Egy kisebbségi önkormányzat gazdasági lehetőségei

Szeptember 24-én Kovács Viktor, Topolya község mezőgazdasággal és gazdasággal megbízott tanácstagjával beszélgettek a PROKON tagjai.

Kovács Viktor, Topolya község tanácstagja volt a PROKON vendége, aki a Vajdaság gazdasági szektorainak tulajdonságairól, megoldandó problémáiról és több ezeket támogató kezdeményezésről beszélt. Ezen belül is leginkább Topolyára, mint községre (a ’község’ egy szerbiai közigazgatási egység, amely leginkább a járásra hasonlít Magyarországon) fókuszált, bár érdemes kiemelni, hogy a vajdasági és a lokális topolyai helyzet a legtöbb aspektusában azonos képet mutat.

Igahajtó a pácban

Kovács a beszélgetés első felében kiemelte, hogy a vajdasági gazdaság egyik legjelentősebb szektora a mezőgazdaság, a földművelés, és az ezzel szoros összefüggésben lévő állattenyésztés. A jó termőföldek megléte miatt Topolya községben is a mezőgazdasági tevékenység az egyik legjelentősebb. A földművelők, állattenyésztők és az állati eredetű élelmiszeri termékeket árusítóknak száma egy ideig folyamatosan növekedett, a szektor fejlődött.

Napjainkban azonban több problémával küzd. A helyi tendenciák jelenleg azt mutatják, hogy csak a legnagyobb földterületekkel és a legnagyobb állatállománnyal rendelkező termelők fognak tudni hosszú távon fennmaradni. Számukra fizetődik csak ki tevékenységük, a kisgazdaságok és a kisebb állományú állattenyésztők szépen lassan eltűnnek majd. Emiatt az általános állatállomány is jelentősen lecsökkent az évekkel ezelőtti számokhoz képest. Ez annál szembetűnőbb, minél régebbre tekintünk vissza az időben. Éppen ezért Topolya község önkormányzata évről-évre kiírja a kistermelőknek szóló mezőgazdasági pályázatát, ezzel is segítve megmaradásukat, fejlődésüket.

„Míg az idősebb gazdák mindig azt mondják, hogy nem lehet évekre lebontani a mezőgazdaságot, és a siker érdekében sokszor nagy mínuszokat bevállalva is csinálni kell tovább, ez most már nem működik. Ez még a nagy tőkék befektetésével, mint pl. új épületekkel, gépekkel és takarmánnyal is így van, még ezekkel együtt sem térül meg sokszor a befektetett munka a gazdák számára.” – mondta Kovács Viktor előadásában.

Kovács elmondta, hogy ennek fő oka az árakban keresendő. A mezőgazdasági termények árai évek óta ingadoznak. Emiatt a szektor fejlesztése, különböző újítások bevezetése is hasonló módon lehetetlenné vált. Erre egy ékes példának hozta fel a tejtermelők lázadását, amely során rengetegen hagytak fel munkájukat, mivel a tejet csak nagyon alacsony, nem kifizetődő áron tudták eladni.

A Prosperitati által folyósított támogatás ekkor még „mentőövet tudott nyújtani”, amivel legalább tíz évre kitolódott a folyamat, viszont a mélyebben gyökerező problémákra a megoldás máshol keresendő.

Prosperitati és a vállalkozói krízis kérdése

Az előbb említett Prosperitati Alapítvány hatalmas népszerűségnek örvend Vajdaságban. 2016-tól kezdve indít pályázatokat olyan emberek és családok számára, akiknek házra, földekre vagy egyéb juttatásokra van szükségük, biztosítva ezzel sok magyar szülőföldjén való boldogulását, otthon maradását.

A mezőgazdasági szektor is nagy támogatásokat kapott, sokan jutottak plusz földekhez és különböző bővítésekhez az alapítvány által. Emellett a Prosperitati olyan falusi házakat juttatott rászorulók számára, amelyek később nagy valószínűséggel lakatlanná váltak volna. Így történhetett az, hogy olyan családok is házhoz juthattak, akik addig albérletben laktak.

Kovács Viktor szerint a 2015-ös elvándorlási hullámban külföldre költözöttek 25-30 százaléka tért vissza a házvásárlások és a bővülő munkahelyek hatására. Több pályázat alapfeltétele volt az, hogy házasságban élő párok pályázhatták meg. Ennek hatására nagy mértékben megnőtt a házasságok száma, még úgy is, hogy ezt a feltételt később mellőzték.

A kezdő vállalkozások támogatása volt a Prosperitati egyik legsikeresebb kezdeményezése. Pályázataik elősegítették új munkahelyek megteremtését. Ez annak fényében is nagy eredmény, hogy a vállalkozói, céges szektor hasonló cipőben járt, mint a mezőgazdasági. Kevesen vállalkoztak, és kevés cég létezett a területen. A kis méretűek mellett a közép-, és nagyméretű vállalkozások is jelentős juttatásokhoz juthattak. Ennek hatására újabb munkahelyek jöttek létre a Vajdaságban, amely a lakáspályázatok mellett szintén tényező volt a lakosok hazatérésében.

A koalíciós kormányzás tulajdonságai

Kovács Viktor arra a kérdésre, hogy a VMSZ és a Szerb Haladó Párt koalíciós kormányzása milyen előnyökkel és hátrányokkal járthat a topolyai kisebbségi önkormányzatra nézve, a következőképpen felelt:

„Jelenleg azt látni a koalíciós kormányzásról, hogy a legmagasabb szinteken is jól működik, így a kisebbségi önkormányzatok, mint amilyen pl. Topolya község is, nem éreznek hátrányokat. A koalíciós kormányzás által a községi önkormányzatok is nagy kapcsolatlistához jutnak, így a községek területén történő projektek és építkezések esetén több tanácsadó és támogató is segítik a folyamatot. Így elmondható, hogy Topolya esetén ez viszonylag jól működik, viszont az elmúlt időszakban megtörténtek olyan események, amely ennek a hátrányait is mutatja.”

Kovács Viktor a helyi közösségi szavazások alatt történt moravicai eseményekkel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy nem voltak előnyösek egyik fél számára sem.

Kiemelte azonban, hogy a koalíciónak inkább politikai, mintsem gazdasági vonulata van, a gazdasági problémák az ország területén mindenhol jellemzőek. Ennek ellenére a község támogatásoknak nincs híján, és a nemrégiben 15 százalékkal csökkent költségvetés is általános jelenség Szerbia-szerte. Ennek fő oka a koronavírus okozta válság.

Mi a megoldás a problémákra?

Az előadás befejeztével megkérdeztük Kovács Viktort arról, hogy mi várható a jövőben Topolya gazdasági fejlődését tekintve, valamint a Metszet.info is feltett neki egy kérdést: Melyik gazdasági szektor szorul jelenleg a legnagyobb fejlesztésre?

Az első kérdésre adott válaszában kifejtette, hogy ez mindig az időszak lezárásától függ. Véleménye szerint erős tendenciát mutatott az ipari szektor, azonban ez most a pandémiás helyzet miatt stagnál. Ezt a járvány leküzdése után újra kell indítani, ami időbe fog telni. Fontosnak tartja Topolya, mint község gazdasági fejlődését, amelyhez a turizmus mellett a vállalkozók támogatását tartja fontosnak. Itt ismét kiemelte a Prosperitati jelentőségét, amely jelenleg egy nagyon fontos tényező a vállalkozói szellem erősítése és új munkahelyek teremtését, amelynek hiánya elvándorláshoz, a munkaerő további csorbulásához vezetne.

A kérdésünkre a következő választ adta:

„Ez egy nehéz kérdés. A jelenlegi irány vajdasági és globális szinten is a következő: hiába vannak jó földek és szakemberek, a jelenlegi árpolitika sokaknál meggátolja a kifizetődő gazdálkodást. Ezt az is tetézi, hogy sok a rossz minőségű import, viszont ezzel szemben az exportjainkra felkínált árak megfelezettek. Ezáltal a fejlesztések sokszor gazdasági szempontból nem hozzák az elvárt eredményeket, így van, aki megtorpan. Véleményem szerint a piacnak is lehetővé kell tennie a fejlődést. Erre jó példa egy gunarasi ismerősöm, aki pár évvel ezelőtt fémmegmunkálással kezdett el foglalkozni. Jelenleg nyolc munkása van, és külföldre, Boszniába adnak el hídelemeket. Ebből kiderül, hogy érdemes külföldre eladni, azonban ezt megtérülő árakon kell csinálni. Emellett azt is remélem, hogy az informatikusok, fotósok, programozók, és designerek munkájára itthon is lesz kereslet.”

Kép forrása: PROKON Facebook-oldala

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Vélemény

Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Elolvasom >
LMBTQ genderaktivista mesét olvas gyerekeknek
Belföld

“Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek!”

Mint ismert, az Országgyűlés a november 30-i ülésén döntött a gyermekvédelmi népszavazás elrendeléséről, a referendumot pedig a köztársasági elnök fogja majd kiírni. Az LMBTQ-lobbi ugyan még nem ivódott be szervesen a magyar társadalomba, de térnyerése folyamatos, ezt próbálja majd korlátozni a népszavazással a kormány.

Elolvasom >
Külföld

„Cancel Sport” az Olimpián?

Birkózás, ökölvívás, öttusa – három klasszikus sport, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni az ötkarikás játékokat, hiszen már az ókori Olümpiának is szerves részei voltak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégis évek óta kísérletezik az évezredes tradíciók eltörlésével. Úgy tűnik ezúttal sikerrel járnak. De mi a jövő? Milyen új sportágakkal bővülhetnek az Olimpiai Játékok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Elolvasom >
Belföld

Pilinszky 100: A magára hagyott ember oltalmazója

1921. november 27-én, 100 éve született a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Cikkünkben az Ő életútjára és munkásságára emlékezünk meg.

Elolvasom >