Trump évértékelő beszéde

Magyar idő szerint szerda hajnalban Donald Trump elmondta az évértékelő beszédét, amelyre a leghosszabb kormányzati leállást követően került sor. Trump egy három hétre szóló átmeneti költségvetési megegyezést írt alá, ami február 15-ig nyitva tartja a kormányzatot.  Ennek köszönhetően feszült figyelemmel várták mind a demokraták, mind a republikánusok, hogy a beszédben az elnök milyen megoldást ajánl fel a folytatólagos költségvetési vita enyhítésére. Az évértékelőn szóba került emellett a déli határ, Irán, Észak-Korea és több gazdasági megállapodás, főképp a NAFTA-t leváltó USMCA (USA-Mexico-Canada) egyezmény.

 

Trump beszédében kétpárti együttműködést sürgetett az országot érintő problémák kérdésében, amely figyelembe véve a Kongresszus elmúlt évi hatékonyságát, pozitív hozzáállás, de hatalmas feladat. Trump hangsúlyozta az amerikai gazdaság előrelépését, mint például az 5,3 millió új munkahely létrejöttét, amelyből 600 000 gyári munkahely. Ezen felül a jelentős adócsökkentés is szóba került, amely egy kétélű fegyver. Trump adópolitikájának jelentős része főleg a felső tízezret érinti, nem a munkás és alsóosztályt. Természetesen Trump nem mehetett el a 2017 óta tartó Mueller nyomozás mellett sem, és így fogalmazott beszédében: „Ha békét és törvényhozást akarunk, nem lehet háború és nyomozás. Ez nem így működik”. Eddig a nyomozás 15 esetben emelt vádat, személyesen Trumphoz, vagy a Trump kampányhoz közelálló személyek ellen.

 

A bevándorlás és a déli határ különös figyelmet kapott a beszédben. Egyes elemzők és szakértők úgy gondolták, hogy felmerülhet a szükségállapot kihirdetése, amely végül elmaradt, de Trump továbbra is ragaszkodik a teljes déli határra épülő Falhoz. „Egyszerűen a falak működnek és a falak életeket mentenek. Dolgozzunk együtt, találjunk kompromisszumot és állapodjunk meg, amely Amerikát igazán biztonságossá teszi”. Trump törekvései, hogy megépítse a falat, jelentősen csökkenti az esélyét annak, hogy február 15-ig megszülessen az új költségvetés, ugyanis január óta a Képviselőház demokrata irányítás alatt van, akik nem fognak olyan költségvetési javaslatokat elfogadni, amelyekben jelentős összegeket különítenek el a Falra. Ha Trump nem tudta a Republikánus Párt irányította kongresszussal elfogadtatni a költségvetést, akkor ez jelen állás szerint gyakorlatilag lehetetlen.

 

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos eredményeket a Kínára kivetett vámokkal bizonyította, ugyanis a 250 milliárd dollár összegű árura kivetett vám több mint 13 milliárd dollárnyi bevételt termelt 2018 harmadik negyedévében. Trump kitért arra, hogy továbbra is tárgyalások folynak a két ország között, de hangsúlyozta, hogy strukturális változásokra van szükség az amerikai munkaerő védelmében. Trump kampányígérete volt a NAFTA egyezményből való kilépés és egy jobb egyezményről való tárgyalás, amely USMCA néven meg is kezdődött. Az USMCA-t a felek aláírták, azonban a NAFTA-ból való kilépés még várat magára.

 

Végül Trump a nemzetbiztonsági stratégiáját vázolta a beszédében. Február 1-én Trump felfüggesztette az INF-megegyezést, amely a közepes hatótávolságú nukleáris rakétákat számolta fel, és 1987-ben írta alá Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan. Trump arra hivatkozott, hogy Oroszország rendszeresen megsértette a megegyezést, így nem tartotta szükségesnek a megegyezés fenntartását. Az Egyesült Államok kilépése másnapján Putyin bejelentette, hogy Oroszország is kilép a megegyezésből, megindítva egy spekulációt, hogy a kilépések egy megújult fegyverkezési versenyhez vezetnek. Ezt a feltételezést erősítheti Trump következő mondata a beszédből: „Talán tudunk tárgyalni egy másik megegyezésről, amelybe bevesszük Kínát és másokat, vagy talán nem — Ebben az esetben túlköltekezünk és túlfejlesztünk másokat.” Trump bejelentette, hogy Február 27-én és 28-án ismételten találkozik Észak-Korea vezetőjével, Kim Dzsong Unnal, Vietnámban.

 

Az amerikai külön kiemelte a Közel-Keletet mint a legkomplexebb kihívását az Egyesült Államoknak. A legfontosabb motívuma a közel-keleti stratégiának a hadsereg visszahívása és politikai megoldás keresése. Szíriában az ISIS haderők jelentős vereségeket szenvedtek, így több mint 51 000 négyzetkilométer területet szabadított fel az ISIS ellen harcoló koalíció. Afganisztánban az Egyesült Államok megkezdte a politikai tárgyalásokat különböző afgán csoportokkal, köztük a Talibánnal. Trump végül kitért arra a döntésre, amely visszavonta az Egyesült Államokat az Irán nukleáris programját érintő megegyezésből, kijelentve, hogy Irán nem tartotta be a megállapodásban lefektetetteket, valamint Irán továbbra is kitartott Amerika-ellenes politikája mellett. Ez a döntés nagyon kevés országban talált támogatókra, a megegyezésben résztvevő országok mind elítélték Trump döntését, és kijelentették, hogy továbbra is felügyelik Irán atomprogramját.

 

Ahogy az Egyesült Államok, úgy a reakciók a beszédre is megosztottak voltak. A republikánusok többnyire pozitívan ítélték meg azt, ennek ellenére nem látnak sok esélyt a demokrata-republikánus együttműködésre. Demokrata oldalról egyértelműen reakciók születtek. Jelentős problémákat hiányoltak beszédből, mint például a klímaváltozás, amelyről egyetlen szót sem ejtett Trump, annak ellenére, hogy az elnök hírszerzési ügynöksége, a CIA is az egyik legjelentősebb kockázatforrásnak nevezte meg ezt a területet. A demokrata jelöltségért induló politikusok vegyes hangot ütöttek meg a beszédre reagáló tweetekben.. Cory Booker, Elizabeth Warren és Kamala Harris erősebb, Joe Biden és Beto O’Rourke enyhébb hangnemet választottak.

 

A nemzetközi reakció is vegyes volt. Japán és Dél-Korea üdvözölte az újonnan bejelentett tárgyalásokat. Mind Japán és Dél-Korea határozott és teljes megegyezést sürget, amely leváltaná a májusban aláírt megegyezést. Irán, nem meglepő módon, csalódott volt a beszédet illetően. Az iráni külügyminiszter, Javad Zarif Twitteren reagált a beszédre és a következőket mondta: „Mi, irániak – beleértve zsidó honfitársainkat – 40 évnyi haladást ünneplünk az Egyesült Államok nyomása ellenére, amikor Donald Trump újból meggyanúsít minket az évértékelő beszédében. Az Egyesült Államok ellenséges viszonya diktátorokat, mészárosokat és extrémistákat támogatott, akik csak pusztulást hoztak a régiónkba.”

 

A kép forrása: Shealah Craighead