Elvenni vagy meghagyni?

Az ellenzéki pártok asztalán újra terítékre került a külhoni magyarok választójoga. Szomorú ismét ráeszmélni, hogy a balliberális pártoknál akár egy jogfosztás is lehet közös nevező. Kérdések egy vajdasági magyartól.

„Jönnek! Felvenni a nyugdíjat, vásárolni, és a hírek szerint oltakozni is“ – hangoztatta Vadai Ágnes (DK) egy minapi sajtótájékoztatón.

Láthatjuk, a politikus asszony a járványhelyzetben is a határon túli magyarok ellen hergel.

Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján – talán (még) a Jobbik és az LMP kivételével – a szivárványkoalíció el akarja venni a határon túli magyarok szavazati jogát. Szomorú ismét ráeszmélni, hogy a balliberális pártoknál akár a jogfosztás is lehet közös nevező. Persze, mindenki tudja, hogy honnan fúj a szél. A gondolat és az ellenzék közös kovácsa egy személyben a bukott kormányfő, Gyurcsány Ferenc, aki miniszterelnöksége alatt még a kettős állampolgárság intézményét is ellenezte, nemhogy a választójogot. Előbbi bizonyítéka a 2004. december 5-i népszavazás, ahol Gyurcsány több százmillió forintot költött arra a gyűlöletkampányra, amely sajnálatos mód meghozta számára az eredményt. Több mint egy fél évtized kellett e seb begyógyításához, amikor is a második Orbán-kormány megadta a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. A magyar nemzet így ismét eggyé és oszthatatlanná vált. A jelenlegi nemzetpolitika nem tesz különbséget anyaországi és határon túli magyar között.

Azt gondolom a jobb- és a baloldali nemzetpolitika közötti kontraszt ebben az aktusban is jól látszik: jobboldalról nemzetegyesítés zajlik, baloldalról jogfosztási kísérletek történnek. Nem hiába, hiszen annak idején, és most is ugyanaz a figura irányítja a baloldali szálakat.

A jobbik és az LMP hallgat

De vajon mi ez a lapítás a Jobbik és az LMP részéről? Miért nem nyilatkoznak egyértelműen a választás előtt egy évvel? Biztosra vehető, hogy nekik is van konkrét tervük, és csak idő kérdése, hogy beleillesszék az oltásellenes koalíció programjába.

Egy valami viszont egészen biztos: a baloldali szavazók – akik támogatására a Jobbik és az LMP is hajt – jelentős részének megvan a véleménye a határon túliak választójogáról, miszerint csak az adja le a voksát itthon, aki Magyarországon adózik.

Ennek kapcsán is felvetődik a kérdés: miért félnek ennyire a határon túlról érkező szavazatoktól? Tény, hogy a legutóbbi választásokon a Fidesz-KDNP nagy sikert aratott a külhoni szavazatok körében, de ezek a voksok nem hoztak plusz mandátumot. Tehát teljesen felesleges egy nemzeti kérdést olyan materiális szintre lealacsonyítani, mint az adózás. A kettős állampolgárság és a választójog csupán egy nemzeti minimum, amit – úgy tűnik – a baloldali pártok nem hajlandóak felismerni.

Az egész világ balliberális társadalma, köztük a magyar is manapság éppen a kisebbségek elfogadásáról papol, miszerint mindannyian egyenlőek vagyunk, és ne tegyünk senki között különbséget.

Nos, kedves baloldali szimpatizánsok, hogy lehetséges az, hogy miközben mindenki egyenlő a világon, addig épp ti osztjátok meg saját nemzeteteket? Most, amikor idehaza szerencsére már elmúltak a török, Habsburg, nemzetiszocialista és kommunista idők, ti fogjátok saját nemzeteteket hátba döfni? Ne hagyjuk, hogy ez beteljesedjen! Nemzetiségi jogokat nem elvenni, hanem meghagyni, bővíteni kell!

A kép forrása: Pesti Srácok

Megosztás:

Share on facebook
Share on tumblr
Share on twitter
Share on linkedin
Share on email

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss hírek

Legfrissebb híreink

Vélemény

Csubela Ferenc: Egy elfeledett lázadó története

A 90-es évek vajdasági magyarságának jelentős képviselője, Csubela Ferenc az utókor számára szinte alig ismert. Neki állít méltó emléket A rebellis Csubela Ferenc című, nemrégiben kiadásra került könyv, mely igyekszik a köztudatban „szinte kikopott” személynek több szemszögből is bemutatni életét.

Elolvasom >
LMBTQ genderaktivista mesét olvas gyerekeknek
Belföld

“Stoptáblát kell mutatni a genderőrületnek!”

Mint ismert, az Országgyűlés a november 30-i ülésén döntött a gyermekvédelmi népszavazás elrendeléséről, a referendumot pedig a köztársasági elnök fogja majd kiírni. Az LMBTQ-lobbi ugyan még nem ivódott be szervesen a magyar társadalomba, de térnyerése folyamatos, ezt próbálja majd korlátozni a népszavazással a kormány.

Elolvasom >
Külföld

„Cancel Sport” az Olimpián?

Birkózás, ökölvívás, öttusa – három klasszikus sport, amelyek nélkül nehezen tudnánk elképzelni az ötkarikás játékokat, hiszen már az ókori Olümpiának is szerves részei voltak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mégis évek óta kísérletezik az évezredes tradíciók eltörlésével. Úgy tűnik ezúttal sikerrel járnak. De mi a jövő? Milyen új sportágakkal bővülhetnek az Olimpiai Játékok? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Elolvasom >
Belföld

Pilinszky 100: A magára hagyott ember oltalmazója

1921. november 27-én, 100 éve született a Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas Pilinszky János, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Cikkünkben az Ő életútjára és munkásságára emlékezünk meg.

Elolvasom >