Mi történt Nagy-Britanniában az elmúlt két hétben? – szeptember 4-17.

A PROKON idén új projektbe vág, melynek célja, hogy a fontosabb nagyhatalmakról állandó, friss információkat tudjunk biztosítani olvasóinknak, és mindezt a tőlünk megszokott minőségben és tudományos háttérrel közöljük a Metszet felületén. A kéthetente jelentkező új rovat – „Országjelentések” – keretein belül Nagy-Britannia politikai életével is foglalkozunk,  összefoglaljuk, elemezzük, hogy mi történt a szigetországban. Rögtön vessünk is egy pillantást a szeptember első felében lezajlott eseményekre!

Szeptember 1: A hónap legelején véget értek az első tárgyalások a Brexitről. Az ok, amiért keveset olvasni róla, egyszerűen annyi, hogy nem történt semmi. Mindkét fél más stratégiát követ: az Unió nem akar engedni a pontjaiból, és minél lassabb kiválást szeretnének, már csak a példamutatás miatt is. Ami viszont talán fontosabb, hogy úgy tűnik, May-nek még mindig nincs koncepciója a  pontos stratégiára vonatkozóan. Anélkül viszont nehéz tárgyalni, aminek meg is van az eredménye: üres kézzel távozott mindkét fél a tárgyalásokról, nem sikerült szinte semmiben megegyezniük.

Szeptember 8: Az egyeztetések után pár nappal, Michel Barnier, az Unió fő tárgyalója ismertette a legfontosabb napirendi pontokat, amelyek kifejezett konfliktuszónák a szigetországgal szemben. Barnier a kilépés időpontját, a kifizetések módját, az északír-kérdést, illetve a termékekre vonatkozó uniós szabályok megtartását gondolja fontosnak, azonban a britek nem akarnak hajlani ezen pontok elfogadására. Ez egyébként érthető, hisz pár belőlük (mint az északírek kettős állampolgárságnak kérdése, vagy a kilépés utáni kifizetések) kifejezett érvágás lenne számukra. A tárgyalásoknál októberre várják az első eredményeket, de jelen állapot szerint nem biztos, hogy ebből idén lesz még valami.

Szeptember 9: Míg a kormányzat az Unióval tárgyal, addig a szigetország fővárosában, Londonban, tízezrek tüntettek a kiválás ellen. A People’s March for Europe nevű tüntetésen részt vett a Liberális Demokraták Pártja, az egyetlen parlamenti párt, akik a kiválást élesen elutasítják. A szervezők fő pontja, hogy új referendumot kell kiírni a kiválásról, mivel nagyon kicsi volt a kiválni akarók többsége (51,9%). Erre egyébként nincs nagy esély, mivel a tárgyalások már javában folynak, és a brit politikai többség (akit alig negyed éve választottak meg) mind Brexit párti.

Szeptember 12: Maradva a Brexitnél a brit parlament elfogadta az uniós tagsági törvény visszavonását. Ez önmagában nagy eredménynek hangzik, azonban ez még csak az első lépcső. A következő hetekben-hónapokban további parlamenti bizottságok vizsgálják meg a kérdést, majd az a Lordok Háza elé kerül. Mindezek után sem pihenhet Westminster, hisz több ezer jogszabályt kell átültetni átdolgozva a brit joghierarchiába, amik eddig az uniós jogforrásokban szerepeltek. Természetesen ehhez még hozzájön a mostani tervezet változtatásával összefüggő gondok, illetve az Unióval való tárgyalás lassúsága. May-re kemény hónapok várnak, az biztos.

Szeptember 15: Sajnos újabb terrortámadás rázta meg a szigetország fővárosát. Egy házi készítésű bombával akartak egy londoni metrószerelvényben robbantani. A szerkezet azonban nem volt megfelelően elkészítve, így szerencsére nem történt haláleset, de közel 30 embert égési sérülésekkel szállítottak kórházba. Közben a terrorkészültséget újra csökkentették, és két gyanúsítottak elfogtak. Róluk nem tudni szinte semmit, a rendőrség mindössze annyit árult el, hogy két férfiről van szó, egy 18 és egy 21 évesről. Az Iszlám Állam magára vállalta a terrorcselekményt.