1956 világszerte

Az 1956-os magyarországi események közel 62 év távlatából sokszor igen távolinak és homályosnak tűnnek, felületesen vizsgálva az akkori eseményeket nem is gondolnánk, hogy az októberi megmozdulás nem csupán Magyarországon és a Kárpát-medence magyarlakta területein kavarta fel a politikai és társadalmi állóvizet, de a világ több országában is erőteljes reakciókat váltott ki.

Az egyik legkülönösebb nemzetközi szála az ‘56-os szabadságharcnak a japán közvéleményben kifejtett hatása volt, mely igen széles rétegeket érintett és igen komolyan befolyásolta az ottani belpolitikai folyamatokat. A második világháborút követő időszakban a szigetországban az értelmiségiek körében megerősödtek a baloldali, főként kommunista nézetek. Ennek okai visszavezethetők a háború alatti időszak mesterségesen erős nacionalizmusára és a militarizmusból fakadó háborús létforma propagálására, melynek ellenhatásaként a háború alatt és azt követően a társadalomban jelentőssé vált a baloldali körök befolyása. Igen nagy volt azoknak a művészeknek és közéleti szereplőknek az aránya, akik nyíltan felvállalták viszonyukat a kommunista ideológiával és vállalták, hogy a párt tagjai.

A magyar forradalom kitörése és az azt kiváltó szovjet beavatkozás fordulópontot jelentett az ilyen típusú csoportok és szervezkedések jövőjére nézve. Abe Kóbó többszöri irodalmi Nobel-díjra jelölt, népszerű író is ehhez a csoporthoz tartozott. Az’56-os szovjet beavatkozást egy közép-európai útjáról visszatérve kommentálta, melyben érezhető erős elfogultsága és szimpátiája a szocialista berendezkedésű államokkal és a kommunista ideológiával szemben. A baloldali értelmiség történetében a magyar forradalom egy szakadást eredményezett. Több párttag otthagyta addigi szervezetét, kiábrándult az eszméből. A felfogás, miszerint a sztálini rendszer megtestesíti az ideális államstruktúrát, komoly válságba került, meggyengítve ezzel a párton belüli összhangot.   Az országos párttanácsokban viták sorozata indult el, így a kommunizmusból kiábrándultak létrehozták az Új Baloldali mozgalmat, amely a ’60-as évek diáklázadásaiban jelentős szerepet vállalt magára, két évtizeden keresztül meghatározó szereplővé válva a japán politikai életben.

A forradalmat övező érdeklődést jól mutatja, hogy olyan személyek kaptak Japánba meghívást mint: Király Béla. a Nemzetőrség főparancsnoka; Nagy Ferenc, író, politikus; Bujdosó Alpár, az Emigráns diákok szervezetének az elnöke; vagy Zilahy Lajos, író.

1956 japán-magyar kapcsolatokra gyakorolt hatása hosszú évtizedeken át meghatározta a császárság nem csak külügyi, de gazdasági viszonyulását is Magyarországhoz.  1953-tól az új moszkvai külpolitikai doktrína megváltozott, ennek értelmében lehetőség nyílt arra, hogy a közép-kelet-európai szocialista államok normalizálják kapcsolataikat a szigetországgal: ennek elsődleges okai stratégiai szempontok voltak, melyek leginkább az Egyesült Államok térnyerését próbálták gátolni. A 23-i események késleltették a két állam közötti rendezést, így az félbemaradt, és csak a belső viszonyok rendezésével kezdődött újra. Magyarország ebből a szempontból a keleti blokk másodvonalába került, ugyanis csak 1959-ben, Romániával és Bulgáriával együtt vette fel a diplomáciai kapcsolatot Japánnal, szemben Csehszolvákiával és Lengyelországgal akik már 1957-ben.

Mindezek alapján bátran mondhatjuk, hogy az ötvenhatos magyar hősök nem csak Európára tettek óriási benyomást az 1950-es években, hanem másik kontinenseken is kifejtették hatásukat – világszerte.

A kép forrása: http://www.teachwithmovies.org/guides/torn-from-the-flag.html

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Egyéb kategória

Fókuszban a közösség – Udvar 2022

Udvar. Mindenkinek kicsit mást jelent. Az új tagoknak kalandot, a régieknek szép emlékeket. Ezekből az idei rendezvényen sem volt hiány. Vendéglátónk Sárközi István volt, régi barátunk, aki szokásához híven nagy szeretettel várt minket. Az Udvar a PROKON Egyesület szervezésében épülő csapatszellemet, jó társaságot és életre szóló élményeket hozott a résztvevők életébe.

Elolvasom >
Belföld

Lesz-e jobboldali ellenzéke a Fidesznek?

A választásokhoz közeledve beindult a kampányidőszak is, melyben a rengeteg kormánypárti és baloldali plakát mellett a választó már szembe találhatja magát a Mi Hazánk arcaival is. Bár a 2018 után alakult, jobboldalra sorolt párt támogatottsága a két előbbi politikai erőhöz képest alig mérhető, az országgyűlésbe való bejutás esetén mégis fajsúlyos szereppel bírhat.

Elolvasom >
Belföld

A hét nyertese és vesztese

A hét vesztesét a magyar baloldalról választottuk, az MSZP lett az. A hazai sajtó már tavaly is a szocialista képviselők „ledarálásával” volt tele, idén pedig

Elolvasom >