Kurd függetlenség

Szemptember 25-én népszavazást tartottak a kurd függetlenségről. A szavazáson 72,82 százalékos részvétel mellett a szavazók 92,73 százaléka döntött úgy, hogy megalakuljon a független Kurdisztán és ezáltal elszakadjanak Iraktól. Ezt a népszavazást sok olyan esemény végeredményeként tartották meg, amely az utóbbi években nagyban befolyásolta a régió politikáját.

2016-ban megkezdődtek a tényleges törekvések egy népszavazás kihirdetésének érdekében, melyet 2016-ot megelőzően nagyban hátráltatott az ISIS általi megszállás és az állandó hadműveletek a régióban. 2016 decemberében a kurd miniszterelnök, Masoud Barzani a következőket nyilatkozta: „Miután eltűnik az ISIS, tárgyalásokat kell tartani az Irakban élő népcsoportok jövőjéről […] a tárgyalásoknak Erbil és Baghdad között kell folynia.”

2017-ben, miközben Mosul felszabadítása zajlott, egyre hangosabbak lettek azon pártok, amelyek zászlajukra tűzték kurdisztán függetlenedését. A KDP (Kurd Demokrata Párt) és PUK (Patrióta Uniója Kurdisztánnak), a két kormányzó párt, áprilisban közös bizottságot hozott létre a függetlenségi népszavazás előkészítésének érdekében. Barzani 2017. június 7-én bejelentette a népszavazás időpontját, amit nem csak az autonóm kurd tartományban szerettek volna megtartani, hanem Kirkuk, Makhmour, Sinjar és Khanakin régiókban egyaránt. Utóbbiak vitatott területek, amelyek bizonyos részeit Irak és az autonóm kurd tartomány irányít.

A népszavazást Irán és Törökország egyaránt elítélte, nemzetbiztonságra, határvédelemre és a terror elleni küzdelemre hivatkozva. „A régióban fennálló feszültséget növelheti a függetlenségi népszavazás”, nyilatkozta egy közös sajtótájékoztatón Mohammad Hossein Baqeri és Recep Tayyip Erdogan. „A kurdok egy nagyszámú kisebbség Irakban, Iránban Szíriában és Törökországban, a függetlenségi népszavazás sikere zavargásokat indíthat el Irakban, amely kihatna a régió többi országára egyaránt”.

Az iraki parlament szeptember 12-én hivatalosan elutasította a népszavazási kérelmet, amelyet szeptember 18-án az iraki legfelsőbb bíróság felfüggesztett annak érdekében, hogy megvizsgálja annak alkotmányosságát. Ennek ellenére a kurd elnök „megfogadta, hogy megtartják a népszavazást”.

A népszavazási kérdés így hangzott: „Akarja-e, hogy a Kurdisztán Régió és a régió adminisztrációján kívül eső kurdisztáni területek független állammá alakuljanak?” Ahogy a cikk elején említettem a 92,73 százalék igen szavazat után, sikeresnek kiáltották ki a népszavazást és elsöprő ünneplésbe kezdtek a függetlenséget támogató kurdok. Az eredményt, ahogy várható volt, az érintett országok csaknem teljes létszáma elítélte. Törökország, Irán, Szíria és Irak hatalmas hibának nevezte a népszavazást és azonnal megkérdőjelezték az alkotmányosságát.

Az európai reakció már árnyaltabb képet mutatott. Emmanuel Macron kijelentette: „Remélem, hogy a kurdok megfelelő képviseletéhez vezet mind a kormányban mind az [iraki] alkotmány keretén belül”. De többségében óvatosan álltak a kérdéshez és a régióban fennálló feszültségek miatt bíznak abban, hogy nyílt párbeszédhez vezet és nem zavargásokhoz.

Amerika a következőképpen fogalmazott: „Elismerjük a kurdok függetlenségéhez való jogát, de az egységes, stabil Irakot támogatjuk és a népszavazás nem volt legitim, továbbá aggódásunkat fejezzük ki, hogy a népszavazás elvonja a figyelmet a régió legfontosabb problémájáról, az ISIS legyőzéséről.” Az Egyesült Államok ennek ellenére bíztatja a régiós vezetőket, hogy kezdeményezzenek párbeszédet Baghdad és Erbil között.

Az iraki kormány nem tétlenkedett. Négy nappal a népszavazás után megállította a kurd régióba tartó légiforgalmat és felszólította a kurd regionális kormányt, hogy adják át az irányítást a régió két nemzetközi repülőtere felett. Szerdán az iraki bíróság parancsot adott, hogy a Kurd Régió választási bizottságának egyes tagjait azonnali hatállyal tartóztassák le. A bíróság szóvivője, Abdulstar Bayraqdar a következő tájékoztatást adta a parancsokkal kapcsolatban: „A letartóztatási parancsokat a Nemzetbiztonsági Bizottság által indított per után adták ki, amely úgy érvelt, hogy a népszavazás ellentétes volt a legfelsőbb bírósági döntéssel.”

Az eredmény elfogadására még várni kell. Az országon belüli feszültségek miatt gyakorlatilag kijelenthető, hogy idén nem várható tényleges eredmény a függetlenedésről. Megnehezíti a kurdok helyzetét az, hogy a négy ország közül, ahol a kisebbség jelen van, egyik sem támogatja függetlenségüket. Abban igaza van ezen országoknak, hogy a  népszavazás alkotmányossága kérdéses, de talán első lépés lesz annak érdekében, hogy termékeny párbeszéd induljon meg az Autonóm Kurd Tartomány és az iraki kormány között.

Kép forrása: reuters.com