Hatrészes cikksorozatunk ötödik részében Rózsa-Flores Eduardonak az őszödi beszéd kiszivárogtatásában betöltött, feltételezett szerepével foglalkozunk. A róla készült cikksorozattal célunk választ adni arra a kérdésre, hogyan vált ez a sokszínű eszmeiséggel rendelkező ember a magyar közvélemény számára igencsak megosztó személyiséggé.
„Elk*rtuk! Nem kicsit, nagyon!”
2006. szeptember 17-én, nem sokkal Gyurcsány Ferenc parlamenti választási győzelme után, ismeretlen (egyesek szerint politikai kötődésű) személyek kiszivárogtatták az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszédének hangfelvételét. A beszédben többek között elhangzik Gyurcsány Ferenc beismerése, miszerint kormányzásuk alatt országszintű hibákat követtek el, „hazudtak”, illetve megkérdőjelezhető kifejezésekkel is illette az országot.
„Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”
– hangzott el Gyurcsány beszédében.
Az azóta őszödi beszédként elhíresült politikai botrány Magyarországon bizalmi válságot okozott, és Budapesten, valamint számos városban tüntetések sorozata követte, melyeken Gyurcsány lemondását követelték. A beszéd kiszivárgása nagyban hozzájárult Gyurcsány Ferenc későbbi, mai napig tartó népszerűtlenségéhez.
A műsorszám részeként
A kiszivárogtatók kilétét sokáig teóriák és találgatások övezték (és övezik a mai napig), azonban idővel egy váratlan személy is megjelent a porondon: Rózsa-Flores Eduardo.
„Az őszödi botrány 2006. szeptemberi kirobbantása, sőt, maga az őszödi beszéd is egy előre megtervezett műsorszám része volt.”
– állította 2008-ban Rózsa-Flores a hunhir.info hírportálnak adott egyik interjújában.
Rózsa-Flores állítása szerint az őszödi beszéd kiszivárogtatását maga Gyurcsány Ferenc, és az őt „manipuláló” Szilvásy György titokminiszter kezdeményezte. Elmondása szerint a beszédet a szocialisták helyszínen vették fel, majd több másolatot is készítettek belőle. Ennek célja a jobboldali ellenzék ellehetetlenítése lett volna a botrány által keltett rendkívüli helyzet előidézésével. Ezzel a lépéssel az MSZP frakció időt nyerhetett volna a hatalmon maradás érdekében, melyet elméletileg a 2006 nyara utáni költségvetési viták óriási súlya miatt kellett bedobniuk.
Rózsa-Flores elméletét Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője is hitelesnek tartotta. Megállapítása szerint az MSZP-nek, valamint Gyurcsány Ferencnek is valódi érdeke volt az őszödi beszéd kiszivárogtatása. Állítása szerint a hangfelvételeket gyaníthatóan Gyurcsány közvetlen utasításra, vagy jóváhagyásra küldhették tovább a médiának.
Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde látlelet volt a balliberális oldal valós működéséről, amelynek kórképe mind a mai napig érvényes.
– hangsúlyozta Deák Dániel a mandiner.hu-nak adott interjújában.
Út a káoszba
Rózsa-Flores beszámolója szerint először egy rangos MSZP-s politikus az őszödi beszéd hanganyagának egyik másolatát egy technikusnak adta. Az ő utasítására a technikus egy Gyuri nevű személynek adja tovább. Rózsa-Flores úgy fogalmazott, hogy „Gyuri egy régi motoros, valamikor az állambiztonság 3/2-es tisztje volt, egyébként vállalkozó”. Állítása szerint tőle kapta meg az őszödi beszéd hanganyagát.
Ebben az időben Rózsa-Flores a Fidesz-közeli Jobbik.net nevű hírportál szerkesztője volt, így a hanganyagot továbbította a lap főszerkesztőjének. Állítása szerint innen került a Fidesz kezére, ugyanis a főszerkesztővel együtt a Fidesz pártigazgatójával találkoztak Debrecenben. A felvételt a meghallgatása után visszavitték Budapestre, ahol Várhegyi Attila, Kósa Lajos, Varga Mihály, valamint Navracsics Tibor elé került az ügy. Gyurcsány Ferenc beszéde ezután nyolc példányban került ki a magyar sajtóhoz, és a rádió közvetítette először.
Cáfolatok és ellentmondások
A vádban érintett Szilvásy György cáfolta Rózsa-Flores szavait. Állítása szerint a vád alaptalan volt, és több későbbi vizsgálat is kimutatta, hogy ő semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben.
Gyurcsány Ferenc az Egyenes Beszéd című műsorban azt állította, hogy több bizonyíték is rendelkezésére állt az ügyben, hogy kik lehettek beszédének kiszivárogtatói, azonban a részletekkel nem akart foglalkozni a nyilvánosság előtt.
Brády Zoltán, a Kapu nevű folyóirat főszerkesztőjének állítása szerint Rózsa-Flores neki szintén továbbította a beszéd felvételét. Ezt azonban a műsorvezető többszöri kérésére sem tudta mivel alátámasztani.
„Vagy Kiss Péter, vagy Szilvásy György köre volt az, amely a Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo és a Kapu című folyóirat közreműködésével nyilvánosságra akarta hozni az őszödi beszédet. (…) Az MSZP-s köröknek két célja lehetett az őszödi beszéd kiszivárogtatásával: vagy Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök megbuktatása, vagy az, hogy “gumicsontot adjanak egy évig az országnak.”
– állította Brády Zoltán A szólás szabadsága című műsorban.
A Magyar Rádió esete a szállítóval
Rózsa-Flores elmélete az azt ért cáfolatok ellenére is egy lehetséges nézőpont az események valódi alakulásáról. Stumpf András, a Mandiner újságírójának története tovább magyarázza ezt a folyamatot egy másik szemszögből. Állítása szerint az őszödi beszéd első másolatát a Magyar Rádiónak egy gyanútlan motoros futár szállította ki. Ilyen formában, ráadásul ugyanettől a futártól jutott el később a második másolat az Indexhez, a harmadik az RTL Klubhoz, a negyedik pedig az Origohoz.
“A motoros futár éppúgy nem tudott semmit, ahogy az országban senki sem. Leszámítva persze az ellenzék vezérét és egy nagyon szűk, még a Fidesz elnökségénél is szűkebb kört. (…) Annyit tudott, hogy négy cím van. És négy csomag. Az egyik a rádióba lesz, a másik az Indexhez, a harmadik az RTL Klubhoz, az utolsót pedig az Origo főszerkesztőjének kell kézbesíteni.”
– írt a vihar előtti csendről Stumpf András cikkében.
Cikksorozatunk záró fejezetében Rózsa-Flores bolíviai tevékenységét, valamint halálát és annak körülményeit dolgozzuk fel.
Kép forrása: youtube.com
Egy válasz