27 éve halt meg Antall József

27 éve halt meg Antall József, a rendszerváltás utáni Magyarország második miniszterelnöke, az MDF első elnöke. Az eszmeiséget, ami alatt kormányzott, valamennyi mai magyar párt példaértékűnek tekinti, olyan alapokat fektetett le a nemzetpolitikában, amire a mai napig építkezni lehet.

Élete

Antall József Budapesten született 1932. április 8-án. Ősei kisnemesek voltak, apja a Független Kisgazdapárt egyik alapító tagja volt. Az érettségit a Budapesti Piarista Gimnáziumban tette le, majd ezt követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom–történelem–levéltár szakon volt hallható. Tanulmányai befejeztével a Magyar Országos Levéltárban, illetve a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott, majd tanítani kezdett az Eötvös József Gimnáziumban.

 Az 1956-os forradalomban a diáksággal együtt jelen volt az október 23-ai eseményekben, valamint részt vett a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében is. A forradalom leverése után a kommunista hatóságok vizsgálatot indítottak ellene, végül 1959-ben eltiltották a tanítástól. Ezután két évig könyvtárosként dolgozott, majd történészként tevékenykedett. Az 1964-ben megnyílt Semmelweis Orvostörténeti Múzeum-ban dolgozott sokáig, 1985-re a főigazgatói posztig jutott el. Több száz orvostörténettel kapcsolatos tanulmánya, publikációja jelent meg, számos művet szerkesztett, lektorált.

 Mikor már lehetett érezni a rendszerváltás szelét, Antall a nemzeti értékrendszerével összeegyeztethető pártot keresett. 1988 elején kapcsolódott be a szerveződő ellenzék soraiba: alapító tagja volt az Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének budapesti tagozatának. Több párt is megkereste magas pozíciókat kínálva neki, de ő a Magyar Demokrata Fórumot (MDF) választotta. 1989-ben az MDF egyik fődelegátusa volt az Ellenzéki, majd a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, kiemelkedő szerepe volt a demokratikus magyar jogállam megalkotásában. Októberben pártja elnökké választotta, majd az első szabad országgyűlési választáson, május 23-án miniszterelnökké is megválasztották.

Miniszterelnöksége alatt személye és pártja folyamatos össztűz alatt volt, munkáját az egyre romló egészségügyi állapota is nehezítette. Kormánya megalapozta az átalakulás politikai, gazdasági, illetve itthoni és külföldi feltételeit. Az MDF elnökeként koalíciót kötött a Független Kisgazdapárttal (FKGP) és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). Viszont, hogy meglegyen a kétharmados többség, az ország kormányzásának érdekében paktumot kötött az Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ), így a soraikból kikerülő Göncz Árpád lett a köztársasági elnök. Ez a megállapodás lett az alapja a magyar demokrácia parlamenti működésének. Kormányfői tevékenysége alatt több jelentős esemény is történt hazánkra nézve: megszűnt a KGST, felbomlott a Varsói Szerződés, valamint a szovjet csapatok is kivonultak az országból. A betegsége 1993-ra súlyosbodott, végül 1993. december 12-én hunyt el, mindössze hatvanegy évesen. Posztján Boross Péter követte.

Eszmeisége

A volt miniszterelnöknek a hazaszeretete erőteljesen meghatározta politikáját. Konzervatív beállítottságú emberként úgy gondolta, hogy a rendszerváltással nem kell teljesen új berendezkedést kialakítani, hanem alapként támaszkodni kell a nemzeti hagyományokra, különösen az 1848-as örökségre és az 1945 utáni tiszavirágéletű demokratikus múltra, elsősorban az alkotmányjog és az államberendezkedés szempontjából. Már 1989-ben, a kerekasztal-tárgyalások során is azon munkálkodott, hogy a külhoni magyarok iránti gondoskodás a mindenkori magyar kormány alkotmányos kötelessége legyen. Az ő javaslatára került be a következő törvény az alaptörvénybe: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A rendszerváltás utáni első szabad választás után, 1990-ben téma volt a határon túli magyarok ügye. Az MDF foglalkozott ezzel a legmagasabb prioritásban. Antall személyét sok külhoni magyar zárta a szívébe, miután pártjának III. Országos Gyűlésén, 1990. június 2-án a következőket mondta:

 „Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként, lélekben, érzésben, tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni.”

Ő emelte fel az elszakított nemzetrészek ügyét a napi politika szintjére. Kapott is érte számos kritikát és támadást, elsősorban a szomszédos országokból és a hazai ellenzék soraiból, de megmaradt szilárd elvei mellett, álláspontján nem változtatott. A határon túli magyaroknak szívén viselte a sorsát, kormányával segíteni és megvédeni akarta őket és kisebbségi jogaikat. Nemzetpolitikájával elkezdte a határmódosítás nélküli nemzetegyesítést. Olyan alapokat fektetett le, hogy arra még ma is építkezni lehet.

Sütő András író Antall József temetésén a következőt mondta:

„Senki, aki utána jön, senki, aki nyomába lép, ezután meg nem kerülheti őt abban, amit a határon kívül élő magyarságért cselekedett.”

Nyitókép: Antall József leadja szavazatát a választások második fordulójában 1990. április 8-án. Forrás: Antall 25

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >
Egyéb kategória

A hét nyertese és vesztese

A hét nyertese Orbán Viktor, ugyanis elérte, hogy négymillió magyar ember beoltassa magát, a vesztes pedig a magyar baloldal, aki belebukott az oltásellenes kampányba.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese/ vesztese

A hét nyertese Annalena Baerbock A hét nyertesét Németországban kell keresnünk, aki nem más, mint Annalena Baerbock, a Zöldek egyik pártelnöke, ugyanis a párt kancellárjelöltjévé

Elolvasom >