Franciaországban bármi megtörténhet – Franciaország elmúlt hetei

Franciaországban szó szerint bármi megtörténhet: terrorizmus, erőszakos, rendbontó akciók, vagy épp azok megelőzése, a főváros blokádja, diplomáciai botrány, meg nem valósuló elnöki víziók, a francia gyarmati világ végnapjai, és mindez egy népszerűségét vesztett elnökkel, aki még költőként fényes karriert futhat be.

Franciaországban szó szerint bármi megtörténhet. Október 21-én nyolc embert tartóztattak le egy vizsgálat során azzal a váddal, hogy erőszakos rendbontó akciók végrehajtására készültek. A gyanúsítottak az OAS (Organisation de l’armée secrète) névre hallgató szélsőjobboldali paramilitáris szervezetet szerették volna újjáéleszteni, amely még az algériai háború alatt jött létre. A szervezet egyik fő tevékenységei közé tartozott tagjainak fegyveres kiképzésben való részesítése, hogy ezáltal erőszakos akciókat hajtsanak végre. Óvatos becslések szerint az 1960-as évek elején a terrorszervezet 2200 ember halálát okozta. Az idén októberben újjászerveződő csoport ellenségei közé sorolja az afrikai származásúakat, migránsokat, dzsihádistákat, valamint politikusokat, antifasiszta aktivistákat is. A sajtóban megjelenő hírek szerint Jean-Luc Mélenchon, a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország nevű párt elnöke és Christophe Castaner, a jelenlegi francia kormány szóvivője ellen is tervezett merényletet a szervezet.

Letartóztatásuk után is hangos maradt a francia belpolitika. Október 23-án Egyiptom elnöke, Abdel Fattah al-Sissi háromnapos hivatalos franciaországi látogatása kapcsán. Érkezése nagy felháborodást váltott ki a francia civil szervezetek körében, akik azt várták Macron elnöktől, hogy vessen véget Párizs botrányos toleranciájának az elnyomó egyiptomi kormánnyal szemben. Macron nehéz politikai helyzetbe került, ugyanis szeretné magát és Franciaországot a demokrácia és az emberi jogok világszintű védelmezőjének láttatni, nem felejtheti el azonban azt sem, hogy országa kiváló gazdasági kapcsolatokat ápol Egyiptommal, melynek erőskezű vezetőjét nem haragíthatja magára. A kényes helyzetben a francia államfő a gazdasági szempontokat tartotta előbbre valónak. Ennek megfelelően nem ütött meg keménykedő hangot Kairóval szemben. Az újságíróknak az emberi jogok egyiptomi helyzetére irányuló kérdések kapcsán úgy fogalmazott, tiszteletben tartja az állami szuverenitást, nem kíván beavatkozni egy másik szuverén állam belügyeibe, elmondása szerint, hogy ott mi történik, ahhoz a francia elnöknek semmi köze.

„Make Our Planet Great Again” – ezt a felszólítást Macron találta ki, miután az Egyesült Államok visszalépett a Párizsi Klímaegyezménytől. A téma felkarolása a francia elnök részéről nem csoda, hiszen ez lehet Párizs számára az az apropó, hogy Franciaországot Európa, sőt a világ vezető nagyhatalma szerepében láttassa, legalábbis egyes ügyek, mint a klímaváltozás elleni küzdelem kapcsán. Macron tulajdonképpen egy – az európai térben felkínálkozó – politikai lehetőséget ragadott meg, hiszen az Egyesült Államok kilépésének „belebegtetése” során a többi nyugati nagyhatalomnak nem állt módjában a kérdéssel foglalkozni: Merkel helyzete még távolról sem volt biztos, Németország egy választási kampány közepén állt, Nagy-Britanniát pedig lekötötték a Brexittel kapcsolatos tárgyalások. Tehát adott volt Franciaország új, energikus, fiatal elnökének egy lehetőség, egy globális ügy, amivel beírhatja magát a világtörténelembe. Macron úgy képzelte, megannyi francia vállalkozó lesz partnere az új irány megvalósításában, készen arra, hogy beruházzanak a klímavédelembe, mellyel Franciaországot a világ legzöldebb nemzetévé tehetik.

Azonban nem így történt: Franciaország – az atomerőművek hazája – nem adja jelét annak, hogy egy emberként kövessék az elnök misszióját. Október végén az Élysée Palotában Macron vacsorát adott számos francia vállalkozónak, ahol emlékeztette őket elképzeléseire. A vállalkozók ugyanakkor egyelőre nem mutatnak nagy hajlandóságot a grandiózus tervekbe való befektetés kapcsán. Nem jelenthető ki, hogy Macron elvesztette volna ezt a csatát, de mindenesetre még tovább kell dolgoznia, ha Franciaországot e küzdelemben továbbra is világvezető hatalom szerepében szeretné láttatni.

A november beköszöntével Franciaország jogrendjét illetően új szakaszhoz értek. Az októberben elfogadott új közjogi törvényeknek köszönhetően november 1-jétől Franciaország végre elhagyhatta az état d’urgence (vészhelyzet) jogrendet, amit még a 2015. november 13-ai párizsi merényletek után volt kénytelen bevezetni. Az új törvény értelmében az ország élete novemberben már a módosított, normál jogrendben fog folyni, amely ugyanakkor nagyobb tekintettel van a terrorista támadások megelőzésére.

Kép forrása: valeursactuelles.com

Korábbi országjelentéseinkben is szó esett már arról, hogy Emmanuel Macron népszerűsége erős zuhanásban van megválasztása óta. A legfrissebb, november eleji felmérésekben azt olvashatjuk, hogy az Élysée Palota lakójának nészerűsége a júniusi 57 százalékról tovább esett 38 százalékra. Ez az első fél évben tapasztalható 19 százalékos csökkenés igen nagy hasonlóságot mutat François Hollande első 6 hónapban produkált eredményeivel, akit minden idők legnépszerűtlenebb francia elnökének tart számon az Ötödik Köztársaság.

Lesz-e karácsonyi vásár idén Párizsban vagy sem? Ez a kérdés foglalkoztatja az árusokat, mióta idén júliusban az önkormányzat egyhangúlag megszavazta, hogy véget vet a karácsonyi vásárnak. Természetesen az árusok sem hagyták szó nélkül a város döntését, már nyáron is tiltakozó akciókat szerveztek, és most Marcel Campion, a csoport szószólója bejelentette, hogy mindenképpen megtartják idén a karácsonyi vásárt a szokásos helyszínen, a Champs-Élysées sugárúton. Ígérete szerint, amennyiben nem engedik őket letelepedni a világ legszebb sugárútján, úgy megbénítják a város közlekedését, blokád alá veszik Párizs főbb csomópontjait.

A legfrissebb történések közé tartozik az Új-Kaledóniával kapcsolatban megszületett politikai megállapodás. Az Ausztráliától nyugatra található francia gyarmat függetlenedése már régóta folyamatban van, amely várhatóan a 2018-ban tartandó függetlenedési népszavazáson dől majd el. A jelenlegi politikai egyezséget nyilván a népszavazás eredménye befolyásolja még, mely szempontból egyébként nem mellékes az az aktuális kérdés, ki rendelkezzen szavazati joggal. Az egyeztetések tehát még nem tekinthetők lezártnak, a következő hónapokban az elnök és a miniszterelnök is látogatást tesz Új-Kaledóniában, folytatják a tárgyalásokat, a referendumra legkésőbb 2018 novemberében kell sort keríteni egy korábbi megállapodás értelmében.

Végezetül következzék egy kedves történet, mely áprilisban kezdődött, amikor is Sophie, egy akkor 12 éves brit kislány Párizsba látogatott és ámulatba ejtette őt az Eiffel-torony. Ennek okán tollat ragadott és írt egy verset, melyet el is küldött az Élysée Palotába, ezt követően azonban fél évig nem történt új fejlemény. November 1-jén viszont, Sophie 13. születésnapján levelet kapott Macron elnöktől, aki viszonzásképpen szintén írt egy verset a kislánynak, méghozzá angolul. Vajon a következő fordulat az lesz, hogy Theresa May egy francia kisfiúnak ír verset, méghozzá franciául?