A „felcsúti per”: elképzelés és jogi korlátok

Közeleg 2022 tavasza, amelynek egyik meghatározó politikai eseménye a magyar országgyűlési választás lesz. A média a kormánypárt és az ellenzéki összefogás közötti ütközetektől hangos. Ennek egyik felkapott eleme napjainkban Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnökének elképzelése, az úgynevezett „felcsúti per”, amelynek keretein belül szeretné elszámoltatni az Fidesz-KDNP tagjait, illetve minden, a kormánypárttal összefüggésbe hozható vagy azzal szimpatizáló személyt. Célja egy „új rendszerváltás”. A perrel kapcsolatban ugyanakkor jelenleg nincs egységes állásfoglalás az ellenzéki összefogás pártjai között.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje a 2022-es magyar országgyűlési választásokhoz – és az azt megelőző ellenzéki elnökválasztáshoz – közeledve bemutatta társaival, dr. Szigeti Flóra jogásszal és Ilyés Márton közgazdásszal az „Új Magyarország” elnevezésű programját, amelyben lefektetik elképzeléseiket Magyarország jövőjét illetően egy esetleges választási győzelem esetében. Ennek megvalósulási időkerete a kormányzás első 3, 30 és 300 napja lenne.

A tervezet nem az Ellenzéki Összefogás közös programja, hanem a Momentum Mozgalom elgondolásait képviseli, a többi ellenzéki párt egyelőre nem hozott nyilvánosságra hasonló tervezetet. Elvileg idén őszre várható egy közös program elkészítése is, amely azon megállapodáson nyugszik, hogy együtt fognak a terveken dolgozni az ellenzéki pártok és egyikük sem fog egyénileg döntéseket hozni vagy saját állásfoglalás mellett kiállni, csak és kizárólag a közösen egyeztetett programot tekintik elfogadottnak. Amíg viszont ez nem jön létre, addig minden , az Ellenzéki Összefogásban részt vevő párt olyan tervekkel állhat elő, illetve kampányolhat, amivel akar.

Az „Új rendszerváltás” program

A Momentum Mozgalom programjában kiemelkedik az „Új rendszerváltás” program, amely az alábbi ígéretekből áll:

  1. politikusok jogi és politikai felelősségre vonása
  2. Korrupcióellenes Ügyészség létrehozása (nyomravezetői díj azoknak, akik információkat szolgáltatnak be, büntetőjogi felelősségre vonás,)
  3. nyilvános parlamenti meghallgatások, amelybe a politikusokat erőszakkal (akár rendőrök által vezettetik a helyszínre)
  4. vagyonosodási eljárás intézménye, azaz, aki nem tudja igazolni, hogy milyen jogalap által jutott pénzhez, attól el kell venni
  5. Oligarcha-adó bevezetése
  6. alapítványok átellenőrzése
  7. különféle cégek vizsgálata

Fekete-Győr András szerint a „felcsúti per” lesz a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb pere

A „felcsúti per” és a Korrupcióellenes Ügyészség

A „felcsúti per” kapcsán a Momentum Mozgalom tervei között szerepel magyar kormánypárti, de akár ellenzéki politikusok, illetve politikusokhoz köthető szermélyek bíróság elé állítása. Emellett azon újságírok eltiltása a foglalkozásuk gyakorlásától, akiket propagandistának ítélnek. További céljuk dr. Polt Péter legfőbb ügyész elmozdítása, főbb hivatali vezetők leváltása és egy úgynevezett Korrupcióellenes Ügyészség létrehozása a felelősségre vonás hatékonysága és függetlensége érdekében.

A „felcsúti per” Fekete-Győr András szerint a magyar történelem legnagyobb és legfontosabb pere lesz, amelyben a jelenlegi kormány tagjait és a velük kapcsolatban álló személyeket szeretnék bíróság elé állítani. A végleges listán szereplők neveit még a Momentum Mozgalom sem tudja pontosan, de már  belekezdtek a bizonyítékok gyűjtésébe. Az információk beszerzését és a feljelentés megtételét nem ügyészek, hanem a szervezeten kívüli jogászok, közgazdászok, oknyomozó újságírók, illetve „árnyékügyészek” fogják végezni.

A rendes bíróságokat akarják felruházni olyan jogkörrel, amellyel kikényszeríthetik az ügyészségből a vádemelést. Ez amiatt nem kivitelezhető, mert a bíróságok mindenkori funkciója a vád alapján indult eljárásban történő ítélethozatal és nem azt megítélni, hogy a vádemelésnek helye van-e. A vádiratokat a 2022-es magyar országgyűlési választásokig tervezik elkészíteni, mert egy esetleges választási győzelem esetén, a „felcsúti pert” a kormányzás első napjaiban tervezik elindítani. Azonban a körülmények nem fogják lehetővé tenni a Korrupcióellenes Ügyészség felállítását, ugyanis a választások utáni esetleges győzelmet követően az új kormány megalakulásáig az előző kormány gyakorolja a hatalmat, amelyet ügyvezető kormányzásnak nevezünk.

Emellett a  jelenlegi kormánypárti politikusok tekintetében a felelősségre vonás ütközne a fennálló mentelmi jogukkal, ugyanis csak akkor vonhatják őket büntetőjogi felelősségre, amennyiben  a 2022-es magyar országgyűlési választásokon nem kerülnek be az Országgyűlésbe és nem szereznek mentelmi jogot. Azonban, ha bekerülnek, akkor mentelmi joggal fognak rendelkezni, amelynek felfüggesztéséhez az Országgyűlés kétharmados többsége szükséges. Emellett a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a hatályos jogszabályok szerint, a vádemelés előtt a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az Ellenzéki Összefogás esetleges győzelme esetén, amennyiben nem szereznek kétharmados többséget, akkor ezeket az elképzeléseiket nem fogják tudni kivitelezni.

Egy újfajta ügyészség létrehozása ezen túlmenően jogalkotást igényel, mind feladatrendszere, mind a tagok kinevezése, mind a szervezeti struktúra szabályozottságot követel meg, amely kétharmados törvényhozás nélkül nem valósítható meg. Fekete-Győr András akképpen nyilatkozott, hogy az így felálló Korrupcióellenes Ügyészség felállítása a Kormány hatáskörébe tartozó döntés lenne. Tekintettel arra, hogy az ügyészség alapvető szabályait az Alaptörvény fekteti le, így kérdéses, hogy az elképzelt szervezet ebben a formában illeszkedne-e a meglévő jogrendszeri keretek közé. A szkepticizmusnak táptalajt adhat az is, hogy az ügyészségről szóló törvény határozottan úgy rendelkezik, hogy az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész elmozdítása

A Momentum Mozgalom programjában szerepel dr. Polt Péter legfőbb ügyész nemcsak hivatalból történő elmozdítása, hanem büntetőjogi felelősségre vonása is. A legfőbb ügyészt az országgyűlési képviselőkkel megegyező mentelmi joga csak tisztsége idejének betöltése alatt illeti meg, így a felelősségre vonásához vagy a tisztségének megszűnése, vagy mentelmi jogának felfüggesztése szükséges. A legfőbb ügyészt az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával választják meg. Ezt követően kerül kinevezésre a köztársasági elnök által, ez pedig előrevetíti egy a Fekete-Győr András által elképzelt tempójú felelősségre vonás ilyen módon történő kivitelezhetetlenségét. A mentelmi jog felfüggesztése az országgyűlésről szóló törvény értelmében a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata alapján lehetséges, amelynek gördülékenysége egy kormányváltást követő időszakban kérdéses lehet.

Mi a helyzet az újságírókkal?

Az elszámoltatásokkal kapcsolatban a Momentum vezetője eltiltaná a foglalkozásuk gyakorlásától azokat az újságírókat, akiket propagandistának vélnek. A propaganda pontos fogalmát nehéz meghatározni, ugyanis nemcsak az emberek véleményének a befolyásolását jelenti, hanem egy termék, sport, vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is szolgál. Politikai szempontból, a propagandát, mint eszközt, nemcsak a jobboldali politikusok használják, hanem a baloldaliak is. Amennyiben Fekete-Győr András ezt alkalmazni szeretné, kérdéses ennek a kifejezésnek a jogszabályi szinten történő megjelenése. Amennyiben bekerülne a Büntető Törvénykönyvbe, akkor fennállna annak a lehetősége, hogy bárkit hasonló vádak alapján időlegesen vagy végérvényesen el lehet tiltani foglalkozása gyakorlásától. 

A köztársasági elnök nép általi közvetlen megválasztása

Említésre került a köztársasági elnök közvetlenül a nép által történő megválasztása is, amellyel Magyarország parlamentáris kormányformájába félprezidenciális elemek kerülnének. Ez azt jelentené, hogy a köztársasági elnök a jelenleginél sokkal erősebb legitimitással rendelkezne, ez pedig új színezetet hozna az államfő és a kormányfő közötti erőegyensúlyba.

A Momentum Mozgalom elképzelései sok szempontból ambíciózus kijelentéseket tartalmaznak, amelyek gyakorlati megvalósítása kérdéses, ugyanis a legtöbb elképzelésükhöz a magyar Országgyűlésben kétharmados többség szükséges. Az pedig, hogy mindez milyen eredményekkel járhat a magyar politikai- és jogrendszerre nézve, egyelőre megjósolhatatlan.

Képek forrása: hvg.hu / index.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >
Egyéb kategória

A hét nyertese és vesztese

A hét nyertese Orbán Viktor, ugyanis elérte, hogy négymillió magyar ember beoltassa magát, a vesztes pedig a magyar baloldal, aki belebukott az oltásellenes kampányba.

Elolvasom >
Winner/Loser

A hét nyertese/ vesztese

A hét nyertese Annalena Baerbock A hét nyertesét Németországban kell keresnünk, aki nem más, mint Annalena Baerbock, a Zöldek egyik pártelnöke, ugyanis a párt kancellárjelöltjévé

Elolvasom >