Bitófáról a kormány élére – gróf Andrássy Gyula

1823. március 8-án született idősebb csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula Károly, aki a kiegyezést követően a miniszterelnöki, a hadügyi illetve külügyminiszteri tisztséget is betöltötte. Írásunkban bemutatjuk, hogyan lett az egykori ’48-as szabadságharcosból a dualista korszak első magyar kormányfője.

Az Andrássyak, bár főúri család voltak, nem váltak udvari arisztokratává, így Andrássy gróf 1847-ben ellenzéki képviselőként került a pozsonyi országgyűlésbe akárcsak korábban édesapja. Nyíltan kiállt Széchenyi politikája mellett, aki a jövő nádorát látta benne. Az országgyűlésben azonban Kossuth felirati javaslata győzött a kirobbant párizsi és bécsi forradalmak hatására. Andrássy tagja lett annak a delegációnak, amely ezt a javaslatot vitte Bécsbe a magyar forradalom kitörésének napján.

Nem csak politizált, harcolt az 1848-49-es szabadságharc jelentősebb csatáiban: ott volt a pákozdi összecsapásnál, Jellasics csapatai ellen, majd a tavaszi hadjárat során az isaszegi és a nagysallói ütközetnél, Komárom és Pest-Buda visszafoglalásánál. Ezt követően 1849 júniusában Isztambulba került egy diplomáciai megbízás keretén belül, melyre a kormány kérte fel.

andrássy1

Andrássy fő feladata az lett volna, hogy elérje az osztrák csapatok románok általi lefegyverzését, mindezt a törökök közbenjárásának következtében. A törökök azonban túlságosan tartottak az oroszoktól, így nem mertek lépni. A magyar követ annyit tudott elérni, hogy a törökök ne szolgáltassák ki a magyar menekülteket az osztrákoknak. Andrássy ezután nem sokat időzött a törököknél, még az év őszén Párizsba távozott, ahol egészen hazatértéig a magyar emigráció aktív tagja volt.

Párizsi tartózkodása alatt Magyarországon, 1851-ben képmásában Haynau parancsára felakasztották. Ennek ellenére hazatérhetett, mi több, hamarabb, mint a legtöbb emigráns, hiszen édesanyja, gróf Szapáry Etelka révén amnesztiában részesült és 1858-ban újra hazai földre tehette a lábát. A magyar politikai életbe ezt követően ismételten visszakapcsolódott és az egykori 48-as, a kiegyezés-pártiak köreihez csatlakozott. Ennek sok oka lehetett: a dualista rendszer révén Magyarország hasonló „súlycsoportba”kerülhetne, mint az osztrák birodalmi rész.  Ez azt jelentené, hogy stabilizálódna az ország állapota, gazdasági fejlődés kezdődhetne el és a „sógorok” révén Magyarország védve lenne a szlávok „tengerében”. Deák Ferenc 1865-ös híres Húsvéti cikke után pedig a kiegyezést előkészítő tárgyalások egyik vezéralakjává vált. Miután pedig Bécsben elfogadták a magyarok feltételeit, Ferenc József a „haza bölcsének” javaslatára Andrássyt bízta meg a kormányalakítással.

andrássy2

Ezt követően pedig történelmi pillanatra került sor. A ’48-’49-es események résztvevői közül kevesen fogadtak volna arra a fordulatra ami 1867 júniusában történt meg. Ekkor ugyanis Andrássy, a nem is oly rég halálra ítélt szabadságharcos helyezte a magyar koronát Ferenc József, a harcok vérbefojtójának fejére.

Miniszterelnökként elkötelezett híve és védelmezője volt a dualista rendszernek. Kormányzása alatt rengeteg előremutató intézkedésre került sor. Ekkor alakult meg az önálló honvédség, elfogadták az Eötvös József által kidolgozott népiskolai törvényt, a korszak legliberálisabb nemzetiségi törvényét, az osztrákok után a horvátokkal és kiegyeztek a magyarok, megtörtént az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása, megszületett az új polgári perrendtartás, valamint megalakult az Állami Számvevőszék. Mindezek hozzájárultak egy modern, polgárosodott Magyarország kialakulásához. A főváros világvárossá fejlődése-fejlesztése is e korszakban, Andrássy munkássága nyomán indult meg.

andrássy3

1871. november 14-ig töltötte be a miniszterelnöki pozíciót és még azon a napon kinevezték a Monarchia külügyminiszterévé. Külpolitikáját az oroszellenesség mellett a németbarátság jellemezte. 1878-ban részt vett a berlini konferencián, melyet a balkáni helyzet megoldása miatt hívtak össze. Ekkor dőlt el, hogy a Monarchia okkupálja Bosznia-Hercegovinát. Egy évvel később, október 7-én még aláírta a kettős szövetségi szerződést Németországgal, majd másnap távozott a külügyi tárca éléről. Azonban az országgyűléstől nem vonult vissza és egészen 1889-ig képviselő maradt. Egy évvel később, február 18-án Voloskoban lévő birtokán hunyt el. Halálának másnapján a miniszterelnök, Tisza Kálmán javaslatot terjesztett elő az Andrássy-emlékműről, melyet 1906-ban avattak fel a Parlament mellett.

borítókép forrása: 24.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Egyéb kategória

Fókuszban a közösség – Udvar 2022

Udvar. Mindenkinek kicsit mást jelent. Az új tagoknak kalandot, a régieknek szép emlékeket. Ezekből az idei rendezvényen sem volt hiány. Vendéglátónk Sárközi István volt, régi barátunk, aki szokásához híven nagy szeretettel várt minket. Az Udvar a PROKON Egyesület szervezésében épülő csapatszellemet, jó társaságot és életre szóló élményeket hozott a résztvevők életébe.

Elolvasom >
Belföld

Lesz-e jobboldali ellenzéke a Fidesznek?

A választásokhoz közeledve beindult a kampányidőszak is, melyben a rengeteg kormánypárti és baloldali plakát mellett a választó már szembe találhatja magát a Mi Hazánk arcaival is. Bár a 2018 után alakult, jobboldalra sorolt párt támogatottsága a két előbbi politikai erőhöz képest alig mérhető, az országgyűlésbe való bejutás esetén mégis fajsúlyos szereppel bírhat.

Elolvasom >
Belföld

A hét nyertese és vesztese

A hét vesztesét a magyar baloldalról választottuk, az MSZP lett az. A hazai sajtó már tavaly is a szocialista képviselők „ledarálásával” volt tele, idén pedig

Elolvasom >