy éppen halálosan megfenyegettek egy francia parlamenti képviselőt. Sőt, gyilkosságok is előfordultak. A legsúlyosabb és legfelháborítóbb eset tavaly történt, amikor a holokauszt-túlélő, 85 éves Mireille Knoll életét oltotta ki két migráns. 11 késszúrással végeztek az öreg hölggyel, majd rágyújtották házát.

Az eset után széles társadalmi megmozdulás indult az antiszemitizmus ellen, majd később több mint háromszáz francia közéleti személyiség írt egy, az „iszlamista radikalizmusból fakadó újfajta antiszemitizmus” ellen kiáltványt. Hatékony kormányzati lépés azonban nem született az antiszemitizmus visszaszorítására, csupán annyi, hogy javasolták a zsidóknak: lehetőleg kerüljék vallási viseletük hordását. Maradt a politikusi rizsázás, valamint Franciaország zsidó lakosságának az elvándorlása. A legfrissebb adatok szerint ugyanis már 30-40 000 főre tehető azon zsidók száma, akik Izraelbe menekültek.

Így áll tehát a helyzet Franciaországban. Az iszlám radikalizmus újra szelet adott az antiszemitizmus vitorlájába. Mindezt a hazánkkal szemben kritikus Európai Unió, valamint a nyugati „független és objektív” sajtó ölbe tett kézzel követi és szigorúan hallgat. A valóság viszont az, hogy Magyarországon nyugodtan járhat-kelhet bárki az utcán, akár kipával a fején is.