Egy kalandos pályafutás kezdete: Rózsa-Flores Eduardo élete

Egyesek szerint felszabadító és forradalmár volt, mások szerint zsoldos és bérgyilkos, és van, aki úgy gondolja, soha nem találta igazán a helyét a világban. Vajon melyik állítás lehet a legközelebb a valósághoz?

Hatrészes cikksorozatunk első részében Rózsa-Flores Eduardo bolíviai-magyar-horvát újságíró, színész, író, filmproducer, költő, publicista és katona korai életével foglalkozunk. Életútjához a politikai és a vallási színterek végigjárása, a délszláv háborúban való részvétele, a bolíviai ellenzék támogatása és szülővárosa védelmének megszervezése, valamint több filmszerep, írói-újságírói és költészeti mű létrejötte is köthető.

A róla készült cikksorozattal célunk választ adni arra a kérdésre, hogyan vált ez a sokszínű eszmeiséggel rendelkező ember a magyar közvélemény számára igencsak megosztó személlyé.

Kalandos ember, kalandos család

Eduardo Rózsa-Flores 1960. március 31-én született Bolíviában, annak legnagyobb városában, Santa Cruz de la Sierrában, magyar apától és katalán anyától. Apja a zsidó származású magyar, Obermayer Rózsa György festőművész, anyja pedig a katalán származású Nelly Flores Arias tanárnő volt. Így Eduardo bolíviai és magyar állampolgársággal rendelkezett.

Rózsa-Flores kamaszkoráig Bolíviában nevelkedett, jezsuita oktatásban részesült. A család 1972-ben, Hugo Banzer Suárez államcsínye utáni diktatúrája elől Bolíviából Chilébe költözött, majd mikor ott is egy katonai diktatúra kezdett kibontakozni Augusto Pinochet hatalomátvételével, a család Svédországba disszidált 1973-ban, politikai menekültként. Végül 1974-ben költöztek Magyarországra.

Beszámolókból kiderül, hogy Rózsa-Flores családja igencsak ellentmondásos volt, ami későbbi életét is végigkísérte. A hithű kommunista apa és a keresztény anya között több eszmei összetűzés is történt, többek között édesapja miatt kényszerültek Chilébe költözni, ugyanis a Banzer-diktatúra szélsőséges antikommunista politikát folytatott.

„Édesanyám és a családja, katolikusok; édesapám, egy makacs marxista és ateista. El lehet képzelni az otthoni „karneválokat” nyilatkozta Rózsa-Flores családjáról az El Deber de Santa Cruz újságnak, egy 2005-ben adott interjújában.

Che Guevara nyomában

Rózsa-Flores Budapesten járt középiskolába, a Szent László Gimnáziumba 1979-ig. Tanulmányait a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán folytatta azzal a céllal, hogy visszatérjen Latin-Amerikába. Ebben az időben Rózsa-Flores saját bevallása szerint is szocialista eszméket vallott, és hitt Che Guevara forradalmában, a szocializmus sikerében.

Ernesto „Che” Guevara Dél-Amerika egyik legmagasztaltabb marxista forradalmára volt, aki a Fidel Castro által fémjelezett kubai forradalom egyik vezetőjeként vált hírhedtté. Che úgy hitte, hogy a kontinensre jellemző tömeges szegénységet és vagyoni egyenlőtlenséget fegyveres forradalom, és a felfegyverzett nép által védett „igazi” szocializmus által lehetséges megoldani. Ugyan módszerei megkérdőjelezhetők voltak, a „latin-amerikai álom” eszméi a kubai sikerekkel, majd bolíviai mártírhalálával hatalmas visszhangot keltettek kontinens- és világszerte.

„Nem tagadom; ha valami abban az időben a szemem előtt csillogott, akkor az Che, a csonka gerilla képe és annak a dolognak a folytatása, amit ő nem tudott sikerre vezetni.” – nyilatkozott Rózsa-Flores az El Debernek.

A csalódás

Világnézete azonban nemsokára egy hatalmas fordulatot vett: képzésének befejezése érdekében a Szovjetunióba küldték, ahol csalódik az „igazi szocializmusban”.

Ennek oka a rezsimmel való szembekerülése, annak gyakorlati megtapasztalása volt: Rózsa-Flores sérelmezte a valójában csak ötletek szintjén működű szocialista rendszert és annak erkölcstelenségét. Saját bevallása szerint azzal kényszerült szembesülni, hogy a valójában csak a hatalmuk megtartásában érdekelt politikai-ideológiai elit a szocialista eszmék nevében számtalan olyan bűncselekményt követett el, amelyet nem tudott lemosni magáról.

1984-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kezdett tanulni filozófia szakon. 1989-99-ben az ELTE Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) utolsó titkára volt. Rózsa-Flores saját bevallása szerint KISZ-titkársága alatt is deviáns volt: a baloldalon belül támadta az általa „hivatalos baloldaliaknak” nevezett személyeket.

Bölcsészettudományi diplomáját 1991-ben szerezte meg, ezután újságíróként kezdett dolgozni. Első munkája a kubai hírügynökségnél, a Prensa Latinánál volt. Ekkor nyílt ki igazán a világ számára: állása által nemsokára egy igencsak kalandos életpálya első lépcsőfokaira lépett rá.

Cikksorozatunk következő részében Rózsa-Flores csatlakozását dolgozzuk fel a délszláv háborúba.

Kép forrása: nol.hu

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email
Friss hírek

Legfrissebb híreink

Hírek
Belföld

Újraindítási gondolatok, tárgyalások, tőzsde, oltás, sport – Ezek történtek a héten

Húsvét után meglehet a két és félmillió beoltott és elkezdődhet az újraindítás. Orbán Viktor lengyel és olasz szövetségeseivel tárgyalt Budapesten. Gyurcsány Ferenc is megkapta az oltás . Már a járvány előtti szinteken a magyar tőzsde, közel a történelmi csúcs. Áder János ünnepi beszédében az ellenzéket bírálta. Sima magyar siker Andorrában. Erdő Péter bíboros szerint az egy éve tartó járvány mindenkit kimerít.

Elolvasom >
Belföld

Román és ukrán szemétben fuldoklik a Tisza

Veszélyben a Tisza élővilága. Ukrajnából és Romániából már lassan két évtizede minden áradással szeméthegyek úsznak át hazánkba. A magyar szakemberek minden erejüket bevetve dolgoznak azon, hogy megakadályozzák a katasztrófát, azonban a román és ukrán hatóságok részéről csak felületi megoldásokat tapasztalhatunk.

Elolvasom >
Belföld

Közös munka Európa reneszánszáért

Egy új, uniós, jobboldali összefogásról tárgyalt csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök, Matteo Salvini, az olasz Liga vezetője és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A három politikus a találkozón a járvány utáni Európai Unió újraindításáról és az európai identitás újragondolásáról is egyeztettek.

Elolvasom >