A hét nyertese / vesztese

E heti nyertesünk nem más, mint a jól taktikázó Kunhalmi Ágnes. Az áprilisi országgyűlési választásokat követően ugyanis az MSZP teljes vezetése lemondott. A párt tisztújítására készülve több esélyes elnökaspiráns neve is felmerült. A legesélyesebbek Mesterházy Attila, Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes voltak, de jelölt volt még Szanyi Tibor, illetve Bródy Gábor is. A párt eredményeinek, támogatottságának és kaotikus állapotának tükrében az elnökjelöltek versenyét övező érdeklődés szokatlannak tűnt és még a június 17-re kitűzött elnökválasztás előtt egy héttel sem lehetett pontosan tudni, kinek van a legnagyobb esélye a poszt megszerzésére. Noha felröppentek hírek, miszerint Kunhalmi kilép a versenyből és inkább a választmányi elnöki pozíciót célozza meg, mindez nem nyert bizonyítást egészen június 14-ig, amikor is a politikusnő valóban bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtől. Amiért ezen a héten nyertesnek választottuk, az a jó taktikai érzéke, mivel esélyeit mérlegelve meg tudta hozni a megfelelő döntést, – jelen esetben a lemondást – mely több okból is szerencsés lehet számára.
Egyrészt nem szenvedett vereséget az elnökválasztáson a többi jelölttel szemben. Másrészt tudvalevő, hogy Tóth Bertalannal, az MSZP most megválasztott elnökével jó kapcsolatot ápol, ezért visszalépésével kimondva-kimondatlanul tett szívességet versenytársának, amit később akár még kamatoztathat, „behajthat”.
Harmadrészt, ha az MSZP az elkövetkező időszakban esetleg lejtmenetbe kerülne, azt Tóth Bertalan és nem Kunhalmi Ágnes elnök vezetésével fogja tenni, tehát az ő nevéhez nem társul közvetlenül a „hanyatlás”. További pozitívum, hogy Kunhalmi akár fel is használhatja később Tóth Bertalan elnöki tapasztalatait saját javára, illetve egy választmányi elnöki pozícióból az évek során komoly esély van arra, hogy Kunhalmi támogatókra és jó kapcsolatokra tegyen szert, valamint növelje népszerűségét, hogy a következő tisztújítás során már minden szempontból egyenlő esélyekkel induljon a többi jelölthöz képest.

E heti vesztesünk az inkább törtető magányos lovasnak, mintsem hatékony munkát végző politikusnak/párttagnak tűnő Hadházy Ákos. Miután a politikus összetűzésbe keveredett Sallai Róbert Benedekkel, az LMP egy másik korábbi képviselőjével, mely konfliktus Sallai pártból való kizárását eredményezte, Hadházynak szembe kellett néznie a – már választások előtt ellene indult, a párt etikai bizottsága által kezdeményezett – fegyelmi eljárással, mivel elvileg a választások előtt több MSZP-s képviselővel is egyeztetett. Az eljárás május végi eredménye alapján a fegyelmi bizottság két évre eltiltotta Hadházyt a párton belüli bármilyen pozícióért való indulástól. Habár Hadházy fellebbezett, maga nyilatkozta, hogy „a határozat kommunista szellemisége miatt kértem, hogy súlyosbítsák négy évre a büntetésemet”, amikor az etikai bizottság a büntetés további súlyosbítását helyezte kilátásba június 20-án azt jelentette be, hogy kilép a pártból.
Korábban a parlamentet illegitimnek minősítette, a választások után mégis felvette mandátumát, melyet kilépése után is szeretne megtartani, hiába kéri/utasítja az LMP, hogy adja azt vissza, hiszen az ő listájukon jutott be, mostantól viszont nem a pártot fogja képviselni. A politikus azzal vágott vissza, hogy szerinte dolgozott annyit a kampányban, hogy egy parlamenti helyet megérdemel. Jelenleg tehát a mandátumon való civakodásnál tart Hadházy Ákos ügye és úgy tűnik, miután a politikus megjárta a Fideszt, majd az LMP-t is, újabb párt után kell néznie, ahol folytathatja karrierje építgetését.  Amennyiben akad még akárki, aki komolyan veszi őt…