151 éves Budapest legikonikusabb építménye

Kevesen tudják, de éppen ezen a napon, 1849. november 20-án avatta fel Haynau tábornok a Széchenyi lánchidat, az első permanens összeköttetési vonalat Buda és Pest között. Többek között erre is emlékezünk a mai napon.

A köznyelvben gyakran csak Lánchídként emlegetett híd építését gróf Széchenyi István kezdeményezte, amely felavatása után a negyed századdal később megalakuló Budapest egyik legikonikusabb építménye lett, a „nemzeti ébredés”, valamint az 1838-as pesti árvíz által elpusztított főváros feltámadásának és világvárossá válásának a szimbóluma.

A projekt finanszírozásának szervezője és legnagyobb mecénása a filantróp bankár és nagybirtokos, Sina György volt (aki szintén november 20-a a születési évfordulója). A hidat William Tierney Clark, a Temze felett húzódó Hammersmith Bridget is megálmodó angol mérnök tervezte, az építkezés vezetője Adam Clark skót mérnök volt.

A híd építése 1840-ben kezdődött és több mint 9 évig tartott, mire az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után végre elkészült. Azóta többször is felújították, például a II. világháború után is, amelynek során lerombolták. Így valójában a Lánchidat kétszer adták át: először 1849-ben, majd pontosan 100 évvel később, 1949. november 20-án is, miután a háború sújtotta hidat újraépítették.

De nemcsak a főváros egyik legjelentősebb szimbólumának avatására emlékezünk ma. Harmincegy évvel ezelőtt, 1989-ben, ugyanezen napon az ENSZ Közgyűlése elfogadja a Gyermekjogi egyezményt, ezzel november 20-a a gyermekek jogainak világnapja lett. A Gyermekjogi egyezmény az első tartósan érvényes és univerzálisan ratifikált szerződés, amely a gyermekek jogainak védelméért született. Elfogadása után majdnem egy évvel, 1990. szeptember 2-án lépett érvénybe.

A gyerekek jogainak kiépítésére már több próbálkozás is született ezen szerződés előtt is. Jó példa erre Egalynthe Jebb Gyermekek Chartája című szabálygyűjteménye, amely később a Genfi Egyezmény által válik ismertté, és 1924-ben fogadja el az ENSZ elődjének számító Népszövetség. Jogi alapját 1946-ban vesztette el, amikor a Népszövetség végleges felbomlásakor. Később az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is tartalmazott a gyermekek védelméről szóló rendeleteket, de mindenképp a Genfi Egyezmény volt ebben az úttörő.

Ennek az eseménynek az apropóján a Lánchíd, a Művészetek Palotájával és más ikonikus épületekkel együtt kék fénybe borul, ezzel hívva fel a figyelmet a gyermekek jogainak világnapjára.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Belföld

Kizárásokkal indította a nyarat az MSZP

Kizárták az Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Szakács László országgyűlési képviselőt, egykori elnökhelyettest. A baloldali politikus ellen az a gyanú merült fel, miszerint át akar igazolni a Gyurcsány Ferenc vezette Demoratikus Koalícióba (DK), ezért az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa határozatában kizárta őt a pártból.

Elolvasom >
Belföld

A víz, amely újra vérré vált

Csütörtök reggel 10 óra van. Kicsivel több, mint 12 órával ezelőtt kezdődött a német – magyar mérkőzés. Életem meccse volt ez. A végeredmény 2-2 lett, győztünk, de nem nyertünk. Ezzel az eredménnyel búcsúzik a magyar válogatott az Eb-től. Ilyen játékkal nem szégyen kiesni. Ne is szégyellje senki!

Elolvasom >
Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >