Az első külföldről ránk erőltetett alkotmány

Az olmützi alkotmány

Százhatvankilenc évvel ezelőtt, 1849. március 4-én bocsátotta ki Ferenc József osztrák császár az oktrojált olmützi alkotmányt. Következő írásunkban a kibocsátásának a körülményeiről és a rá adott birodalmi reakciókról lesz szó.

A császári alkotmány kiadásának időpontja több esemény közrejátszásának a következménye. Windischgrätz tábornagy, a császári csapatok fővezére a február 26-27-e között lezajló kápolnai csata eredményéből azt a következtetést vonta le, hogy a magyarok a vereség küszöbén állnak és hamarosan beveszi csapataival az akkori magyar központot, Debrecent is. Ennek a hírnek a hatására vélte úgy az udvar, hogy elérkezett az idő az abszolutizmus nyílt bevezetésére, viszont nemcsak emiatt volt szükséges ez a lépés a császárnak és környezetének.

Ez idő tájt Kremsierben ülésezett az osztrák Birodalmi Gyűlés azzal a szándékkal, hogy kidolgozzon egy alkotmánytervezetet liberális szellemben. Ez föderalisztikus modellben képzelte volna el a birodalom jövőjét, melyben Magyarország perszonáluniós kapcsolatban lett volna az osztrák részekkel. Ezt a tervezetet viszont teljes mértékben elutasította Ferenc József és kormánya, csakhogy nyíltan nem merték elvetni, ezért kigondolták, hogy ő maga, a császár ad alkotmányt a népeinek. Ebből az elgondolásból született meg az olmützi alkotmány.

Az olmützi alkotmányt azért használjuk az oktrojált kiegészítéssel, mert ezt a normatív jogi aktust az uralkodó adta ki, valójában azt semmiféle egyeztetés nem előzte meg, azt a birodalom népeinek a tudta nélkül „adta ajándékba” a császáruk. Mindössze a császári udvar belsőbb köre tudott a készüléséről. Vagyis azt az uralkodó csak kikényszerítette, kierőszakolta. Konszenzusról szó sem volt a kérdésben, lévén egy másik alkotmánytervezet is készülőben volt.

Maga az alkotmány 16 fejezetből tevődik össze. Ezekben összesen 123 paragrafust találhatunk.

Külön fejezet rendelkezik például a birodalomról, a császár személyéről, de van benne szó külön a tartományi és külön a birodalmi ügyekről is. Ezek után tárgyalja a törvényhozói hatalmat, a hozzá tartozó gyűlésekkel együtt. Majd a végrehajtói hatalomról és annak gyakorlásáról értekezik az alkotmány, végül pedig az önálló bírói hatalom és a fegyveres erő szabályozása kerül felsorolásra.

olomouc
Az I. Ferenc József által kiadott oktrojált alkotmány német nyelvű kiáltványa

Előremutató eleme volt, hogy számos egyéni szabadságjogot biztosított. Így kimondta a törvény előtti egyenlőséget, a nemzeti és nyelvi egyenlőséget, valamint eltörölte a hűbéri alárendeltséget. A pontok többsége egy erősen centralizált, abszolutista állami berendezkedés képét vázolta fel.

A végrehajtó hatalom egyedüli feje, a császár (egy és oszthatatlan végrehajtó hatalom), a miniszterek csak neki tartoztak felelősséggel. Ugyan Ferenc Józsefnek esküt kellett tennie a birodalmi alkotmányra, de abszolút vétójoga volt és bármikor feloszlathatta a parlamentet. Tehát a képviselők csak az uralkodóval egyetértésben gyakorolhatták a törvényhozói hatalmat. Minden fontos ügy birodalmi ügynek lett minősítve (hadügy, külügy, pénzügy, kereskedelem és társaik) és ezekben az ügyekben az uralkodó szava volt a döntő, minden tőle függött.

Lényeges újdonsága az alkotmánynak, hogy az megerősíti a rendi társadalom felszámolását. Emiatt tekinti semmisnek a magyarországi áprilisi törvények határozatait is. Ebből kiindulva nem csoda, hogy a magyar önállóságot teljesen meg akarták szüntetni. Magyarország megszűnt önálló királyság lenni, és az ötödik koronatartományként tagozódott be a birodalomba, megcsonkított méretben. Az alkotmány megfogalmazása szerint:

„koronatartományok képezik a szabad, önálló, oszthatlan és felbonthatlan alkotmányos ausztriai örökös monarchiát”

Az alkotmány 71 és 75 közötti paragrafusai tárgyalják, hogy mely területek lettek leválasztva magyar korona területéről. Külön tartomány lett Erdélyből és a Partiumból; a katonai határőrvidékből; az egyesített Horvátországból, Szlavóniából és a Tengermellékből; és a Szerb Vajdaságból, amely a Bácskából és a Temesközből állt össze. Ráadásul a magyar alkotmánynak csak a birodalmi alkotmánnyal összhangban lévő pontjai maradtak érvényben.

Érdekes megvizsgálni még azt a kérdést is, hogy mi volt az utóélete ennek az oktrojált alkotmánynak. Az ugyanis kijelenthető, hogy nem azt az eredményt érte el vele az Olmützben székelő császári udvar, mint ami tervezve volt, sőt azzal homlokegyenest ellentétes hangok terjengtek a birodalomban. Ezért bár szövegét már március 6-án nyilvánosságra hozta a minisztertanács, de a háború befejeződéséig elnapolták a bevezetését.

Az összes jelentősebb birodalmi érdekcsoport sérelmezte az alkotmányt. Ide tartozott a Windischgrätz vezette föderalista tömörülés, a liberális értelmiség, de még a keményvonalas konzervatív osztrákok is. A nagy nyomás hatására az akkori kormányzat Schwarzenberg vezetésével egyszerűen nem vett tudomást az alkotmányról, később az újoncok is csak a császárra esküdtek fel.

Az olmützi alkotmány általános csalódottságot keltett, mert egyetlen nemzet igényeit sem elégítette ki. Fentebb olvasható, hogy a fontosabb osztrák politikai köröket sem elégítette ki az oktrojált alkotmány, de talán körükben volt a legenyhébb az ellenállás. Ez azért mondható el, mert még a nemzeti kisebbségek is megdöbbentek az olmützi alkotmányban olvasható paragrafusoktól, ezért több nemzetiségi elit, értelmiség elfordult az udvartól. Sőt voltak, akik a magyarokhoz pártoltak a kihirdetés után.

A legdrasztikusabb lépést mégis Magyarországon váltotta ki az oktrojált alaptörvény. Hazánkban ennek az alkotmánynak a hírére (a kiadásának híre március 17-én érkezett Debrecenbe) döntöttek úgy Kossuthék, hogy mivel látványosan nem maradt már esély a kompromisszumokra a császári udvarral, ki kell mondani az ország függetlenségét. Kossuth tárgyalásait követően végül április 14-én mondták ki közfelkiáltással a debreceni Nagytemplomban a Habsburg-ház trónfosztását és az ország függetlenségét és szuverén államiságát. Ez a cselekedet pedig nem épp egy egységes birodalom képét mutatta a nemzetközi közösségnek, az alkotmány a célját kiugróan nem érte el.

franzkönig18j
Ferenc József császár 1849 körül

Ráadásul az uralkodó, Ferenc József császár maga is feszélyezve érezte helyzetét, mert egyeduralmát szabályozta az alkotmány. Rajta kívül a Habsburg-ház más tagjai, de még a kor másik despotája, I. Miklós orosz cár is felemelte a szavát, hogy a császár kezét bármiben is alkotmány kösse meg. Ezek mindegyike abba az irányba hatott, hogy az alkotmányt tekintsék semmisnek, ne foglalkozzanak sokat vele, így bár hatályba lépett, de nem hajtották végre.

Az utolsó lépés az olmützi alkotmánnyal kapcsolatban pedig akkor történt meg, mikor Ferenc József 1851. december 31-én kiadta a híres szilveszteri pátenst, amelyben az is belefoglaltatott, hogy az olmützi alkotmányt hatályon kívül helyezik. Onnantól kezdve pedig a bevezették a császári egyeduralmat. Az új rendszer nyíltan neoabszolutista irányvonalat követett, amiben például csak autonómia nélküli közigazgatási egységek szintjére csúsztak le az addigi koronaországai a birodalomnak.

Bár a közvélemény az alkotmányosság terén deficitesnek titulálta az olmützi alkotmányt, a következő „megálló” csak még rosszabb helyzetet teremtett ebből a tekintetből, ugyanis egy sokkal jobban központosított, a császár személyére szabott rendszer került bevezetésre, aminek hatására az 1850-es éveket a neoabszolutizmus éveinek is nevezhetjük.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Egyéb kategória

Fókuszban a közösség – Udvar 2022

Udvar. Mindenkinek kicsit mást jelent. Az új tagoknak kalandot, a régieknek szép emlékeket. Ezekből az idei rendezvényen sem volt hiány. Vendéglátónk Sárközi István volt, régi barátunk, aki szokásához híven nagy szeretettel várt minket. Az Udvar a PROKON Egyesület szervezésében épülő csapatszellemet, jó társaságot és életre szóló élményeket hozott a résztvevők életébe.

Elolvasom >
Belföld

Lesz-e jobboldali ellenzéke a Fidesznek?

A választásokhoz közeledve beindult a kampányidőszak is, melyben a rengeteg kormánypárti és baloldali plakát mellett a választó már szembe találhatja magát a Mi Hazánk arcaival is. Bár a 2018 után alakult, jobboldalra sorolt párt támogatottsága a két előbbi politikai erőhöz képest alig mérhető, az országgyűlésbe való bejutás esetén mégis fajsúlyos szereppel bírhat.

Elolvasom >
Belföld

A hét nyertese és vesztese

A hét vesztesét a magyar baloldalról választottuk, az MSZP lett az. A hazai sajtó már tavaly is a szocialista képviselők „ledarálásával” volt tele, idén pedig

Elolvasom >