Manuel Valls: a bukott francia Miniszterelnök Barcelona polgármestere lehet?

Tényleg elképzelhető, hogy Barcelona következő polgármestere Manuel Valls, bukott francia miniszterelnök legyen? A katalán főváros lakóit természetesen megosztja a katalán függetlenség ügye, vannak, akik támogatják és vannak, akik ellenzik, és az eseményeket a távolból szemlélve mindkét tábor érveit meg lehet érteni. Azonban egy ilyen kiélezett helyzetben egy olyan embert indítani a polgármesteri tisztségért, aki magát nyíltan a katalán függetlenség legnagyobb ellenségeként nevezi meg, félő, hogy csak olaj lehet a tűzre és még jobban elmérgesíti a helyzetet.

Manuel Valls, aki Barcelonában született és csak 20 éves korában szerezte meg a francia állampolgárságot, többször is kifejtette, hogy ellenzi a katalán függetlenséget, ami szerinte halott ügy. Véleménye szerint Európának egy egységes Spanyolországra van szüksége, mert ez Európa üzenete, ez a bölcs döntés Katalónia számára. Valls, akit Katalóniában és Franciaországban is sokan árulónak tartanak a Le Monde napilap szerint, a spanyol centrista Ciudadanos párt barcelonai polgármester-jelöltje lehet az önkormányzati választásokon, amely felkérésen egyelőre még gondolkozik a volt francia miniszterelnök.

A szocialista politikus az 1980-as évek óta részese a francia politikának a Szocialista Párt kötelékében. Volt már regionális tanácstag, polgármester és parlamenti képviselő is. François Hollande elnöki ciklusa alatt vezető pozíciókban szerepelt, először belügyminiszter volt 2012-2014 között, majd 2014-2016 között a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Ezen évek alatti teljesítményét mutatja, hogy a 10 százalék fölötti munkanélküliséget még csak egy kicsit sem sikerült – még szimbolikusan sem – tartósan lejjebb vinni, amikor Európában ebben az időszakban a legtöbb országban már mérsékelni tudták a munkanélküliségi mutatókat. Belügyminiszteri és miniszterelnöki tevékenysége során Franciaországban elkövették a Charlie Hebdo elleni iszlamista merényletet, majd egy antiszemita támadást hajtottak végre egy kóser üzlet ellen, 2015 januárjában. Ugyanebben az évben november 13-án elkövették a párizsi iszlamista merénylet-sorozatot, melynek során 130 ártatlan ember vesztette életét. 2016 nyarán iszlám radikálisok megöltek egy plébánost, egy rendőrt és egy belügyi köztisztviselőt. Ezen kívül július 14-én, a francia nemzeti ünnepen a tömegbe hajtva rendeztek vérfürdőt a terroristák, melyben 86 ember halt meg.

Miután a népszerűtlenségi rekordot tartó Hollande úgy döntött, hogy nem indul a 2017-es elnökválasztáson, Manuel Valls 2016 decemberében lemondott a Matignon Palotáról, hogy részt vegyen a szocialista előválasztáson, ahol azonban alul maradt és Banoît Hamon lett a szocialista elnökjelölt. Amikor kiderült, hogy az Élysée Palotát nem tudja meghódítani, és a Szocialista Párt is nagyon rosszul szerepelt a közvélemény-kutatásokban, hirtelen rájött, hogy valójában ő nem is szocialista, hanem inkább centrista, és hátat fordítva pártjának, elkezdte Macron elnökjelöltségét támogatni. Az újonnan elnökké választott Macron azonban nem kérte föl a volt miniszterelnököt semmilyen pozícióra, így visszatért a Nemzetgyűlésbe egyszerű képviselőként, de elképzelhető, hogy 35 év francia politika után Katalónia felé veszi az irányt. Valls politikai pályafutásának manőverezéseit végig nézve felmerülhet bennünk a kérdés: vajon a most spanyol egység-párti politikus az önálló Katalán Köztársaság megalakulása esetén indulna az ottani elnökválasztáson is?

kép forrása: Le Monde