Négy igen – Az első országos népszavazás Magyarországon

27 évvel ezelőtt a mai napon került sor Magyarország történetének első országos népszavazására, ami a „négyigenes” jelzővel vonult be a történelemkönyvekbe. Hazánkban ezt megelőzően csak egyetlen egyszer kerülhetett sor hasonló eseményre, azonban nem országos szinten. 1921-ben ugyanis Sopron és környező települései dönthettek arról, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz kívánnak csatlakozni.

A demokráciába történő békés átmenet részeként 1989 júniusában megkezdődtek a NEKA (Nemzeti Kerekasztal) tárgyalások. A résztvevők: az MSZMP, az EKA (a valamennyi ellenzéki szervezetet és pártot tömörítő Ellenzéki Kerekasztal) és a Harmadik Oldal (szakszervezetek) célja az volt, hogy ezen tárgyalások során alapozzák meg a magyarországi demokratikus jogállamot. Végül szeptember 18-ára hat sarkalatos törvényjavaslatról született megállapodás, amit az MSZMP és az MDF el is fogadott. A Fidesz és az SZDSZ azonban nem, de vétót sem emeltek.

r1

Utóbbi párt több indokot is felsorakoztatott az aláírás ellen. Szerintük az MSZMP egyszerűen nem akart engedményeket tenni, vagyis nem volt hajlandó megszüntetni a munkahelyi szervezeteit, nem járult hozzá a munkásőrség feloszlatásához és nem kívánt elszámolni a vagyonával. r2Azonban ezen ügyek kapcsán már született korábban törvény, így nem is ezek voltak a fő indokok, hanem a köztársasági elnök megválasztásának időpontja. Az SZDSZ azt szerette volna, hogyha az államfő megválasztását eltolják az országgyűlési választások utánra, ezáltal nem a választópolgárok hoznák meg a döntést e kérdésben, hanem az új képviselők. Mindezt azért akarták elérni, mert ekkor a legismertebb politikus, Pozsgay Imre államminiszter volt, aki minden bizonnyal megnyerte volna a választásokat. A liberális párt pedig nem kívánt egy, a diktatúrában jelentősebb szerepet betöltő kommunista politikust az államfői székben látni. Emellett attól is tartottak, hogy Pozsgay összejátszik a legerősebb ellenzéki párttal, az MDF-fel. Az SZDSZ végül arra jutott, hogy a fent említett négy témában kikéri a választópolgárok véleményét, azaz népszavazást kezdeményez, melynek fő tétje természetesen a köztársasági elnök megválasztása lesz. Az aláírásgyűjtés szeptember 24-én meg is indulhatott a népszavazás kiírásáért, az alábbi négy kérdésben:

  1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.)
  2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.)
  3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.)
  4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.)”

r3

Az aláírások nagyon gyorsan gyűltek, ennek köszönhetően az Országgyűlés már október 31-én határozatot hozhatott arról, hogy november 26-án rendezzék meg a népszavazást. A kampány során négy párt: a Fidesz, az FKGP, az MSZDP, és az SZDSZ is az igenek mellett állt. Míg az MSZP – az MSZMP addigra megalakult jogutódja – a köztársasági elnököt illető kérdésben a nemet képviselte, hiszen a nagy esélyes az ő jelöltjük volt. A többi kérdésben hajlandóak voltak elfogadni az Országgyűlés döntését. Az MDF a népszavazás bojkottjára buzdította szavazóit. Ezt pedig azzal indokolták, hogy a szavazólapon lévő kérdések Magyarország szempontjából nem releváns kérdések, ugyanis – ahogy már fentebb említettük – ezek közül három is rendezésre került, tehát egyedül a köztárasági elnök választásával kapcsolatos kérdés várt válaszra.

A referendumon a választójogosult állampolgárok 58,03 százaléka vett részt, azaz 4 541 077 szavazó járult az urnákhoz. Egyedül az első kérdés hozott szoros végeredményt, a másik három kérdésben az igenek aránya elsöprő többségben volt, 95 százalék körül mozgott. Így a második és a negyedik kérdésre született eredmények megerősítették az Országgyűlés által már a korábbiakban meghozott döntéseket a harmadik kérdés következtében pedig felkérést kapott az Állami Számvevőszék, hogy vizsgálja ki 1993. január 31-ig az MSZP vagyonmérlegét. A köztársasági elnök kérdésében a voksolók 50,07 százaléka az igenek mellett, míg 49,93 százalékuk a nemek mellé húzta be az X-et. Tehát, valóban nagyon szorosra sikeredett a végeredmény, mindössze 6101 szavazattal nyertek az igenek. Felmerülhet a kérdés, hogy az MDF miért nem állt be az MSZP mellé, hiszen számukra elfogadható volt az államfő közvetlen választása. A válasz nagyon egyszerű: nem tehették meg, hogy egy platformon mutatkoznak az egykori állampárttal. Ha együtt kampányoltak volna az MSZP-vel, azzal óriási támadási felületet biztosítottak volna a többi párt számára, hiszen a rendszerváltás pártjai magukat mind antikommunistának tartották és az MSZP-vel szemben határozták meg magukat.

r4A közelgő országgyűlési választások előtt ez végzetes hiba is lehetett volna. Az MDF tehát a bojkottól azt remélte, hogy várakozásuk beigazolódik és érvénytelen népszavazás esetén a köztársasági elnök személyéről a választópolgárok közvetlenül fognak dönteni.

Mint tudjuk ez nem így történt és a referendum következtében az Országgyűlés visszavonta az államfőválasztás kitűzéséről és a választási eljárás kérdéseiről szóló 1989. november 10-i határozatát. Göncz Árpádot ennek következtében az országgyűlési képviselők választották meg 1990. augusztus 3-án. Azonban, azt akkor még nem tudták a választópolgárok, hogy a továbbiakban is az Országgyűlés fog dönteni az államfő személyéről, hiszen a szavazólap szerint csak az első köztársasági elnök megválasztásáról szólt a referendum.

A borítókép forrása: slideplayer.hu

  1. kép forrása: magyarnarancs.hu
  2. kép forrása: magyarnarancs.hu
  3. kép forrása 24.hu
  4. kép forrása: wikipedia.hu