Az elmúlt hetekben hazánkban is nagy port kavart a hír, miszerint a Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) közgyűlése helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi döntését, amely szerint egy javaslatot nyújtanak be a lovas szám lecseréléséről a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2028-as Los Angeles-i játékokra vonatkozóan. Ugyan az új számról a végleges döntést csak egy év múlva, a 2022-es kongresszuson hoznak, az idei november 4-ei bizottsági ülésen született szavazati eredmények alapján nem lehetünk bizakodók: 66-an támogatták, és mindössze 15-en ellenezték a javaslatot.
„A lovaglás akadályt jelent az öttusa fejlődésében gyakorlati és anyagi szempontból is. Már három éve gondolkodunk ezen a lépésen” – részletezte november 2-án Joël Bouzou az UIPM elnöke. A francia szakember hangsúlyozta, hogy a döntésnek nincs köze a tokiói olimpián történt incidenshez.
Emlékezetes, a mostani helyzet azután alakult ki, hogy kizárták a tokiói olimpiai öttusaversenyről Kim Raisnert, a német válogatott edzőjét, mert ököllel megütötte a lovat, amellyel versenyzője – az addig toronymagasan vezető Annika Schleu – nulla pontot ért el. Az eset után állatvédők feljelentették a német öttusázót és edzőjét.
A Pierre de Coubertin által megkomponált – lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló – öttusa az 1912-es olimpia óta szerves része az újkori olimpia programjának. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek során – például a lövészetet és a futást jelenleg együtt rendezik egy kombinált szám keretében –, de a sportágak sosem cserélődtek.
Hogy a jövőben pontosan mi lép majd a lovaglás helyére, csak találgatni tudunk. A lehetőségek közül a kerékpározás tűnik a legvalószínűbbnek.
A birkózás eltörlése is terítéken volt
Nyolc évvel ezelőtt, 2013-ban a Nemzetközi Olimpia Bizottság a birkózást is „kihagyhatónak” minősítette a világrendezvényről, és az „állandó” palettáról a „nevezési listára” száműzte. A döntést meghozó testület a NOB programbizottsága jelentését vette figyelembe, amiben minden olimpiai sportágat értékeltek 39 szempont alapján. Többek között a sport népszerűsége, a versenyek látogatottsága, nézettsége, és a sportág elterjedtsége alapján. Ezen értékelésen csúszott el majdnem a birkózás.
Az akkori értesülések szerint az olimpiai szám megszüntetéséről szóló döntés lehetőséget biztosított a NOB számára, hogy megvizsgáljon más sportágakat, a sportszám repertoár bővítése, variálása céljából. A kiválasztott új sportágakkal bocsátották szavazásra a több évezredes múlttal rendelkező birkózást is. Így végül 2013 szeptemberében, a NOB Buenos Aires-i ülésen a hagyomány győzedelmeskedett. A szavazatok alapján birkózás (49) megelőzte baseball/softballt (24) és a fallabdát (22). Nenad Lalovics, a Nemzetközi Birkózó-szövetség (FILA) elnöke akkor ezt a napot a sportág háromezer éves történetének legfontosabb napjának nevezte, amelynek köszönhetően a 2020-as, és 2024-es olimpiai szereplés is biztossá vált a birkózók számára.
Az ökölvívást a bírók miatt akarták száműzni
A 2016-os riói rendezvényen történt események (több ökölvívó mérkőzésen bundagyanú merült fel) után erősödtek fel a sportág olimpiai kizárásáról szóló hírek. Mára már bizonyítékok is igazolják, hogy az említett évi játékokon legalább tizenegy mérkőzés eredményét manipulálták. A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) ennek hatására felfüggesztette az olimpián szereplő bírókat, illetve vizsgálatot indított ellenük. Az AIBA azóta rendszeresen összetűzésbe keveredik a NOB-bal, amely azóta rendszeresen támadja a szervezetet mind a bíráskodás, mind a vezetés, mind pedig pénzügyekkel kapcsolatban. A 2016-os rendezvény után az AIBA új elnökének, Gafur Rahimov megválasztása okozta a legnagyobb konfliktust a két intézmény között. A NOB előre figyelmeztette a szövetséget, hogy nem szeretnének egy olyan elnököt a szövetség élére, akinek feltételezhetően alvilági kötődései vannak. Ennek ellenére a Kongresszus 2018 novemberében mégis megválasztotta őt az AIBA első emberének. Továbbá a hírek szerint a NOB nem talált egy átfogó, független pénzügyi jelentést sem az AIBA gazdálkodásáról az elmúlt évekre vonatkozóan. Mindezek hatására NOB felfüggesztette a kifizetéseit az AIBA felé, valamint a Tokió Olimpián sem rendezhették meg az ökölvívó bajnokságot. Azt a NOB ökölvívással foglalkozó munkacsoportja bonyolította le. Azóta az AIBA eltávolította Rahimovot az elnöki pozícióról. Helyette egy ideiglenes elnököt neveztek ki a marokkói Mohamed Moustahsane személyében. Később, 2020 végén Umar Kremlev lett az új vezetője a szövetségnek, aki reformokat ígért. Ám Thomas Bach NOB-elnök legfrissebb nyilatkozata szerint az AIBA-nál továbbra is gondok vannak. Emiatt bizonytalan az ökölvívás sorsa a 2024 Párizsi játékok előtt.
A jelen, és a jövő
A Tokiói Olimpián olyan új, klasszikusnak nem nevezhető sportágakat is köszönthettünk, mint például a szörf, a gördeszka, vagy a falmászás. A legújabb hírek szerint 2024-ben pedig egy újabb különös sportág fog debütálni az ötkarikás játékokon, ez pedig a breakdance lesz. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság indoklása szerint az új sportágak felvételének egyik fő szempontja az, hogy az adott sport űzése mindenki számára elérhető legyen.
Ezen logika mentén a szörf állandó szereplése a versenyszámok között például erősen megkérdőjelezhető, hiszen számos országnak nincs tengerpartja, így csak költséges (ha van egyáltalán) hullámmedencében, vagy a szülőföldtől távol van lehetőség a sport űzésére. Nekünk, magyaroknak nagyjából 500 kilométert kell utaznunk azért, hogy egyáltalán tengerpartra jussunk, ám azok – nagy valószínűséggel – alkalmatlanok a szörfözésre. A hullámlovaglás mindezek ellenére a 2024-es Párizsi Olimpia programján is szerepet kapott. A versenyeket a francia fővárostól, több mint 15 ezer kilométerre, Tahiti erre a célra kijelölt strandján fogják megszervezni. Tehát Franciaország a saját tengerpartjaival sem tud megfelelő körülményeket biztosítani sem a sport űzéséhez, sem a versenyszámok lebonyolításához, a NOB valamiért mégis fantáziát lát benne. Pedig ezek alapján a szörf kicsit sem sorolható a „mindenki számára elérhető” kategóriába.
