Átlagból vezető nemesi család – A Rákóczi család korai története

 

A magyar országgyűlés az úr 2019. évét II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította. Az emlékév hivatalosan 2019. július 8-án kezdődött, és tart egészen 2020. szeptember 17-éig. Nem egy légből kapott tiszteletadás, ugyanis 315 éve, 1704. július 8-án Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották. Rákóczi történelmi jelentősége vitathatatlan, nevét az egész ország ismeri. Felmerülhet a kérdés: régen is jelentős szerepe volt a Rákóczi családnak? Hogyan váltak egyre jelentősebb alakokká a család férfi és női leszármazottjai? Mi volt az az út, ami odáig vezetett, hogy a Habsburgok ellen fordultak? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk az emlékének szánt cikksorozatban.

Mai hasonlattal élve: a família története olyan, mint egy vírus videó, amit csak pár évvel később talál meg valaki. Ezt a felvételt ismerte egy szűkebb kör, majd valaminek a hatására elkezdett terjedni, de egy idő után elvesztette a lendületét és elveszett a többi videofelvétel között.

A Rákóczi család nem tartozott a legnagyobb és legbefolyásosabb nemesi családok közé. Feljegyzések szinte alig készültek erről a leszármazottakról, ez is árulkodik arról, hogy a kis- illetve középnemességhez tartoztak. Nevük a Bogát-Radvány nemzetséghez kapcsolódhat, ez a felvidéken megtelepedett nemzetség, nem ősi foglalás által szerezte meg földterületeit (értsd. honfoglalás), hanem királyi adományozás által váltak földbirtokossá. Kézai Simon (a 13. század talán egyik leghíresebb magyarországi krónikása) úgy véli, ez a nemzetség cseh földekről származhat. Az első fennmaradt források is Kézai idejére tehetők. Az első ismert családtag Rákóc településen bukkan fel 1328-ban. Mondhatjuk azt, hogy a Rákócziakról szűk 300 évig nem sokat tudni. Kis- és középnemesi címmel is rendelkeztek, nem voltak vagyonosok, sem befolyásosak.

A család felemelkedéséhez nagyban hozzájárult báró felsővadászi Rákóczi Zsigmond, aki katonai sikereivel elismert embere lett a szétszabdalt magyar vidékeknek. A bizonyítékot 1607-ben kell keresni. Február 11-én a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választja, a döntést levélben a szultán is támogatta február 22-én. Mindez megalapozza azt a dicső utat, ami II. Rákóczi Ferenc személyiségéhez vezetett.

 

A folytatás Rákóczi Zsigmond felemelkedését fogja górcső alá venni.

 

 

 

Források:

Balogh, Judit (1999) A Rákóczi-család. In: A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében. Acta Patakina, ISSN 1585-549X (14). Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, pp. 279-299.

Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I-XII. Pest 1857–1868