151 éves Budapest legikonikusabb építménye

Gogolák Adrián

Gogolák Adrián

Kevesen tudják, de éppen ezen a napon, 1849. november 20-án avatta fel Haynau tábornok a Széchenyi lánchidat, az első permanens összeköttetési vonalat Buda és Pest között. Többek között erre is emlékezünk a mai napon.

A köznyelvben gyakran csak Lánchídként emlegetett híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte, amely felavatása után a negyed századdal később megalakuló Budapest egyik legikonikusabb építménye lett, a „nemzeti ébredés”, valamint az 1838-as pesti árvíz által elpusztított főváros feltámadásának és világvárossá válásának a szimbóluma.

A projekt finanszírozásának szervezője és legnagyobb mecénása a filantróp bankár és nagybirtokos, Sina György volt (aki szintén november 20-a a születési évfordulója). A hidat William Tierney Clark, a Temze felett húzódó Hammersmith Bridget is megálmodó angol mérnök tervezte, az építkezés vezetője Adam Clark skót mérnök volt.

A híd építése 1840-ben kezdődött és több mint 9 évig tartott, mire az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után végre elkészült. Azóta többször is felújították, például a II. világháború után is, amelynek során lerombolták. Így valójában a Lánchidat kétszer adták át: először 1849-ben, majd pontosan 100 évvel később, 1949. november 20-án is, miután a háború sújtotta hidat újraépítették.

De nemcsak a főváros egyik legjelentősebb szimbólumának avatására emlékezünk ma. Harmincegy évvel ezelőtt, 1989-ben, ugyanezen napon az ENSZ Közgyűlése elfogadja a Gyermekjogi egyezményt, ezzel november 20-a a gyermekek jogainak világnapja lett. A Gyermekjogi egyezmény az első tartósan érvényes és univerzálisan ratifikált szerződés, amely a gyermekek jogainak védelméért született. Elfogadása után majdnem egy évvel, 1990. szeptember 2-án lépett érvénybe.

A gyerekek jogainak kiépítésére már több próbálkozás is született ezen szerződés előtt is. Jó példa erre Egalynthe Jebb Gyermekek Chartája című szabálygyűjteménye, amely később a Genfi Egyezmény által válik ismertté, és 1924-ben fogadja el az ENSZ elődjének számító Népszövetség. Jogi alapját 1946-ban vesztette el, amikor a Népszövetség végleges felbomlásakor. Később az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmazott a gyermekek védelméről szóló rendeleteket, de mindenképp a Genfi Egyezmény volt ebben az úttörő.

Ennek az eseménynek az apropóján a Lánchíd, a Művészetek Palotájával és más ikonikus épületekkel együtt kék fénybe borul, ezzel hívva fel a figyelmet a gyermekek jogainak világnapjára.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >