Újra a kormány élén – Megalakul Teleki Pál második kormánya

Horthy Miklós felkérésére 1939. február 16-án immáron második alkalommal alakíthatott kormányt gróf Teleki Pál, aki 1920-hoz hasonlóan, nehéz helyzetben került a kormány élére.

Első kinevezésekor a vesztes világháború és a Tanácsköztársaság eseményei miatt krízishelyzetben volt az ország. Telekinek pedig nem volt sok ideje ország rendbetételére: 1921-ben IV. Károly első visszatérését követően lemondott, mivel ő maga is királypárti volt. A „királypuccs” után kivonult a politikából egészen 1938-as visszatéréséig. Helyzete egy évvel későbbi kormányra kerülése után sem volt irigylésre méltó. Lássuk, milyen problémákkal kellett ekkor szembenéznie.

Elődeinek, Darányi Kálmánnak és Imrédy Bélának az volt a legfontosabb feladata, hogy a Gömbös Gyula alatt elkezdődött szélsőjobbra tolódást megállítsák és letörjék a náci mozgalmakat, tehát lényegében a „gömbösi-hagyatékot” felszámolják.

Darányitól – Gömbös közvetlen utódjától – Horthy és köre azt várta el, hogy feloszlassa a nemzetiszocialista mozgalmakat, valamint, hogy külpolitikája során ne kötelezze el magát egyoldalúan egyetlen országhoz, így Németországhoz sem. Kezdetben az elvártaknak megfelelő politikát folytatott, mi több, sikeresen. Az Anschluss-t követően újragondolta távolságtartó politikáját és tárgyalóasztalhoz ült a nemzetiszocialista formációkkal, ráadásul németbarát politikusokkal töltötte fel a kormányát. Darányi látta, hogy változtatásai következtében kezd fogyni körülötte a levegő, aminek következtében a lemondás mellett döntött.

Imrédy Béla (balra) és Teleki Pál (jobbra) Forrás: sikerado.hu
Imrédy Béla (balra) és Teleki Pál (jobbra) Forrás: sikerado.hu

A kormány élén a nyíltan angolbarát Imrédy Béla követte. Elődjéhez hasonlóan Imrédy is megfelelt a vele szemben támasztott elvárásoknak. Ennek ellenére nem sokkal később politikája – talán a németországi útja következtében – a szélsőjobb irányába fordult a „csodás forradalom” meghirdetésével. Szélsőségesekkel töltötte fel ő is a kormányát, vezéri ambíciónak megfelelően túlzott hatalomra tört, amivel mindenkit elidegenített magától. Végül zsidóellenes politikája lett a veszte, mivel kiderítették róla zsidó származását, amit követően lemondott.

Horthy Miklós ilyen előzmények után kérte fel újból Telekit a kormányalakításra. Feladatainak egy része megegyezett elődeiével, hiszen meg kellett fékeznie a nyilasokat. Azonban még Imrédy kormányzása alatt lezajlott az I. bécsi döntés, ami az első sikeres revíziós törekvés volt. Így joggal várták el Telekitől, hogy az ő revíziós politikáját is hasonló sikerek koronázzák. 1939 őszén pedig kitört a II. világháború, ami újabb súlyos problémát jelentett. Nyilvánvalóan az ország egy vesztes világháború rémképei miatt az újabb harcokba nem kívánta belevonni magát.

Teleki Pál (lent középen) második kormánya Forrás: retronom.hu
Teleki Pál (lent középen) második kormánya
Forrás: retronom.hu

Maga Teleki szemben állt mind a nyilasokkal, mind az egyoldalú németorientációval és angolbarát lévén szorosabbra akarta vonni az ország kapcsolatát velük annak érdekében, hogy megóvja Magyarország semlegességét. A revíziós törekvések, szándékok és hangulat miatt nem tudott szakítani a németekkel. Teleki mégis megpróbálta, és lengyelországi hadjáratuk során nem engedte át az országon a németeket, sőt mi több, befogadta a Lengyelországból érkező menekültek. Ráadásul Kárpátalja visszacsatolása során, hajlandó lett volna a németek tudta nélküli önálló akcióra.

Ezt követően került sor német-olasz döntőbíráskodás mellett a II. bécsi döntésre, aminek alkalmával Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült az országhoz. Ez azonban a nyugati németellenes nagyhatalmak garanciája nélkül valósult meg. Magyarország pedig a németek lekötelezettjévé vált. Így a II. bécsi döntés és a német háborús sikerek következtében Teleki kénytelen volt engedményeket tenni a Harmadik Birodalom számára. Ennek eredményeképpen csatlakozott országunk 1940 novemberében a háromhatalmi egyezményhez. Teleki még egyszer megpróbált kiutat keresni a németek fojtogató öleléséből és ezért Magyarország örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. A siker azonban igen rövid volt, hiszen hamarosan németellenes fordulat következett be déli szomszédainknál, ami maga után vonta a német hadüzenetet is. Hitler pedig elvárta Magyarország hadba lépését. Teleki ekkor érezte úgy, hogy politikája zsákutcába jutott, hiszen ha az ország csatlakozik a német haderőhöz, az nagy valószínűséggel angol hadüzenettel is jár; ha meg nem, akkor azzal a revízió sikerét kockáztatja. Teleki összeomlott a patt-helyzet láttán és 1941. április 3-án főbe lőtte magát a Sándor-palotában.

Horthy Miklós (szemben) és Teleki Pál (háttal) Forrás: bunkermuzeum.hu
Horthy Miklós (szemben) és Teleki Pál (háttal)
Forrás: bunkermuzeum.hu

Láthattuk tehát, hogy Teleki hasonló feladatokkal és problémákkal küzdött, mint elődei. Az ő politikájában azonban nem következett be változás, nem kezdett el közeledni a németek felé, sőt, igyekezett távol kerülni tőlük. Mozgástere viszont a németek harci sikerei, a revíziós kényszer illetve az eluralkodott revíziós hangulat miatt egyre szűkült, míg végül elérkezett oda, ahol politikája kudarcot vallott.

A borítókép forrása: tortenelem.mandiner.hu