A hét nyertese / vesztese

Metszet

Metszet

A hét nyertese és vesztese egyaránt másik kontinensről került ki: egyikük az a Jacinda Ardern, aki az új-zélandi Munkáspárt jelöltjeként történelmi győzelmet aratott a helyi választásokon, másikuk pedig az a Joe Biden, aki jelenleg a regnáló elnök demokrata kihívója az Egyesült Államokban.

A hét nyertese és vesztese egyaránt másik kontinensről került ki: egyikük az a Jacinda Ardern, aki az új-zélandi Munkáspárt jelöltjeként történelmi győzelmet aratott a helyi választásokon, másikuk pedig az a Joe Biden, aki jelenleg a regnáló elnök demokrata kihívója az Egyesült Államokban.

Ahhoz, hogy a hét nyertesét megtaláljuk, szinte a világ végéig elmentünk, ugyanis Új-Zélandon keresendő a győztes. A szóban forgó személy a jelenlegi miniszterelnök Jacinda Ardern, aki a Munkáspárt jelöltjeként történelmi győzelmet aratott a szombati, új-zélandi választásokon, mivel a voksolás során a szavazatok 49%-át gyűjtötte be. Ezzel 64 mandátumhoz jutott a Munkáspárt, amivel abszolút többséggel rendelkeznek majd a törvényhozásban. Erre az 1996-os új-zélandi választási törvénymódosítás óta egyszer sem volt még példa. A győzelem egyik legfőbb oka minden bizonnyal az lehetett, hogy a koronavírus járvány jelentette kihívásokat sikeresen kezelte a kormányfő, ugyanis a járvány kezdete óta mindössze 1880 fertőzöttet regisztráltak az országban. Továbbá a kormányzás elmúlt három éve során történt a christchurchi mészárlás, valamint a Whakaari-vulkán kitörése, amiket szintén hatékonyan kezelt Ardern, így a népszerűségét sem törte derékba a két említett tragédia, illetve a járványhelyzet sem.

Új-Zélandot elhagyva és néhány időzónát visszaugorva jutunk el az Egyesült Államokba, ahol az e heti vesztesünk található, aki nem más, mint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Joe Biden. Több oka is van annak, hogy miért az egykori alelnökre esett a választás. Először is a fia, Hunter Biden korrupciógyanús ügyéről újabb részletek derültek ki, amelyek a választás előtt alig három héttel biztosan érzékenyen érinthetik Biden esélyeit. Ezeknek az új információknak a legérdekesebb pontja, hogy egy e-mail levelezés szerint Joe Biden tudott a fia kétes ukrán ügyleteiről, sőt, még segíthetett is azt eltussolni. Még a fiához kapcsolódóan egy pikáns felvétel is napvilágra került, amin egy ismeretlen nővel látható eléggé félreérthetetlen helyzetben. Azonban a fia nélkül is nehéz napjai voltak az öreg Bidennek. A héten került sor a két elnökaspiráns vitáját pótolni hivatott tévéinterjúkra. A Bidennel készült beszélgetést az ABC csatorna egyik riportere vezette, aki gáláns módon nem tett említést sem Hunter Biden korrupciógyanús ügyeiről, sem az említett videófelvételről. Ehelyett kedélyesen elbeszélgettek Donald Trump járványkezeléséről, mintegy tálcán kínálva a műsoridőt Bidennek arra, hogy az elnököt támadja. Ezzel mintegy segítették is az ügy elhallgatását, ami akár egy beismerő nyilatkozatként is értelmezhető. Mindezeket követően szinte már csak hab a tortán, hogy Joe Biden egy kampányrendezvényen arról beszélt, hogy szenátori pozícióért száll harcba idén. Ezt már 1972-ben megtette Biden, úgyhogy ezzel a botlással mindössze cirka 48 évet tévedett. Ezen a bizonyos habon pedig a csokireszelék, hogy egyes, most nyilvánosságra került dokumentumok szerint Biden felmenői között rabszolgatartók is lehettek. Kell ennél több egy hétre?

Máté Patrik írása

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >