Chico a reflektorfényben: Rózsa-Flores Eduardo élete (IV. rész)

Egyesek szerint felszabadító és forradalmár volt, mások szerint zsoldos és bérgyilkos, és van, aki úgy gondolja, soha nem találta igazán a helyét a világban. Vajon melyik állítás állhat a legközelebb a valósághoz?

Hatrészes cikksorozatunk negyedik fejezetében Rózsa-Flores Eduardo utóéletével, írói-újságírói, költészeti munkásságával, filmszerepeivel, valamint Bolíviába való hazatérésének az okaival foglalkozunk. A róla készült cikksorozattal célunk választ adni arra a kérdésre, hogyan vált ez a sokszínű eszmeiséggel rendelkező ember a magyar közvélemény számára igencsak megosztó személlyé.

Harcosból (ismét) publicista

A délszláv háborúból való leszerelése és hazatérése után szinte azonnal írni kezdett. Első könyve „Mocskos Háború” címmel jelent meg 1994-ben, a második pedig 1996-ban „Hallgatás Hadművelet” címen. 1999-ben adták ki a „Meghaltunk és mégis élünk” című, visszaemlékezéseit tartalmazó kötetet.

Termékeny költő volt. Már háborús tevékenysége előtt is rengeteg verset írt, amelyet hazatérése után is tovább folytatott. 1999-ben „Hűség” címmel kiadta az első, 2001-ben „Állapot: két háború között” címmel a második, 2003-ban „Disznóságok gyűjteménye” címmel a harmadik, 2004-ben pedig „69 titok” címmel a negyedik verseskötetét. 2011-ben jelent meg az utolsó, halála után kiadott, „Nem várok rád többé” című verseskötete.

Írói és költői munkássága mellett számos folyóirat szerkesztésében is részt vett. Többek között a Lelkiismeret ’88 honlapjának főszerkesztője, a Kapu főmunkatársa, a Leleplező egyik szerkesztője, az Ellenkultúra.info alapító-főmunkatársa, valamint a Hívó Szó főszerkesztője is volt. Egyes vélemények, és saját bevallása szerint is az újságírói munkássága által került birtokába Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének hangfelvétele, és szerepe volt annak kiszivárogtatásában is. Erről a következő fejezetben lesz bővebben szó.

Frontról a filmvászonra

Rózsa-Flores hazánkban gyorsan felkapott személyiséggé vált kalandos életútja miatt. Ez olyannyira így volt, hogy több filmet, dokumentumfilmet és interjút is készítettek vele, illetve róla. 1996-ban szerepelt a Bolse Vita című magyar filmdrámában. 1997-ben a Vizualizáció című film főszerepét alakította. Ugyanezen évben a Kisváros című magyar televíziós sorozatban játszott 11 részen keresztül, több szerepben is.

Dokumentumfilmekben is szerepelt, például a Különös történetek (2008) című televíziós műsorban, valamint megjelent a Magyarok a balkáni háborúban (1999) című dokumentumfilm-sorozat összes részében is. Életpályáját is megörökítették: a Chico (2001) című háborús kalandfilmben ő maga a főszereplő. Életútját mutatják be latin-amerikai gyermekéveitől, egészen a horvátországi harctérig. A filmet Fekete Ibolya Balázs Béla-díjas filmrendező rendezte.

Kepes Krónikája

2008 októberében Rózsa-Flores hazatért Bolíviába. Ennek pontos okai sokáig ismeretlenek, vitatottak és homályosak voltak. Azonban volt valaki, aki titokban tudott valós szándékairól. Kepes András író, újságíró, akivel több ízben dolgozott együtt, és évtizedes barátja volt Rózsa-Floresnek.

„Másfél évtizede követem Eduardo életét. Három dokumentumfilmet forgattam róla, a legutóbbit tavaly októberben láthatták ebben a sorozatban. Az utolsó forgatás után Eduardo arra kért, hogy készítsek vele még egy interjút, de tartsam titokban.”

– számolt be Kepes András a Különös történetek (2008) című televíziós műsorban.

Az interjút videókazettára vették fel, amelyet Rózsa-Flores kifejezetten Kepes számára hagyott hátra

azzal a céllal, hogy valódi szándékait és tetteinek okait ismertesse azokkal, akikkel egy esetleges történés miatt ezt már nem tudná megtenni.

A kazetta tartalmát végül Eduardo halála után néhány nappal, a Különös történetek című televíziós műsor egyik részében Szászvári Linda, Rózsa-Flores egykori élettársának jelenlétében mutatták be.

Káosz az otthon bölcsőjében

Rózsa-Flores: Nos… Két dologra gondolván kértem meg, hogy üljünk le és beszéljünk. Az egyik az, hogy még mielőtt bármi történik, amihez közöm lesz a következő napok, hetek, hónapokban, el szeretném magyarázni, mesélni neked, hogy miért döntöttem úgy, hogy elfogadom ezt a felkérést (el fogom mondani, miről van szó, természetesen). A másik az, hogy hát benne van a pakliban, hogy esetleg… Történik velem valami…

Kepes: Akár az, hogy nem maradsz életben?

Rózsa-Flores: Igen. Hát… Vagyok már olyan… „Öreg”, vagy felnőtt, hogy ezzel is számolnom kell. És… Nem tudom… Te úgy diszponálsz ezzel az anyaggal, ahogy gondolod, vagy ahogy jónak látod.”

Ezekkel a vészjósló mondatokkal kezdődött Kepes András titkos interjúja Rózsa-Floresszel, aki ezután elmesélte szülőországának, Bolíviának az akkori helyzetét. Ebben az időszakban már régóta hatalmas feszültség uralkodott az ország négy keleti tartománya, köztük szülővárosa, Santa Cruz és az ország nyugati része között, ahol a főváros, La Paz is fekszik.

A keleti, természeti kincsekben gazdag tartományok állították elő Bolívia javainak zömét, valamint itt élt a bevándorlók leszármazottjainak többsége is. A keletiek sérelmezték, hogy a frissen újraválasztott Evo Morales elnök szocialistának nevezett kormánya egyre nagyobb összegeket követelt a megtermelt javakból, központi elosztás céljából. Ebből kifolyólag a keleti területeken szeparatista mozgalmak vetették meg lábukat, de a nyugatiak ezt nem hagyhatták szó nélkül. A “hangoskodókat” több helyszínen sortűzzel próbálták meg elcsendesíteni.

Santa Cruzban egy tartományi védelmi szerv felállítását tervezték, melynek feladata lett volna a köztulajdon védelme, a közbéke, köznyugalom, és a vezető személyek védelmének biztosítása törvényi háttérrel. Az erről szóló rendeletet megszavazták, ám ez már semmit sem segített: a helyzet tovább romlott, látszólag megállíthatatlanul.

Cikksorozatunk következő részében Rózsa-Flores Eduardonak az őszödi beszéd kiszivárogtatásában betöltött, feltételezett szerepével foglalkozunk.

Kép forrása: nol.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Egy válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Belföld

Kizárásokkal indította a nyarat az MSZP

Kizárták az Magyar Szocialista Pártból (MSZP) Szakács László országgyűlési képviselőt, egykori elnökhelyettest. A baloldali politikus ellen az a gyanú merült fel, miszerint át akar igazolni a Gyurcsány Ferenc vezette Demoratikus Koalícióba (DK), ezért az MSZP Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa határozatában kizárta őt a pártból.

Elolvasom >
Belföld

A víz, amely újra vérré vált

Csütörtök reggel 10 óra van. Kicsivel több, mint 12 órával ezelőtt kezdődött a német – magyar mérkőzés. Életem meccse volt ez. A végeredmény 2-2 lett, győztünk, de nem nyertünk. Ezzel az eredménnyel búcsúzik a magyar válogatott az Eb-től. Ilyen játékkal nem szégyen kiesni. Ne is szégyellje senki!

Elolvasom >
Quo vadis? - Történelemi rovat

Száz éve jött létre a kisantant

Ma száz éve Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia szövetségre lepésével létrejött egy regionális politikai-katonai szövetség, az úgynevezett kisantant. A hazánk megcsonkításából hasznot húzó államok így próbálták megtartani a stabilitásukat a térségben, gátat vetni a Habsburg-restaurációnak, valamint bármilyen magyar revizionista törekvésnek.

Elolvasom >