Leállt az amerikai kormányzat

Magyar idő szerint szombat reggel 6 óra egy perckor leállt az amerikai kormányzat. A republikánusok és demokraták nem tudtak megegyezni a költségvetésen, melyben a kormányzat fenntartásához szükséges összegek szerepelnek. Az elmúlt napokban a leállás elkerülhetőnek tűnt, hiszen a sarkalatos kérdésekről elméletben sikerült közös álláspontot kialakítania a demokrata vezetésnek, a republikánus vezetésnek és Trump-nak. Ezzel szemben a kétpárti megállapodás teljesen szétesett az elmúlt 72 órában, amely elkerülhetetlenné tette a kormányzat leállását.

Az Egyesült Államok kormányzata utoljára 2013-ban állt le. Akkor az Affordable Care Act-hez köthető javaslatok miatt nem jutott megegyezésre a két párt. 2013-ban a leállás 16 napig tartott és több mint két millió állami alkalmazottat érintett. A mostani leállásról egyelőre nem lehet tudni, hogy mennyi ideig fog tartani, de elemzők szerint a két oldal szembenállásának köszönhetően hosszabb lesz, mint a 2013-mas leállás.

A leállás előtti tárgyalások Chuck Schumer (D-NY) szenátusi kisebbségi vezető és Mitch McConnell (R-KY) között zajlottak. A tárgyalások a költségvetésen kívül két fontos programot érintettek, az úgynevezett CHIP (Children’s Health Insurance Program – Gyermek Egészségbiztosítási Program) és DACA (Deferred Action for Childhood Arrivals – Halasztott Intézkedés Gyermek Érkezőknek) programokat. A CHIP 9 millió gyermeket érint, akiknek ez jelenti az egyetlen egészségbiztosítást. A program január 19-én lejárt, amely azt jelenti, hogy a kormány nem fogja finanszírozni a projektet. A megújításáról szóló tervezet régóta a tárgyalóasztalon van, és elemzők szerint a program magabiztosan folytatódhatna anélkül, hogy plusz költségvetési kiadást jelentene a Kongresszusnak. Azonban mégsem ez a program az, amely a konfliktust okozta, hanem a DACA, amely bevándorlók gyermekeinek jelentene biztonságot. Céljait tekintve a program majdnem 700 000 gyermeket védene meg a deportálástól. A DACA-ról szóló tárgyalások nem csak Schumer és McConnell között zajlottak, hanem az elnök is részt vett benne. A tárgyalások előrehaladtát mutatja, hogy szóban sikeresen megegyezett a két párt egymással a projekt jövőjéről. Ezzel szemben az elnök tweetjei és McConnell nyilatkozatai ezt a megegyezést semmissé tették, amelynek következtében lehetetlenné vált a költségvetés elfogadása.

A leállást megelőző napokban hosszú kétpárti egyeztetések folytak a költségvetés elfogadásáról. A republikánusok semmilyen körülmények között nem fogadják el a DACA-t, amely a demokraták szemében elengedhetetlen része a közös megállapodásnak. Trump a pénteki nap során magához hívatta Schumer-t, annak érdekében, hogy egy közös megegyezés szülessen, amely elkerülhetővé teszi a kormányzat leállását. Schumer nyilatkozott a tárgyalások tartalmáról, amelyben kifejtette, hogy valamelyest engedett a saját követeléseiből és teret adott Trump oldalának. A két, előbb említett programon kívül felmerült a határvédelem és a hadsereg finanszírozásának kérdése is, amelyek sarkalatos pontjai Trump politikájának. Schumer nyilatkozata szerint mindkettő kérdésben engedett Trumpnak, olyannyira, hogy a mexikói határra épülő falra is találtak keretet a költségvetésben, de nem született megegyezés a két oldal között.

A képviselőházban 230 igen szavazat született 197 ellenében és sikeresen elfogadták a költségvetést. A szenátusi szavazásra péntek éjjel került sor, és a költségvetés elfogadásához szükséges 60 szavazat nem lett meg. 50-49 arányban az igen szavazatok “győztek”, azonban egy speciális szabály miatt a szenátusban úgynevezett “szupertöbbség” szükséges ahhoz, hogy a költségvetés kérdésében döntés szülessen. Az eredmény meglepő, hiszen a kongresszus alsó és felsőházát is a Republikánus Párt irányítja, de a költségvetés esetében 5 republikánus szenátor nemmel szavazott, amely így a kormányzat leállását eredményezte.

A szavazást követő nyilatkozatokban egyik oldal sem fogta vissza magát. Mitch McConnell a következőket nyilatkozta: „Aminek ma tanúi voltunk a szenátusban az egy cinikus döntés a demokrata szenátorok részéről, akik félredobták amerikaiak millióit felelőtlen politikai játékok érdekében”. Chuck Schumer egyértelműen Donald Trumpot tartja felelősnek a leállás miatt és a következőket nyilatkozta Trumpnak címezve: „Ez majdnem olyan mintha a leállásnak szurkolna”, majd hozzátette: “senki más nincs, aki jobban megérdemelné a szemrehányást azért a helyzetért, amelyben találtuk magunkat, mint Trump elnök úr”.  Ezzel szemben Trump egyértelműen a demokratákat hibáztatta a leállásért és a következőket nyilatkozta: „A demokratákat jobban érdeklik az illegális bevándorlók, mint a remek hadseregünk vagy a biztonság a veszélyes déli határunknál. Könnyedén megszülethetett volna a megállapodás, azonban úgy döntöttek, hogy leállítási politikát játszanak”. Erre megerősítésként a Fehér Ház szóvivője, Sarah Sanders lényegretörően a következőket nyilatkozta egy tweetben: „A Trump elnökség első évében nem tudják a demokraták megállítani a virágzó Trump gazdaságot, inkább leállítják a kormányzatot. Ez a viselkedés obstrukcionista veszteseké, nem törvényhozóké. Demokraták, csinálják a dolgukat: lássák el költségvetéssel a hadseregünket és nyissák újra a kormányzást”.

Egyelőre nem tudni pontosan, hogy mennyi állami dolgozóra lesz hatással a kormányzat leállása, annyit azonban tudni lehet, hogy csak a legfontosabb személyek fognak továbbra is dolgozni, a többiek fizetetlen szabadságra kényszerülnek. Bezárnak az állami múzeumok és nemzeti parkok, amely jelentősen érinti a turizmus által termelt bevételeket és a hadsereg költségvetése is késik a leállás miatt. Ahogy a cikk elején kiemeltük, jelentős ellenállás van mind a két oldalról és nem úgy néz ki, hogy lenne hosszú távú megoldás a problémára. Mitch McConnell és Chuck Schumer egymástól függetlenül várhatóan benyújt egy-egy folytatólagos határozatot, amely a következő egy, maximum két hétben levegőhöz juttatja a szenátust. Hibáztatni tulajdonképpen mind a két oldalt lehet, de azt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 10 nappal ezelőtt létrejött egy kétpárti megállapodás, amely nem csak a bevándorlók kérdésében nyújtott volna megoldást, hanem a határvédelem és biztonságpolitika kérdésében egyaránt. Senki nem tudja az indokokat Trump döntése mögött, hogy ilyen nyíltan szembeforduljon egy olyan döntéssel, amellyel sokak szerint politikailag csak nyert volna.

A kép forrása: time.com