A terrortámadások éve volt 2020

Kőházi János

Kőházi János

Bár még nem ért véget az év, de kijelenthetjük, hogy 2020 sem volt mentes az iszlamista terrorakcióktól. Legutóbb november 2-án Bécsben történt terrortámadás. Ez a magyarokat is jobban megrendítette, hiszen erre közvetlenül Magyarország mellett került sor. Nézzük meg, milyen terrortámadásokkal nézett szembe Európa eddig, 2020-ban.

Tragikusan indult az idei év Franciaországban. Január 3-án késes támadás történt a Párizstól nem messze található Villajeuif településen. Az iszlám hitre áttért Nathan Chiasson megkéselt három embert, egyikük belehalt sérüléseibe. Az elkövetőt a rendőrök még menet közben lelőtték.  

Az év második támadása a Londonban található Streatham városrész egyik forgalmas útján történt, február 2-án. A támadó, a 20 éves Sudesh Amman, először egy boltban késelt, majd az utcán szúrt le egy arra bicikliző nőt. Az elkövető nem volt a hatóság számára ismeretlen: különböző terrorcselekményekért ítélték el, viszont a rá kirótt 3 év letöltendő börtönbüntetés helyett másfél év múlva szabadult. Ahogy kilépett a börtönből, a rendőrség megfigyelés alá helyezte. Még csak egy hete volt kint, amikor végrehajtotta a támadást, viszont civilruhás rendőrök egy percen belül agyonlőtték.

A következő esethez újra Franciaország felé kell fordítani tekintetünk: április 4-én a délkelet-franciaországi Romans-sur-Isere városban a szudáni Abdallah Ahmed-Osman hét embert késelt meg, ebből ketten életüket vesztették. A szudáni származású férfi 2017 júniusában kapott menekültstátuszt, júliusban pedig tíz évre szóló tartózkodási engedélyt Franciaországban. A hatóságok a lakhelyén olyan vallásos jellegű iratokat találtak, amiben az elkövető felháborodott, hogy hitetlenek országában kénytelen élni.

A nyári időszakban, augusztus végén történt az első incidens. Berlinben az autópályán egy 30 éves iraki származású férfi elgázolt több motorost, kocsiknak hajtott neki, és amikor járműve megállt, felmászott a tetőre és a magasba emelt egy fémdobozt, amelyről azt állította, hogy robbanószerkezetet tartalmaz, és működésbe hozza, ha bárki a közelébe megy. Beszámolók szerint Allahu Akbart kiáltozott. A helyszínre érkező rendőrök leteperték, majd elszállították, robbanószert viszont nem találtak nála. A gázolásokban végül nem történt haláleset, hat ember azonban megsérült.

Szeptember 25-én Franciaországban újabb incidens történt: a 18 éves pakisztáni Zaheer Hassan Mehmood 33 éves algériai társával egy hentesbárddal megsebesített két újságírót a Charlie Hebdo szatírikus hetilap egykori szerkesztőségének a közelében. A két elkövetőt a rendőrségnek sikerült elfognia.

A következő tragédiára egy hónapot sem kellett várni. Október 26-án Párizs külvárosában kora este egy csecsen származású fiatal lefejezett egy 47 éves történelem tanárt. A kegyetlen kivégzést a csecsen férfi azért követte el, mert az oktató a szólásszabadságról szóló óráin a Charlie Hebdo szatírikus hetilapban ábrázolt Mohamed karikatúrákat mutatta meg a tanulóknak. A tanár ugyan felhívta a figyelmet arra, hogy aki sértőnek találja az iszlám prófétájának ábrázolásait, az nyugodtan elhagyhatja a tantermet, mégis számos fenyegetés érte több szülő részéről, valamint az egyik diákja fel is jelentette.

Ez a terrorakció az összes többi idei terrorcselekménynél nagyobb visszhangot váltott ki, az egész országot megrázta az incidens. A brutálisan meggyilkolt tanár emlékére nemzeti gyásznapot rendeltek el, ő pedig posztumusz megkapta a legmagasabb francia állami elismerést, a Becsületrendet.

Megdöbbentő (vagy talán groteszk?) módon, pont a terrortámadás másnapján tartották meg bevándorláspárti aktivisták a „Szolidaritás menetét”, hogy amnesztiát követeljenek az országban található mintegy körülbelül félmillió főnyi illegális migránsnak.

Két hét múlva Nizzában történt tragédia: a Notre Dame bazilikában egy késes támadó megölt három embert. A támadót a rendőrök meglőtték, de életben maradt. A terrorista két áldozatot még a templomban megölt, a harmadik még el tudott menekülni a templommal szembe lévő bárba, ahol belehalt sérüléseibe. Az egyik áldozat sekrestyésként dolgozott, a másik pedig egy idős nő volt, aki imádkozni ment a templomba. A hölgyet megpróbálta lefejezni a támadó, viszont nem tudta a fejet levágni a nyakról, a sekrestyések pedig elvágta a torkát.

Később kiderült, a férfi Mohamed próféta születésnapját szerette volna ily módon megünnepelni.

A legutóbbi terrortámadás november 2-án Bécsben, egy zsinagóga közelében történt, amikoris több radikális muzulmán automata lőfegyverekkel kezdett lövöldözni. Négy civil életét vesztette, tizenhét pedig megsebesült. Az egyik támadót lelőtték, a többit még keresik, a hatóságok legfeljebb négy elkövetőt feltételeznek. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint a támadást nagyon jól megszervezték, erre utal például az is, hogy az incidensre pont a korlátozások bevezetése előtt került sor.

Az egyik támadó, akit lelőttek a rendőrök, 20 éves volt és albán gyökerekkel rendelkezett. Ő maga már Bécsben született, és szülei is Észak-Macedóniából vándoroltak be. Az osztrák hírszerzés már ismerte, egyike volt annak a 90 osztrák iszlamistának, aki Szíriába szeretett volna utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

2020-ban tehát minden évszakra jutott legalább egy terrortámadás. A nyugat-európai államok felelőtlen bevándorláspolitikájának köszönhetően folyamatos készültségben kell lenniük, mert bár az Iszlám Állam területileg megszűnt létezni, ideológiája ennek ellenére még ma is sok új követőt talál. Az idei terrortámadások elkövetői mind migrációs hátterűek voltak, akik a radikális iszlámnak már vagy a híveként jöttek be, vagy az Európai Unió területén váltak szélsőségessé, az itt levő muszlim közösségek hatására. Felmerül a kérdés, hogy ha az Európában született, második-harmadik generációs bevándorlókat sem sikerült integrálni a társadalomba, akkor az újonnan érkezetteket miért lehetne? Minden egyes terrortámadás egy szög a multikulturális társadalom víziójának koporsójába. A nemzetállamoknak, valamint az EU-nak határozott döntéseket kell hoznia az illegális migráció visszaszorítására, valamint a terrorista akciók megelőzésére.

Kép forrása: https://www.bbc.com/

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >