A döblingi pisztolylövés – A „legnagyobb magyar halála”

1860. április 8-án hunyt el gróf Széchenyi István. Noha a történészek között konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy Széchenyi öngyilkosságot követett el, a mai napig fel-felbukkannak különböző elméletek, melyek szerint a gróf politikai gyilkosság áldozata lett.

Hazánk történelmében már több, mint 150 éve a közbeszéd tárgya, vajon mi okozhatta, mi vezethetett Széchenyi halálához. A bécsi udvar emberei végezhettek vele? Egyenesen a császártól kapott parancsra? És éppen húsvétkor… mintha a krisztusi párhuzamot erősítené, miszerint kegyetlenül végeztek a hazánk megváltásáért küzdő gróffal. A korabeli források viszont öngyilkosságra utalnak. Persze többen is megírták már, hogyan állíttatták be gyilkosai öngyilkosságnak az akciójukat, de elméleteikre nincsenek bizonyítékok.

De most ugorjunk is vissza az 1848-as esztendőre. Széchenyi ugyanis ez év tavaszán lett az első felelős magyar kormány közlekedési minisztere. A gróf, mint ismeretes, az óvatos reformokra és a Béccsel történő jó viszonyra törekedett, ezért több vitája is volt az ellentétes álláspontot képviselő Kossuth Lajossal. Ennek ellenére örömmel fogadta a márciusi forradalmat, hiszen ezen esemény következményei az áprilisi törvények elfogadása és a kormány megalakulása lettek. Ahogy az események folyása egyre inkább a fegyveres konfliktus felé haladt, Széchenyi lelkesedése alábbhagyott.

szechenyi1
A döbilngi szanatórium, korabeli ábra (forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

A kialakult helyzetért pedig önmagát és Kossuthot tette felelőssé. Ettől kezdve állandóvá vált saját maga hibáztatása, a nemzethaláltól való félelme, és ezek következtében egészségi állapota egyre rosszabb lett. Végül szeptember 4-én lemondott miniszteri tisztségéről és orvosával, Balogh Pállal Bécsbe indult. Útja során többször is öngyilkosságot kísérelt meg, aminek következtében a végállomás végül nem Bécs, hanem a döblingi szanatórium lett, ahol élete hátralevő tizenkét évét töltötte.

Döblingi tartózkodása alatt állapota lassan javulni kezdett, aminek következtében újra magához ragadta nagycenki birtokának irányítását és folytatta félbehagyott műveit. Feljavította a Pesti por és a Hunnia című írását és Önismeret címen új könyvvel jelentkezett. Ami talán még fontosabb az az, hogy a politika világához is visszatért. Számos politikus és publicista kereste fel levélben vagy akár személyesen, iránymutatást kérve.

szechenyi2
Széchenyi Döblingben (forrás: omgk.hu)

Széchenyinek a hazánkban abban az időben regnáló „Bach-rendszerről” is meg volt a véleménye. 1857-ben Rückblick néven jelent meg egy írás, mely tévesen ábrázolta ezt a neoabszolutista rendszert és meghazudtolta a magyarok panaszait. Széchenyi pedig erre válaszul megírta Ein Blick nevezetű röpiratát, mely 1859-ben jelent meg Londonban. Az írás nevetségessé tette Bach politikáját a külföld számára, és közvetve hozzájárult a politikus leváltásához. Látszik tehát, hogy Széchenyi a döblingi szanatóriumban betegsége ellenére sem vesztette el tekintélyét és befolyását a hazai politikában.

Írása azonban rá nézve is következményekkel járt. 1860-ban házkutatást tartottak nála, aminek során elkobozták munkáit, őt pedig börtönnel fenyegették. Az idős, beteg Széchenyi állapota ettől kezdve folyamatosan romlott. Míg végül 1860. április 8-án maga ellen fordította fegyverét és véget vetett életének.

borítókép forrása: Wikipedia