Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Német Klaudió, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem történelem mesterképzéses, modern kori magyar történelem specializációs hallgatója a második, nemrég megjelent könyvében egy ikonikus vajdasági személy, Csubela Ferenc történetét írja le. Személye a jelentős politikai, közéleti és kulturális szerepe ellenére a fiatalabb generációk számára kevésbé ismert.

Ennek fő oka, hogy halála után keveset foglalkoztak az emlékével és örökségével. Ezt az űrt hivatott betölteni a kötet. Klaudió a korai középiskolás éveiben már foglalkozott Csubela életével és munkásságával egy helytörténeti kutatás által, de a róla szóló könyvet már egyetemistaként írta meg.

Ki is volt a szerző által “rebellis” jelzővel megilletett Csubela Ferenc?

A könyv jelentősége, felépítése

Mivel jómagam is vajdasági magyar vagyok, és én sem tudtam sem azt, hogy ki is ez az ember, sem azt, hogy mit tett a vajdasági magyarságért, úgy éreztem, ez a könyv hozzám is szól. A könyv témájában igencsak hiánypótló műnek számít. Csubela Ferenc életéről szinte semmilyen összegző mű nem keletkezett, egészen ez idáig. Így a könyv témájában egy másik könyvhöz sem hasonlítható. Ezzel számomra már ezen a ponton kivívta első pozitívumát: a témában egyedüli, összefogó munkaként az első pillanattól kezdve érdeklődést szít az azt olvasókban. A könyv olvasása közben egyetlen egy kérdés kavargott a fejemben: Hogyhogy nem hallottam még erről az emberről egyszer sem?

A könyv a kinyitása után sem veszít varázsából. Az olvasása során Csubela Ferenc egyre inkább jelentőssé váló, komoly pozitív progresszivitást mutató politikai tevékenységét használja főszálként a szerző. Két különböző korszakot különbözet meg egymástól.

Az első rész Csubela életének korai szakaszáról és tevékenységéről, valamint személyének lokális, Topolyára és Bácskossuthfalvára irányuló jelentőségéről szól, amely kihatással volt a vajdasági politikára; A második rész délszláv háborúk alatti életpályáját dolgozza fel. Csubela lokális jelentősége ekkor vált vajdasági szintűvé. A második korszakról szóló része a könyvnek ebből kifolyólag jóval tartalmasabb, mint az első.

A kötet három recenzense Csík Ádám Lajos és Nagy Tibor történész, valamint dr. Juhász József, a Magyar Tudományos Akadémia doktora voltak. A kötet kapcsán készült egy véleményösszefoglaló Vélemények a Kárpát-medencéből címmel. Ebben magyarországi, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, valamint szlovákiai magyar fiatalok fejezték ki véleményüket Német Klaudió kötetéről, valamint Csubela személyéről.

A könyv tartalma

A könyv Klesch Barnabás Dávid politológus előszavával kezdődik. A szerző egy hosszabb felvezetés után Csubela korai életéről ír, melyben a szülőfalujának, Bácskossuthfalvának politikai, kulturális és közéleti képviselőjeként tevékenykedik. Megtudhatjuk, hogy némi kudarc is kíséri munkásságának ezen szakaszát. Ezekben a fejezetekben Topolya viharos időszakairól is olvashatunk 1966 és 1973 között. Ezáltal egy általános korkép alakulhat ki az olvasóban arról, hogy mennyire is volt a titói Jugoszlávia a kisebbségi jogok érvényesülésének Mekkája.

Ezt követi Csubela kulturális és társadalmi tevékenysége, majd délszláv háborús tevékenységével folytatódik és szinte ér is véget. Ebben az időszakban vált a vajdasági politika egyik meghatározó személyévé. Először, mint a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség (VMDK) képviselője, majd háborúellenes tevékenységével, és végül, mint az akkor megalakult Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) első elnöke. Megtudhatjuk, hogy míg Csubela a vajdasági magyarság politikai életben, mint a VMSZ első elnöke miként küzdött a helyi magyarság jólétéért és kulturális fejlődéséért, addig párhuzamosan milyen közéleti tevékenységek része volt.

A szerző a tartalmat Csubela rejtélyes halálának taglalásával, személyének mai megítélésével és egy végszóval fejezi.

A szerző stílusa

Innen már talán mondhatnánk azt is, hogy a könyv sikeresen bemutatja Csubelát, ezzel méltó emléket állítva neki. Egy dolog azonban még szükséges a könyv sikerességéhez.

Röviden összefoglalva a szerző stílusa megnyerő, aprólékos és tárgyilagos. Egy történelmi témával foglalkozó műről beszélünk, és első ízben kísérli meg egy ma már kevésbé ismert személy életét feldolgozni. Ennek fényében az egyik legfontosabb tényező a tartalom minősége mellett annak történeti hűsége, az írónak a személyhez való objektív hozzáállása is. A szerző ennek megfelelően objektív módon kezeli Csubela Ferencet, személyének és munkájának minden szegletét figyelembe véve mutatja be őt az olvasónak. Ezzel az írói módszerrel egy egész, több szemszöget is figyelembe vevő képet alkot személyéról.

Mi sem mutatja ezt jobban, hogy az író amellett, hogy sikeres politikai és közéleti törekvései, és alapvetően pozitív személyisége mellett több politikai és közéleti kudarcot, valamint több botrányt is bemutat, melyek akár teljesen megalapozottan Csubela nevéhez (is) köthetőek. Mindeközben írott források, interjúk, visszaemlékezések és saját kutatások egész garmadáját használja fel a részletesség érdekében.

Verdikt, saját vélemény

Csubela Ferenc egyik legmeghatározóbb emberi tulajdonsága, hogy egyedi szinteken autonóm egyéniség volt, aki nem engedett a megkötéseknek és a kompromisszumnak, legalábbis akkor, amikor kisebbségi nemzetének érdekeiről volt szó. Ezt a szerző tökéletesen átadja az olvasónak, miközben végig a valósághoz szorítkozik.

Német Klaudió nagyot vállalt, de azt minden pontján jól teljesítette. Végsősoron elmondható, hogy a könyv méltó emléket állít Csubela Ferencnek, amely talán segíthet fenntartani egy elfeledett lázadó történetét.

Témájában ugyan egy vajdasági élettörténetet dolgoz fel, ennek ellenére nem csupán a vajdasági magyaroknak ajánlom elolvasását. Csubela útja bárkinek egy érdekes és példás tanmese lehet arról, hogy saját nemzetünk függetlensége, jóléte és jogai sokszor az egyik legfontosabb érték, amit érdemes ápolnunk, akár harcolnunk is érte.

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Vélemény

Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Elolvasom >
LMBTQ genderaktivista mesét olvas gyerekeknek
Belföld

“Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek!”

Mint ismert, az Országgyűlés a november 30-i ülésén döntött a gyermekvédelmi népszavazás elrendeléséről, a referendumot pedig a köztársasági elnök fogja majd kiírni. Az LMBTQ-lobbi ugyan még nem ivódott be szervesen a magyar társadalomba, de térnyerése folyamatos, ezt próbálja majd korlátozni a népszavazással a kormány.

Elolvasom >
Külföld

„Cancel Sport” az Olimpián?

Birkózás, ökölvívás, öttusa – három klasszikus sport, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni az ötkarikás játékokat, hiszen már az ókori Olümpiának is szerves részei voltak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégis évek óta kísérletezik az évezredes tradíciók eltörlésével. Úgy tűnik ezúttal sikerrel járnak. De mi a jövő? Milyen új sportágakkal bővülhetnek az Olimpiai Játékok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Elolvasom >
Belföld

Pilinszky 100: A magára hagyott ember oltalmazója

1921. november 27-én, 100 éve született a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Cikkünkben az Ő életútjára és munkásságára emlékezünk meg.

Elolvasom >