Álmos államok, avagy a nehéz demokrata kezdet

Turi Zsolt

Turi Zsolt

Joe Biden elnöksége várhatóan nagy változásokat fog hozni az amerikai bel- és külpolitikában, kérdéses viszont, hogy milyen mértékben tudja majd véghez vinni előzetes ígéreteit. Már most rengeteg tényező játszik össze ellene.

Az új elnökre váró kihívások

Ahogy az már a kampány során is szembetűnő volt, a demokraták jelöltje jellemében egy Donald Trumpnál sokkal határozatlanabb személyiség, melyet beszédzavarai még inkább kiéleznek. Ez elnöksége alatt is folyamatosan problémákat fog majd okozni neki, hiszen gyakran válhat majd gúny tárgyává. Szintén problémát jelenthet később, hogy kampánya alatt erőteljesen támadta a leköszönő elnök vírus-ellenes intézkedéseit, gyakran kritizálta annak hiányosságait, így amennyiben az Egyesült Államokban Biden eskütétele után belátható időn belül nem javulnak a vírussal kapcsolatos statisztikák, az hosszútávon kiváló támadási felület lesz a republikánusok számára.

Az is nehezíteni fogja az újonnan megválasztott elnök dolgát, hogy még korábban, a Trump-adminisztráció alatt kinevezett új, konzervatív és katolikus főbíróval a demokraták hátrányba kerültek a republikánusokkal szemben a Legfelsőbb Bíróságban. Amy Coney Barrett személyével együtt már 6-3 arányban billen a mérleg a konzervatívok javára.

Azonban talán a legfontosabb kérdés az éppen kialakuló Biden-Harris adminisztrációval kapcsolatban az alelnök pozíciója. Az amerikai jobboldali sajtó által hangoztatott vélemény, mely szerint a demokraták győzelme esetén az igazi vezető Biden alelnök-jelöltje, Kamala Harris lesz, igencsak megalapozott. Biden előrehaladott mentális problémái, kora (ő lehet a legidősebb hivatalba lépő elnök az USA történelmében) és esetleges egyéb egészségügyi problémái, melyek egyelőre nem kerültek nyilvánosságra, könnyen eredményezhetik azt, hogy egy bizonyos idő után rossz állapotára hivatkozva átadja az elnöki pozíciót alelnökének, melyet a gyakorlatban csupán lemondásával vagy halálával lehetne megvalósítani. A demokraták és az amerikai közvélemény őket támogató része már évek óta igényt mutat egy női elnökre. Kamala Harris így elfogadható lenne az elnöki pozícióra az amerikai baloldal szempontjából, hivatalba lépése egyfajta elégtételként szolgálna széles rétegek számára, valamint a demokraták által elvárt reformokat is sokkal precízebben és hitelesebben tudná végrehajtani.

Biden külpolitikai kilátásai

Nagy valószínűséggel az USA külpolitikája is komoly fordulatot fog venni. Trump korábban felrúgta a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt és az Iránnal való atomalkut is, és előrevetítette, hogy kész ugyanazt megtenni a WHO-val is, arra hivatkozva, hogy ezek túl sok pénzbe kerültek az amerikai adófizetőknek. Bidentől szavazói mindezen kapcsolatok rendezését, és elsősorban a párizsi egyezmény újbóli aláírását várják a jövőben. Az Európai Unió vezetése pozitívan értékeli a demokrata győzelmet, remélik, hogy a jövőben sor kerülhet az Egyesült Államokkal a kereskedelmi kapcsolatok újragondolására. Peter Altmeier német pénzügyminiszter az EU kereskedelmi minisztereinek találkozóján a következőket mondta: “Megpróbáljuk újrakezdeni a kereskedelmi szabályozásáról szóló diskurzust az Egyesült Államok és az Unió országai között.” Egyértelműen látszik, hogy sokan az amerikai-európai kapcsolatok újra rendezését várják, mely akár egy újabb szabadkereskedelmi egyezmény létrehozását is hozhatja. Hasonlóra legutóbb Barack Obama elnöksége alatt került sor.

Biden elnöki ideje alatt az amerikai-magyar kapcsolatok is komolyan átalakulhatnak. Megválasztása óta Trump jó kapcsolatot ápolt a magyar kormánnyal: kiemelte a hatékony magyar védekezést a migrációval szemben, ezzel is bizonyítva, hogy van létjogosultsága az általa megépíteni kívánt falnak a mexikói határon. Ezen felül a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok miatt is fontos volt fenntartani a két ország közötti baráti viszonyt. Biden megválasztásával azonban nagy eséllyel ez a pozitív viszony is meg fog szűnni, legalábbis erre következtethetünk a kampánya alatt Magyarországot minősítő kommentárjai alapján. Egyik kampányeseményén például negatív példaként hozta fel Magyarországot és Lengyelországot, amikor arról beszélt, hogy a világban sok helyen veszélyben vannak a demokratikus rendszerek. Válaszként Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter Biden fiának ukrajnai botrányainak felemlegetésével reagált. Az efféle adok-kapok tökéletesen előrevetíti mire is számíthatunk a jövőben, annál is inkább, mert nyilatkozatai alapján Biden kész arra, hogy jó demokrata szokás szerint az olyan országokban, ahol „veszélyben” van a demokrácia, fellépjen annak “megmentése” érdekében.

Végezetül számolnunk kell azzal is, hogy bár Joe Biden megnyerte a 2020-as elnöki választást, a remélt „blue wave” elmaradt, és nem jött létre elsöprő erejű demokrata többség. Ez pedig azt vetíti elő, hogy amennyiben a leendő demokrata kormányzás nem tudja pozitív mederbe terelni a gazdasági eredményeket, illetve Biden elképzelései a vírus visszaszorítására sem válnak be, akkor már egy kicsi népszerűségvesztés is komoly elégedetlenség-hullámot válthat ki, mely a demokraták és Biden/Harris 2024-es bukását hozhatja.

kép forrása: businessinsider.com

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Külföld

Mi lesz veled, Amerika?

Joe Biden elnöki beiktatása után két hónapon belül 11 millió illegális migránsnak adna állampolgárságot. Ha ez az elképzelése megvalósulna, az olyan folyamatot indítana meg, ami belátható időn belül teljesen megváltoztatná az ország társadalmi szerkezetét.

Elolvasom >
Külföld

Vége az európai békének?

A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején Közép-Kelet-Európában megtörtént rendszerváltások, és a nyugati integráció a tartós európai béke hamis illúzióját teremtette meg. Ellenség hiányában az európai államok csökkentették védelmi kiadásaikat. A 2015-ben új erőre kapott bevándorlás, az ezzel szorosan összefüggő iszlám terrorizmus és az ezzel szinte egy időben kitört ukrajnai polgárháború viszont cáfolták ezen intézkedések jogosságát. Az egymás után kirobbanó konfliktusok egy újabb fegyverkezési tendenciát indítottak el, mely a hidegháború óta nem látott technikai innovációt hozott létre.

Elolvasom >